Nem tudjuk teljesíteni a hulladékhasznosítási célszámokat, halasztást kérünk az EU-tól
A kormány azért adta koncesszióba a Molnak a hazai hulladékpiac nagy részét, hogy javuljanak a hasznosítási arányszámok. A Mol hulladékos leánycégének felső vezetője egy konferencián ismerte el, hogy rosszabb a helyzet, mint a koncesszió előtt. Ugyanezen a konferencián az adóhivatal egyik alezredese is hanyatló trendről számolt be; ma már nem ő a főosztályvezető-helyettes.
Az Energiaügyi Minisztériumban már készül a beadvány, amely a hasznosítási célszámokra kér halasztást az Európai Uniótól – értesült a Szabad Európa. Forrásuk szerint a jelenlegi állás szerint „2030-ra sem fogjuk elérni a 2025-ös célokat”.
A hazai menetrendet tartalmazó Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021–2027 szakmai anyaga szerint a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására 2025-re 55, míg 2030-ra 60 százalékos arányt vállalt a magyar kormány. A települési hulladék esetében 2018-ban egyébként 37 százalékos volt a feldolgozás aránya.
Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2020 között nem sokat javult az újrahasznosítási arány. Egyedül az üveg esetében sikerült tíz év alatt 35-ről 38 százalékra növelni az arányt. A fém, papír, csomagolás, fa- és műanyag esetében viszont romlottak a mutatók.
Az EU-s szabályok szerint a tagállamoknak minden évben be kell fizetniük a közös költségvetésbe a fel nem dolgozott műanyagok után egyfajta hozzájárulást, kilogrammonként nyolcvan eurócentet.
Magyarországnak tavaly emiatt 75 milliárd forintot kellett Brüsszelnek utalnia, a Mollal kötött hulladékkoncessziós szerződésben erről azonban nem lehet olvasni. A minisztérium július óta nem válaszolt a kérdésre, hogy a következő években ki fog fizetni az Európai Uniónak: a cég vagy az állam.
Kudarc a koncesszió?
A G7 gazdasági portál szerint „a július 1-jével indult koncesszió keretében a 2022-es hulladékhasznosítási eredményekhez képest júliusban 82, augusztusban 42 százalékkal kevesebb hulladékot hasznosítottak Magyarországon”.
Az intézményi gyűjtés teljesítménye is alacsony volt, a Mol-koncesszió első két hónapjában 39 százalékkal kevesebb hulladékot tudtak begyűjteni, mint tervezték.
Az egyes hulladéktípusok között nagy különbség van: a Mol koncessziós cége, a MOHU papír esetében a két hónap összességében már elérte saját terveit, az üveg esetében meg is haladta. „Akad azonban bőven gond: az ólomhulladékokból 95 százalékkal, a fémekből 88 százalékkal kevesebbet sikerült begyűjteni a cégektől, mint tervezték”
A Mol diktál
A kormány olyan szerződést kötött a Mollal, amely szinte teljesen szabad kezet ad a cégnek, a felügyelő szerv, az Energiaügyi Minisztérium pedig nem sokat tehet. Leginkább azért nem, mert a Szabad Európa információi szerint „a legfelsőbb szinteken hozták meg a koncesszióról szóló politikai döntést”. Emiatt azok az állami hatóságok sem mernek lépni, amelyeknek még lenne lehetőségük a Mol teljhatalmát korlátozni.
