Nem tilthatja be a mai sztrájkot az igazgató, vagy a fenntartó
Bár a kormány váltig állítja, hogy a sztrájk törvényes tiltakozási forma, így a pedagógusoké is az, ami ellen nem lép fel, sok igazgató, intézményvezető, fenntartó mégsem így gondolja. A mára meghirdetett országos sztrájk előtt számos helyen megfenyegették a tiltakozásra készülőket. Arról, hogy a sztrájkolók mit tehetnek, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nyújtott tájékoztatást. A Pedagógusok Szakszervezete pedig országjáró fórumsorozatba kezdett, ennek keretében Totyik Tamás alelnök Nagykállóban tartott előadást
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának ügyvivője a PDSZ honlapján egy kis videóban ismertette, mit tehetnek a pedagógusok a jogaik megvédése érdekében és azt is elmondta, viszont mit nem tehetnek az intézményvezetők.
Az ügyvivő arról számolt be, nagyon sok probléma érkezett a PDSZ-hez a sztrájk szervezésével kapcsolatban. Elmondta, amit mindenkinek tudnia kell, hogy a sztrájkot az intézményvezető, vagy a fenntartó semmilyen körülmények között sem tilthatja be, ehhez egyszerűen nincs joga. A sztrájkról szóló törvény szerint a sztrájk jogellenességét egyedül bíróság vizsgálhatja, és az mondhatja ki, hogy jogellenes a sztrájk, ha hozzá ez ügyben kereset érkezett. Vagyis merüljön fel bármilyen probléma, sem a fenntartó, sem az intézményvezető nem állíthatja, de még maga a kormány sem, hogy a sztrájk jogellenes.
Az ügyvivő beszámolt arról, az intézményvezetők megsértették a jogot, ha nem ismertették a szülőkkel, hogy sztrájk lesz, nem szóltak annak időpontjáról, és így nem tettek eleget a törvényben előírt kötelezettségének. Ám, ha ilyen törvénysértést el is követett az intézményvezető, még az sem jelentené azt, hogy a sztrájk jogellenes volna. Ezért a sztrájkot betiltani nem lehet.
Az intézményvezetők elkövetik azt a vétséget is, hogy olyan iskolákban, ahol sokan jelzik előre, hogy sztrájkolnának, illetve a szülők jelzik, hogy nem küldenék be a gyermekeiket az iskolába, rendkívüli szünetet rendelnek el.
Rendkívüli szünetet a köznevelési törvény 30. paragrafus 5. bekezdése alapján lehet csak elrendelni, elháríthatatlan események esetén. Ezek lehetnek különböző természeti csapások, balesetek, háborús helyzet, vagy, ahogy a törvény fogalmaz: „egyéb elháríthatatlan külső ok”. Márpedig a sztrájk nem ilyen. Tehát rendkívüli szünetet az intézményvezetőnek nincs joga elrendelni, a fenntartónak pedig eleve nincs hozzá joga. Amennyiben mégis megteszi, jogsértést követ el, a sztrájkhoz való jogot sérti meg.
Előfordult már, hogy ha sok gyerek nem ment be az iskolába, illetve az intézményvezető csak felügyeletet rendelt el a sztrájk idejére, és nem rendes tanítást (pedagógusnyelven a tanítási nap, illetve a tanórák nem számozottak), akkor bepótoltatták az elmaradt órákat. Erről a köznevelési törvény 30. paragrafus 3. bekezdése akként rendelkezik, hogy csak abban az esetben kell elrendelni a pótlást, ha enélkül a követelmények teljesítése nem lehetséges. Ráadásul a tanév rendjéről szóló idei miniszteri rendelet – mint az összes eddigi – azt írja elő, hogy a következő évben kell csak pótolni az elmaradtakat abban az esetben, ha az rendkívüli szünet miatt nem volt lehetséges, és nem tudták a tantervi követelményeket teljesíteni. Tehát nincs olyan előírás, hogy ezeket az órákat okvetlenül pótolni kellene.
Nagy Erzsébet megjegyezte, egyébként a státusztörvényben pont úgy akarnak rendelkezni, hogy ennek legyen következménye, de mivel az még nincs hatályban, az olyan jellegű fenyegetőzések, hogy majd meghosszabbítják a tanévet, illetve majd egyéb más napokra rendelnek el pótlást, nagyrészt alaptalanok. Amennyiben az intézményvezető mégis úgy gondolja, hogy az elmaradt órákat pótolni kell, akkor azok megtartását viszont ki kell fizetni. Munkanapokon az illetmény fölött 50 százalékkal kell kifizetni ezeket a plusz tanítási órákat, szombatra elrendelt tanítási napra pedig 100 százalékos bérpótlékot kell fizetni, ami összességében 200 százaléknyi óradíjat jelent.
