Ha a Fidesz elcsalná a választást, lenne itt minden, tömegfelvonulás, sztrájk, útlezárás...

„Aki bármilyen módon szembefordul a magyar nép akaratával – legyen az akár köztársasági elnök, akár titkosszolga, akár alkotmánybíró –, és részt vesz egy alkotmányos puccsban, az a legsúlyosabb következményekkel számolhat” – idézte Magyar Péter újévi beszédéből a 24.hu, hozzátéve: a Tisza Párt elnöke ezt hétfői sajtótájékoztatóján is megismételte.  Magyar tudomása szerint az Alkotmánybíróság munkatársainak adták ki, hogy dolgozzanak az elnöki rendszer kiépítésén. Két lehetőséget emelt ki: a köztársasági elnök nem a győztes párt vezetőjét kéri fel a kormányalakításra, és olyan helyzet állhat elő, hogy emiatt új választást kell kiírni; illetve, hogy a „pártkatonákkal feltöltött” Költségvetési Tanács el tudja érni: az államnak ne legyen elfogadott költségvetése, ami az új kormány bukásához, egyúttal új választás kiírásához vezethet. Igaz, ez az eshetőség majd csak 2027-ben állna fenn, lévén már van 2026-os költségvetés. 

A tavasszal esedékes országgyűlési választások utáni helyzettel Hadházy Ákos független képviselő is foglalkozott a minap, igaz, más megközelítésben. Facebook posztjában szimpla választási csalásnak nevezte, hogy a Fidesz a bírói tiltás ellenére is kiszórta 4 millió példányban a „Bors „különszámot”, s rámutatott: ha nem hagynak fel a propagandával, azaz az állami beavatkozással a választásokba, az a választási csalás folytatását jelenti. „Ha emiatt az ellenzék nem tud nyerni tavasszal, akkor az ellenzék nem ismerheti el az eredményt. Erre fel kell készülnünk akkor is, ha most is van annyi remény (talán több is) a változásra, mint 2018-ban volt” – szögezte le. Szokásos keddi Ferenciek-téri tüntetésén ennél is továbbment, tudósítások szerint ugyanis azt mondta, „ha a Fidesz nem hagy fel a csalással, ezzel meg is nyerheti a választást, de ha emiatt nyernek, azt nem fogjuk elismerni, le fogjuk állítani az országot békésen, de nagyon határozottan”.

Nem először merül fel a Fidesz 2010 óta tartó regnálása alatt az alkotmányos puccs veszélye. Most Magyar Péter ismét ráirányította a figyelmet, nem véletlenül, hiszen a köztársasági elnök bebetonozásával egy lépéssel közelebb kerültünk annak megvalósíthatóságához. De egyáltalán, mit jelent az alkotmányos puccs így a XXI. század elején? Illetve valóban kell-e tartani egy „alkotmányos puccstól”, ha a Fidesznek kedvezőtlen eredmény születik a választáson? És ha igen, ki lehet-e védeni? Van-e más mód rá, mint a „felkelés”? Ha igen, mi lehet az a mód? Szentpéteri Nagy Richardot kérdeztük.

Elsődlegesen nem ez a Fidesz célja, hanem a választások megnyerése, a fél életüket adnák ezért, s addig bizony még sok minden történhet – mondta az alkotmányjogász, politológus, aki szerint, „ha mindent – hangsúlyozom, MINDENT – elkövettek és mégis veszítenek, akkor már más a helyzet”. Abban az esetben az lenne logikus, hogy Orbánék leteszik a fegyvert, ha ugyanis a társadalom egy másik alternatívát választ, főleg, ha nagy arányban, akkor Orbán is nehezen tud szembe menni ezzel az akarattal. Ugyanakkor – jegyezte meg némileg vészjóslóan – a hívei rendkívül fanatizáltak, s ők is sokat tudnak tenni egy Fidesz-vereség esetén. 

A Fidesz célja azonban a győzelem, az, hogy ne engedjék Magyar Pétert és a Tisza Pártot győzni a választáson – ismételte meg határozottan. És számtalan eszközük van arra, hogy megakadályozzák a Tisza választási győzelmét, de miután előrelátóak, arra is készülnek, hogy mit lépjenek, ha mégsem sikerül nyerniük. Vannak is értesülések a terveikről, s arról is, hogy konkrétan mit tudnak tenni ebben az esetben, már csak azért is, mert a Kúriától a köztársasági elnökön és a Költségvetési Tanácson át az ombudsmanig minden pozíció az övék. Sőt – mondott egy meglepőt – Orbánnak már arra is van terve, hogy egy esetleges 2026-os vereség esetén hogyan térjen vissza a hatalomba 2030-ban.

Rákérdeztünk arra, milyen mozgástere van ezekben az ügyekben például a köztársasági elnöknek, amiről Magyar Péter is beszélt. A legkézenfekvőbb valóban az lehet Sulyok Tamás számára, hogy nem a győztesnek ad kormányalakítási megbízást, hanem Orbán Viktornak – értett egyet az elemző a Tisza Párt elnökével. A magyar közjogban ugyanis a köztársasági elnök jelöl és a parlamenti többség választja meg a kormányfőt. A parlamentáris köztársaságokban a parlament nevezi ki, ügyelve a többségre, másutt meg megkötik az uralkodó vagy az államfő kezét abban, kit nevez ki – magyarázta, példaként hozva fel Görögországot, illetve Spanyolországot, ahol a megbízás sorrendje az erősorrend alapján történik, azaz elsőként a választás győztese kapja meg a kormányalakítási megbízást, s ha neki nem sikerül, akkor a második stb. helyezett következik a sorban. Ez azonban leginkább felesleges, az élet nem ilyen, hiszen általában kormányzóképes koalíciók jönnek létre.

