Nem lesz közmunka és ingyen tűzifa sem, mert a falut csődbe vitte az expolgármester

A 900 lelkes Versend a nyáron fizetésképtelenné vált, ezért a dél-baranyai falu önkormányzatánál adósságrendezési eljárás indult. A hitelezők október 15-éig jelenthették be követeléseiket. A Népszava megkérdezte a falu pénzügyi gondnokát, Nagy Lászlót, hogy ez alapján mekkora összegre rúg az önkormányzat tartozása. A gondnok időt kért a válaszra, mivel a falu bizonyos követeléseket vitat még, ám Nagy nem cáfolta azt az információt, hogy az önkormányzat adóssága megközelítheti a 300 milliót. Ez Versend esetében jelentős összeg, his'z a falu évente 250-280 millióból gazdálkodik. Nagy László nem kívánta megnevezni a kényszerű hitelezőket, annyit azonban elárult, hogy a legnagyobb összeggel a magyar államnak tartozik a település. Ez abból ered, hogy a kapott állami támogatásokat nem a megfelelő célra költötte el a falu, s az állam most visszaköveteli ezeket a pénzeket.

Hogy a falu tartozásának hányad részét tudja majd törleszteni, annak prognózisára nem vállalkozott a pénzügyi gondnok. Az önkormányzatnak van néhány ingatlanja, ám ezek piaci értéke és eladhatósága eleve kérdéses. A falu a most folyó eljárás miatt legalább egy évig nem vehet részt pályázatokon, így még az eddiginél is kevesebb forráshoz jut. Az is várható, hogy nem jut majd pénz a közmunkások bérére. Nyáron 6-7, télen 10-14 közmunkást foglalkoztat az önkormányzat, ők erre a megélhetési lehetőségre aligha számíthatnak.

Versend gazdálkodásának törvénytelenségeiről már korábban is írt a lap. A helyi iskola és óvoda 130 növendéke időnként nem kapott ebédet, mert az önkormányzat nem fizetett a menzaszolgálatot biztosító Véménd önkormányzatának. De arra is volt példa, hogy Versendnek nem maradt pénze az óvodai dolgozók bérére, ezért 5 millió forintot kért a közeli várostól, Bólytól, amelynek már további 5 millióval tartozott az orvosi szolgáltatásokért. Tucatnyi szolgáltatónak és vállalkozásnak is adósa maradt az önkormányzat. Mindeközben a falu rászorult lakói nem kapták meg a tüzelőt, holott az állam biztosította rá a pénzt.

Kárász István volt a település 2010-től háromszor is megválasztott polgármestere. A Népszavának nem volt hajlandó arról beszélni, miért került a község csődbe, és szinte elbújt a sajtó elől. Az egyértelmű volt, hogy az eladósodásban meghatározó szerepe volt a falu első emberének, hiszen ő döntött arról, hogy az önkormányzat melyik számlát fizeti ki és melyiket nem. A szabálytalan pénzügyi manővereket sem a kincstár, sem a kormányhivatal nem állította le. Ennek miértjére nem reagáltak az illetékesek. A Baranya Vármegyei Kormányhivatal pedig azt válaszolta, hogy a gazdálkodási kérdésekkel nem foglalkoznak, ők az önkormányzat működésének törvényességét ellenőrzi. Jelezték, hogy amikor a faluvezető a gyerekek ebédjére kapott támogatást rendszeresen másra költötte, akkor jogszerűtlenséget követett el, így talán közbe lehetett volna avatkozni. A kormányhivatal erre az észrevételre nem válaszolt.

Egyébként Kárászt kétszer is elítélte a bíróság. Először 2017-ben üzletszerűen elkövetett költségvetési csalásért pénzbüntetést róttak ki rá. A bűne az volt, hogy két, csak papíron foglalkoztatott közmunkás bérét – 1,2 millió forintot – a sajt számlájára utalta át. 2023-ban is költségvetési csalásért marasztalták el, mivel egy nem létező beruházásra vett ki a falu kasszájából 4 és félmilliót. A Pécsi Törvényszék felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, és kimondta, hogy Kárász méltatlan a polgármesteri posztjára. Kárász fellebbezett, s az ügy végül eljutott a Kúriára, ahol 2024. február 20-án jogerőssé vált a méltatlanságról hozott verdikt. A kormányhivatal azonban csak március 12-én menesztette Kárászt.

Addigra már újra megvádolták az 50 éves férfit, ezúttal különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással. A vádirat szerint Kárász 2017. január és 2021. november között 74 millió forintot utalt a saját számlájára a falu pénzéből. Emellett valótlan számlákat fogadott be – például hóeltakarításról, jégmentesítésről, csőtörésről –, s az ezért „járó” 3 milliót is ő vette fel. A falu pályázatot nyújtott be a nemzetgazdasági tárcához önkormányzati épületek korszerűsítésére, az e célra kapott 19 millióból 14 eltűnt, a kifizetetlen kivitelező pedig 40 százalékos készenlétnél levonult a munkaterületről. A felsorolt szabálytalanságok miatt a vádbéli kár összesen 91 millió forint. A per a napokban elkezdődött, s az első tárgyalási napon a magát ártatlannak mondó Kárász Istvánt hallgatták volna meg, ám ő nem tett vallomást. A tárgyalás januárban folytatódik.

Ha Kárászt elítélik, az önkormányzat megpróbálja visszaszerezni a számlájáról eltűnt pénzeket a volt polgármestertől. Már ha lehetséges, mert a lap úgy tudja eddig sem a nyomozó hatóságok, sem a falu nem tett kísérletet Kárász vagyonának zárolására.

Versend új polgármestere, Páger Ferenc lát esélyt arra, hogy faluja kilábol nehéz helyzetéből. Erre az is reményt ad, hogy a tavaszi választáson elbuktak azok a képviselők, akik asszisztáltak Kárász István csődöt eredményező tevékenységéhez. Ám azt a megújult testület se tudja megoldani, hogy államilag finanszírozott tűzifához jussanak a rászoruló versendiek, mivel a korábbi faluvezetés elmulasztott erre pályázni. Így ezen a télen 230 helybéli család elesett ettől a juttatástól.

A versendiek szerint a hivatalok azért nem léptek fel Kárász ellen, mert a polgármester remek kapcsolatot ápolt a kormánypárti politikusokkal, és ők hálásak voltak neki. Kárász István 2022-ben arra kérte a falu lakóit, hogy a parlamenti választáson a Fideszre szavazzanak. A versendiek meg is tették ezt: 82 százalékban a kormánypárti jelöltre voksoltak.