Ezt a pedagógusoknak mindenképp jelezniük kell, ezért mindenről készítsenek feljegyzést. Azt el kell küldeniük a tankerületi központjuknak, valamint a Klebelsberg Központba, Hajnal Gabriella, a központ elnöke e-mail címére is. Az e-mail cím a Klebelsberg Központ honlapján megtalálható. Nagy Erzsébet azt tanácsolta, ezeket a feljegyzéseket küldjék el a PDSZ honlapjára is: pdszvalasz@gmail.com. címre. Az ügyvivő szerint azért nagyon fontos, hogy adminisztráljanak mindent a pedagógusok, mert igen sok esetben jogellenes intézkedésekkel próbálják a sztrájkot megakadályozni.
Jogszerűen is meg lehet akadályozni a sztrájkot, abban az esetben, ha nincs nagyon sok sztrájkoló, de mégsincsenek elegen, akik megtarthatnák az órákat, vagy az intézményvezető felügyeletre rendelhetné őket. Ez esetben berendelhet sztrájkolókat is felügyeletre, vagy akár tanításra is. Ezt a sztrájkról szóló törvény megengedi, de nyilván csak abban az esetben lehetséges, ha nincs más, aki ezt a feladatot el tudná látni. Ebben az esetben viszont nem lehet munkabért levonni.
Nagy Erzsébet arra biztatta a sztrájkolókat, írják meg nagyon pontosan, hogy mettől meddig sztrájkoltak. A sztrájkban egyébként lehet szünetet is tartani, és bármelyik napszakban el lehet kezdeni. Ezt mind pontosan le kell írni, és a sztrájk végén át kell adni az intézményvezetőnek. A pontosság pedig azért kell, mert csak a sztrájk miatt kiesett munkaidőre járó illetményt vonhatják le, többet nem. Nagy Erzsébet sajnálatosnak nevezte, hogy korábban ebből már voltak problémák. A PDSZ ügyvivője azt is kérte a sztrájkolóktól, töltsék ki a PDSZ honlapján megtalálható kérdőívet, hogy a sztrájkban résztvevők számát a szakszervezet be tudja mutatni, vagyis ne maradjanak a sztrájkok láthatatlanok. Az adatokkal a PDSZ térképet készít, hogy bemutassa: igenis létezik még pedagógussztrájk – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter állításával ellentétben.
Ezután Nagy Erzsébet mindenkit arra biztatott, ha tud, vegyen részt a délutáni tüntetésen, amelyet „Le a bosszútörvénnyel! Le az elnyomással!” címmel hirdettek meg. A gyülekező a Kálvin téren lesz délután 4 órakor, hogy ötkor az összegyűltek a Belügyminisztériumhoz vonulnak.
A Pedagógusok Szakszervezete sem maradt tétlen, országjáró fórumsorozatba kezdett. Pénteken a PSZ alelnöke, Totyik Tamás Nagykállóban tartott előadást. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei hírportálnak többek között elmondta, a kormány semmit nem értett meg az elmúlt másfél év tiltakozásaiból. Ezt bizonyítja a státusztörvény koncepciója, amelyről látványos, ám teljesen eredménytelen egyeztetés zajlik. Hivatkozott a legutolsó tárgyalásra, és arra, az államtitkárság kommunikációja egyértelmű, a munkavállalók jogait érintő korlátozásokban a kormány lényegesen nem változtatna álláspontján. Egyébként szerinte a státusztörvénnyel kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Kar kilencven százalékban osztja a Pedagógusok Szakszervezetének álláspontját.
Leszögezte: „ragaszkodunk a pedagógusok és a szakszervezetek szerzett jogaihoz. Nem hagyjuk, hogy az oktatásban dolgozók a társadalom legkiszolgáltatottabb és leginkább kizsákmányolt rétege legyen. Az egyetlen járható út, ha a tervezet egyáltalán nem is kerül majd a képviselők elé. A kormány vonja vissza a tervezetet és azonnal kezdje meg az érdemi tárgyalást az oktatás átfogó reformjáról a szakmai és civil szervezetekkel. Ráadásul a kormány szándékosan összemossa a státusztörvény tervezetét a béremeléssel, holott a kettőnek semmi köze egymáshoz, az Európai Unió ugyanis nem várja el a béremeléshez az új jogállási törvényt. Közben, ha a parlament a törvénytervezet jelenlegi formáját elfogadná, megszűnne a tanári kar maradék autonómiája, napi 12 óra lehet a munkaidő, hetente akár 48 is, ingyen lehet helyettesíteni 80 órában, szabadságáról berendelhető a pedagógus, aki bármely intézménybe átvezényelhető” – fogalmazott Totyik Tamás.