De visszatérve Magyarországra: a Fidesz választási veresége esetén Szentpéteri szerint Sulyoknak felesleges lenne Orbánnak adni a kormányalakítási megbízást, hiszen – mint előbb már volt róla szó – a parlamenti többségnek abszolút többséggel kell a kormányfőt megválasztania. A szavazás nyílt – amúgy ez az egyetlen ilyen a személyi szavazások közül, és az egyetlen olyan is, amely nem igényel kétharmados többséget. Igaz, az alkotmányjogász, politológus nem tartja valószínűnek, hogy a vesztes Orbán kapná meg a kormányalakítási megbízást. Részint, mert a kormánynak 40 nap alatt meg kell alakulnia, ha pedig ez nem sikerül, akkor a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet – magyarázta, megjegyezve, hozzátéve: miként akkor is, ha a Költségvetési Tanács megakadályozza a költségvetés elfogadását, ám ez legkorábban 2027-re lehetséges, mert a Fidesz az idei büdzsét már megszavazta. Másrészt azért sem célszerű Sulyoknak egy ilyen megoldást választani Orbán veresége esetén, mert erre van jó válasz: a parlamenti többség megválasztja a köztársasági elnök által jelölt miniszterelnököt (ez esetben Orbánt), majd azonnal meg is buktatja egy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal. Ebben az esetben pedig összesen három napig lenne Orbán ismét kormányfő – mondta, megjegyezve azonban, hogy a választásokig persze még a Fidesz – ha akarja – hozzá tud nyúlni az alaptörvényhez.  

Akárhogyan is, a fentiekből is az következik, hogy mindenképpen fontos lenne Magyar Péter számára egy kétharmados arányú győzelem. Már csak azért is, mert a kormányzását akár gátolni is képes pozíciókban – Sulyok Tamáson túl is – be vannak betonozva Orbán emberei. Hetekig-hónapokig menne tehát a cirkusz – tette hozzá.

Arra is rákérdeztünk, vajon hogyan értékeli Hadházy Ákos keddi szavait, miszerint, ha a Fidesz csalással nyer, „azt nem fogjuk elismerni, le fogjuk állítani az országot békésen, de nagyon határozottan”? Ezen nem kellene csodálkozni – derült ki az alkotmányjogász, politológus szavaiból. Mint kifejtette: amikor egy diktatúra sokáig marad hatalmon, akkor a nép kimegy az utcára. Merthogy a forradalom már lezajlott, még ha a fülkében is, s ha nem engedik érvényesülni annak az eredményét, akkor jön az utca. Azt látni fogjuk, ha nagyon elcsalják a választást, hiszen lesz egy csomó alternatív szavazatszámlálás, mutatott rá. Mindig mindenütt az történik, minden nép ezt csinálja, ez történt például Fehéroroszországban vagy Szerbiában is. Ő személy szerint nem lepődne meg azon, ha ez történne Magyarországon is. s hogy miért gondolja, hogy a választások után a nép kitódulna az utcákra? Szentpéteri szerint azért, mert ugyan az igaz, hogy már most is nagyon sok mindenen felháborodik a nép, ám nagy tömegekben mégsem tódul az utcára, de ennek megvan a maga oka. Az emberek várják a mintegy három hónap múlva esedékes választást, addig már nem mozdulnak meg így. „De, ha a Fidesz elcsalja a választást, akkor lesz itt minden, tömegfelvonulás, sztrájk, útlezárás.”

Az előbb azt mondta, hogy a Fidesz nagyon előrelátó, akkor gondolom azt feltételezi, hogy erre a változatra is készül Orbán? – kérdeztük. Igen, készülnek rá, reagált Szentpéteri.  A kérdés – magyarázta –, hogy mekkorát nyer az ellenzék. Ha ugyanis kicsit, akkor tulajdonképpen marad a Fidesz, merthogy azt meg tudja oldani kisebb-nagyobb csalásokkal, adminisztratív eszközökkel. Azt azonban nálunk már nem lehet megcsinálni, amit megtettek Beloruszban, ahol 80 százalékos ellenzéki győzelem után 80 százalékos Lukasenka-győzelmet hoztak ki. Ott is hónapokig tartott a tiltakozáshullám és nagyon hosszú időbe telt, mire le tudták verni – emlékeztetett, hozzátéve, hogy nálunk ezt nem lehetne megcsinálni, mégis csak tagjai vagyunk az Európai Uniónak. Mindenesetre ő úgy látja, ha csak kicsit nyer a Tisza, akkor Orbán mérlegelni fog, s eldönti, mit csináljon.
Optimista vagy pesszimista? – kérdeztük. Szentpéteri azt mondta, hogy alapvetően ő mindig pesszimista, de most úgy látja, jól állnak a számok. Úgy véli azonban, hogy ennél jobb számok kellenének, Magyar Péternek nagyobbat kellene nyernie. S hogy honnan, hol lehetnek tartalékai? Az alkotmányjogász, politológus szerint a Fidesztől. Egyelőre ugyan nem látszik, hogy olyan nagyon elvándorolnának Orbán mellől a megmaradt szavazói, de kiderülhetnek még dolgok a választásokig. És – jegyezte meg – a Fideszen is az látszik, hogy nem megy nekik, nem véletlenül dobták be ilyen hamar Orbánt kampányolni – mutatott rá.