Nem mindenkinek ingyenes az ingyenes egyetemi képzés
Az állami ösztöndíjas szakok hallgatói sokmilliós tartozást felhalmozhatnak, ha nem teljesítik az előírt feltételeket, például a diploma megszerzése nélkül félbehagyják a tanulmányaikat. 2012 óta 333 ezer érintett fiatalból 12 ezer hallgatónál állapítottak meg visszatérítési kötelezettséget.
Az állami ösztöndíj rendszerét 2012-ben vezették be, azóta a támogatott tanulmányoknak feltételei vannak: a megadott képzési idő másfélszeresén belül meg kell szerezni a diplomát, majd a következő húsz év alatt legalább annyi ideig Magyarországon kell munkát vállalni, mint ameddig az állam pénzén tanult az illető - áll a magyarnemzet.hu cikkében.
Aki az oklevélszerzési határidőt túllépi, annak a képzési költségek felét, aki pedig a munkavállalási kritérium alól bújna ki, annak a költségek egészét vissza kell fizetnie. Az első félév végéig még büntetlenül meggondolhatja magát az a hallgató, aki rájön, hogy mégsem szeretné befejezni a tanulmányait, és ekkor tartozás nélkül kiiratkozhat az egyetemről vagy a főiskoláról, de aki egynél többet felhasznált a támogatott szemesztereiből, az félbehagyott tanulmányok esetén komoly költségekkel számolhat.
Alapesetben mindenkinek 12 állami „ingyenes” félév jár, de egyes speciális szakok (például az orvosi) esetén 14 félév is lehet a támogatott időszak, a doktori képzések hat féléve pedig még ezenfelül jár.
A felsőoktatási törvény enged ugyan némi túlfutást, de nem érdemes a másfélszeres időt is meghaladni: a népszerű gazdálkodási és menedzsment képzés elvégzése például 1,54 millió forintba kerül a Szent István Egyetemen, a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügy és számvitel szakja pedig közel két és fél millióba. A gyógyszerészi képzés ára azonban már nyolcmillióra rúg, az általános orvosi képzés ára pedig a 16 millió forintot is meghaladja.
