Nem valós a nyugdíjas kosárban az élelmiszerek súlya, ezért is kellene extra emelés
A Központi Statisztikai Hivatal minimum két százalékponttal alulbecsüli a nyugdíjas inflációt – véli Katona Tamás, aki ezt azzal magyarázza, hogy – módszertani okokra visszavezethetően – a ráta kiszámításául szolgáló kosárban a valóságos 34-35 százalék helyett csak durván 30 százalékkal veszik figyelembe az élelmiszerek súlyát. A Központi Statisztika Hivatal korábbi elnöke szerint minimum 3,5 százalékos extra emelésre lenne most szükség, részint a fogyasztási szerkezet módosítása miatt, részint pedig azért, mert a tavalyi emelések nem voltak elegendőek.
A kormány valóságos propaganda cunamit zúdít ezekben a napokban a társadalomra: a kormány és a párt valamennyi magára valamit is adó tagja – élén Orbán Viktorral – folyamatosan azt harsogja: „Megvédjük a nyugdíjakat! Megvédjük az időseket!”. Az apropót most éppen az adja számukra, hogy megérkeztek, illetve a postások révén folyamatosan érkeznek a 15 százalékkal megemelt nyugdíjak. Brutálisnak hangzik az emelés mértéke, ami megegyezik a kormány által az idei évre prognosztizált inflációs rátával. De... És „de” bizony van több is.
Az egyik mindjárt az, hogy már az alap sem stimmel, mivel a tavalyi emelés nem érte el az éves infláció mértékét. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis 14,5 százalékos volt tavaly az átlagos drágulási ütem, ám ennél magasabb volt a nyugdíjas infláció, ami elérte a 15,2 százalékot. Ez pedig meghaladja az évben három lépésben biztosított, összesen 13,4 százalékos emelést, ami – azok egymásra épülésének köszönhetően, végül is összességében – 14 százalékosnak felelt meg.
Azaz itt máris buktak tavaly a nyugdíjasok (1,2 százalékpontot), hiszen az emelés nem érte el a nyugdíjas infláció mértékét, azaz a 15,2 százalékot (egyébként törvény írja elő a reálérték megőrzését). Szakértők szerint azonban nem csak ennyit veszítettek az érintettek 2022-ben: buktak azon is, hogy a nyugdíjas inflációs kosár összetétele nem felel meg az aktuális fogyasztásuk szerkezetének. Ezt a nézetet vallja több szakértő is, közülük Katona Tamást kértük arra, hogy részletesebben is fejtse ki, miért gondolja ezt így.
„Módszertani problémák miatt megbízhatatlanok az adatok” – szögezte le elöljáróban a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke. Kifejtette, hogy alaphelyzetben az „n mínusz két év” háztartás-statisztikai felvétele alapján határozzák meg a kosárban lévő tételek súlyait. Ez magyarra lefordítva annyit jelent, hogy a 2022-ben figyelembe vett inflációs kosár a 2020-as év háztartás-statisztikai felvételből adódik. Fő szabályként persze két év alatt keveset mozdulnak el a fogyasztási szokások, s alapvetően elfogadható ez a módszer, de most más a helyzet – mondta. Tavaly ugyanis már annyira meglódultak az élelmiszerárak, majd az utolsó három hónapban az energiaárak is, hogy az megváltoztatta a fogyasztás szerkezetét – magyarázta. „A statisztikai hivatal nagyjából 30 százalék körüli súllyal számolja a kosárban az élelmiszereket, ám jelenleg az 34-35 körül lehet, ami azt jelenti, hogy nagyjából minimum két százalékponttal alulbecsüli az inflációt” – mutatott rá.
Mit tartana megnyugtatónak a nyugdíjasok számára ebben a helyzetben? – kérdeztük a szakembert. Miután tavaly három menetben összesen 13,4 volt az emelés mértéke, illetve végső soron összesen 14 százalék, ezért most illene egy 1,5 százalékos emelést adni, továbbá 2 százaléknyi plusz emelést a fogyasztási szerkezet módosulása miatt. Azaz, minimum 3,5 százalékos emelésre lenne szükség – húzta alá.
És mi a helyzet az idei 15 százalékos emeléssel? Az vajon elegendő lehet-e, különös tekintettel a fentiekre? – tettük fel a kérdést. Minden becslés szerint az idei infláció magasabb lesz a kormány által becsült 15 százaléknál – szögezte le. A maga részéről, jelen állás szerint 18-19 százalékos inflációt prognosztizál 2023 egészére, „és akkor még nem vettük számításba a fogyasztási kosár miatti alulbecsülést” – mondta. „Nem véletlenül javasolta a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa, hogy az első negyedév tényadatai alapján, áprilisban kellene készíteni egy korrekt éves becslést, aminek alapján meg lehet már határozni a valós adatokat” – tette hozzá. (A KSH április 8.-án teszi közzé az első három havi inflációs számot – a szerk.).
Katona Tamás egyébként egyetért azzal a felvetéssel is, hogy a súlyos megélhetési problémákkal küszködő embereknek, mindazoknak, akiknek a nyugdíja nem éri el a 180 ezer forintot, adjanak egyszeri 50 ezer forintos kompenzációt. Egyben emlékeztetett arra, hogy a nyugdíjasok sokkal enyhébb problémáira az uniós tagországok döntő többségében az érintettek kiegészítést kaptak.
