Nem lenne meglepő, ha lemondanák az idei nyári olimpiát

„Be lehet-e utazni az országba?... Várható-e, hogy az ország megnyílik a nyári turistaszezonra?” – olvashatók a kérdések a Külgazdasági és Külügyminisztérium konzuli szolgálatának Japánra vonatkozó részében, s mindkettőre rögtön ott is áll a hivatalos válasz: „Nem”. Mindez a már egyszer elhalasztott Tokiói Olimpiai Játékok – jelen pillanatban még – megkezdése előtt 71 nappal.

Nem véletlenül nem várható a beutazási tilalom feloldása az ázsiai szigetországban: a koronavírus-járvány újabb hulláma felfelé menő ágban van: május 5.-12. között napi átlagban 6142 ember fertőződött meg. Eddig összesen 661 ezren kapták meg a vírust, ami a 126 milliós lakosú országban nem tűnik riasztóan soknak, de a trend már igen. A 63 600 letesztelt ember 8,2 százaléka volt pozitív egy nappal ezelőtt. Május 12-i összesített adat szerint 11 ezren hunytak el a COVID19 fertőzés következtében, ezekben a napokban a halálos áldozatok száma meghaladja a napi százat (május 12-én 123 volt).

Mindez elvben nem lehet annyira riasztó, nekünk magyaroknak legalábbis nem, hiszen a mi mutatóink sokkal rosszabbak, lakosságarányosan pedig egyenesen drámaian rosszabbak. A 9,7 milliós Magyarországon – hivatalos adatok szerint – eddig összesen 795 200 a beazonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké 28 970. Amiben jobban állunk az az, hogy nálunk lefelé tartónak látszik a járvány újabb hulláma (bár mára ismét növekedésnek indult a friss fertőzöttek száma). Ez a beoltottságnak köszönhető: ugyanis már lassan közelít az 50 százalékos átoltottság (igaz, csak az első oltás esetén), míg Japánban a lakosságnak csak a 2,9 százaléka van beoltva, a második oltást pedig csak egy százaléka kapta eddig meg.

Mégis, miért merülhet fel a kérdés?

Mindennek fényében lehet, furcsának tűnik a kérdés, amit Kökény Mihálynak tettünk fel. Szabad-e megrendezni a nyári olimpiát Japánban? Egyáltalán, mire számít, lesznek ötkarikás játékok az idén?

„A  kéthetes trendekből az látszik, hogy amíg az Egyesült Államokban és Európában jelentősen csökken az új fertőzéseket és halálozások száma, addig a világ sok más táján aggasztóak a folyamatok” – reagált a korábbi egészségügyi miniszter. Nem csak Indiában romlanak a számok, általában az ázsiai országokban is, s – ami talán még aggasztóbb – több afrikai országban, ahol eddig takaréklángon tombolt csak a pandémia. Ez történik most Japánban is.

Tavaly, az első hullám után, az a döntés született, hogy a játékokat el kell halasztani egy évvel, de akkor még nem lehetett tudni, hogy nem képesek megfékezni a járványt, aminek további hullámai is jönnek még. Japánban ugyancsak romlanak a számok, ráadásul még a vakcináció is csak döcög („nem tudni, mi van mögötte, valószínűleg az, hogy Japánban már voltak olyan időszakok, amikor úgy tűnt, hogy rendkívül lefékeződött a járvány, ami miatt nem akarták nagyon felpörgetni az oltásokat”). Kökény szerint ilyen körülmények között – bármennyire is szomorú – nagyon el kellene gondolkodni az olimpia megtartásáról.

Az egészség fontosabb, mint az olimpia

Több érvet is felhozott portálunknak nyilatkozva. A többi között azt, hogy a külföldi szurkolók nem léphetnek be az országba, s már most tudni, nem is szándékoznak feloldani az utazási korlátozásokat. Emellett – amennyire látni lehet – a japán társadalom sem látja úgy, hogy biztonságban lehet megrendezni az olimpiát. A közvélemény-kutatások szerint a japánok nagyobbik hányada halasztást vagy törlést javasol, mert nem érzik biztonságosnak az olimpia megtartását.

Természetesen óriási anyagi és erkölcsi veszteség érné ezzel a világot, elsősorban is a sport világát, de azért az egészségvédelem, a biztonság, fontosabb – figyelmeztet a szakértő. Elég ha csak a sportolók segítőire, környezetükre gondolunk, akkor is több ezer emberről beszélünk. Ilyen kedvezőtlen járványmutatók mellett, nagy kockázata van a játékok megtartásának – húzta alá. És még ha csökkenne is a megbetegedések száma, olyan tempó nem várható, amilyen mellett 70 nap alatt lecsenghetne a járvány.

„Nem lennék meglepve, ha végül úgy döntenének, hogy nem rendezik meg az olimpiát” – mondta, hozzátéve: tudomása szerint ebben az esetben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság már nem adna újabb halasztást, a 2024-es olimpiára készülnének („Persze, ezt nem lehet teljes bizonyossággal tudni”).  Mindenesetre eddig, az elmaradt olimpiákat – az 1940-eset és 1944-eset – nem tartották meg utóbb, hanem 1948-ban a soron következő negyedik évben voltak a helsinki ötkarikás játékok.

Tanulmányok, könyvek figyelmeztetnek

Valószínűleg ennek eldöntésekor tanulmányozni fogják azt a szerdán nyilvánosságra hozott jelentést is, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megbízott, két korábbi országvezető (az egykori libériai elnöknő és új-zélandi miniszterelnöknő) által vezetett, politikusok, pénzügyi és járványügyi szakértőket felvonultató, független testület (Independent Panel) készített a világ járvány-felkészültségéről és arról, hogyan reagáltak a pandémia kitörésére a nemzetközi szervezetek és az egyes országok. A testület rendkívül kemény szavakkal elmarasztalja az egyes országokat, de a nemzetközi szervezeteket, köztük magát a WHO-t is amiatt, hogy 2020 januárjában hezitáltak, pedig akkor már komoly jelzések érkeztek Kínából a járványról. A WHO az első vészhelyzetet tavaly januárban ugyan kihirdette, még nem világjárványként – ez utóbbit majd márciusban. Ha korábban tették volna, akkor nem alakult volna ki ilyen pusztító világjárvány, amelyben – hivatalos adatok szerint – 3,5 millió embert veszítettünk („van, akik szerint ez alábecsült adat”). Ez pedig elkerülhető lett volna, de hiányzott a szolidaritás az országokban, kevés és elégtelen volt a nemzetközi összefogás – foglalta össze a jelentésben megfogalmazott, megfontolásra érdemes tanulságokat Kökény.

Számos ajánlást is tett ez a független bizottság. Az egyiket egy, az országokra, az egészség világára kötelezettségeket testáló úgynevezett járvány-világegyezmény megalkotására. A május utolsó hetében megtartandó WHO Közgyűlés elé kerül ennek a koncepciója, ami a hírek szerint a többi között egy sok milliárd dolláros alap felállítását is tartalmazza, a szegény országok megsegítésére járvány idején.

Kökény egy másik „jelentést”, pontosabban egy könyvet is a döntéshozók figyelmébe ajánlott. Magyarországon most jelent meg magyar fordításban, a Kossuth Kiadó gondozásában Mark Honigsbaum „Világjárványok száz esztendeje” címet viselő könyve – amelynek online bemutatóját tegnap tartották –, ami ugyanazt állapítja meg, mint a WHO megbízásából készült jelentés. Nevezetesen azt a figyelmeztetést fogalmazza meg, hogy nem tanultunk eléggé az elmúlt járványok tapasztalataiból.

„S mindkettőből kiolvasható az üzenet: ez a járvány is figyelmeztetés kell legyen a nagy világrendezvényeken tanúsítandó kellő óvatosság. Ha a japánok ezt figyelembe veszik, akkor lehet, arra jutnak, hogy még nincs ennek itt az ideje” – szögezte le Kökény Mihály.