Nem zsákmány a választási győzelem

Így foglalta össze a leglényegesebb teendőket Kéri László. A politológussal arról beszélgettünk, vajon az új kormánynak valóban megköti-e a kezét, hogy jelenleg a Fidesz uralja az élet szinte minden területét. Napjainkban divatos kifejezéssel ezt nevezik mélyállamnak, amikor az igazgatás, minden szervezet, azok egész személyi állománya és kialakított hatásköre az éppen aktuális hatalomé és így lehetetlenné teszi a következő számára a kormányzást. A kifejezést – és különösen tartalmi részét – a Hírklikknek nemrég adott interjúban Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter is részletesen elemezte.

Kéri László felidézte, hogy a mélyállam problematikája nem újdonság sem Magyarországon, sem a nemzetközi politikában. Amerikában például egy elnöknek általában nyolc éve van, de még ennél is hosszabban rögzülhet egyfajta ízlés, káderállomány, normarendszer az államapparátusban. Donald Trump – akinek csak négy év jutott – kezdettől némi joggal panaszkodott is, hogy a mélyállammal (deep state) kellett hadakoznia, vagyis az elődje, Barack Obama által kialakított rendszerrel és ez ürügyet is szolgáltatott számára, hogy minden kudarcáért azt okolja.

A Fidesz számára is hivatkozási alapot jelentett Tellér Gyulának – aki 1998 és 2002 között Orbán főtanácsadója volt – még a '98-as választás előtt írt dolgozata – emlékeztetett a politológus. Ebben ugyanis megjósolta, hogy ha a Fidesz nyer, rengeteg baja lesz a „megalvadt kádárista struktúrákkal”. Ezt az elméletet évekig hajtogatták, már csak azért is, mert a kormányzásukhoz magukba kellett szippantani a korábbi MDF-es időszak káderállományát, és valóban meggyűlt a bajuk sok olyan emberrel is, akik még korábbi korszakból maradtak meg. Kéri László szerint azonban ez nem igazi probléma. Mint fogalmazott, fantasztikusan nagy az apparátusok átálló-képessége. A rendszerváltás után is sokan féltek tőle, hogy hosszan kísért az előző, több mint 30 év öröksége. Kiderült azonban, hogy a közigazgatásban minden ment a maga útján és felesleges volt attól tartani, hogy a maradványok tönkreteszik a legjobb szándékokat is. Ez egyik kormányváltásnál sem volt igazán jelentős tényező.

Ugyanakkor a Fidesz számára a 2002-es választási kudarc arra is alkalmasnak bizonyult, hogy még 2010 után is gyakran hivatkozzon a „megalvadt kádári struktúrákra”. Vagyis a gondolkodásukban annyira meghatározó lett a félelem a mélyállamtól, hogy gyökeresen változtatni akartak. Az első ciklusukban megtanulták, hogy nem szabad alkudozni, konzultálni, az a legjobb, ha erőből átnyomnak mindent. Az ő embereik legyenek mindenütt, az ő logikájuk érvényesüljön mindig. Az elemző úgy véli, részben ezzel is magyarázható, hogy olyan nagy erővel rontottak neki az egész alkotmányos berendezkedésnek. Néhány hónap alatt új Alaptörvény született és hozzáfogtak az egész választási és a politikai rendszer átalakításához. A leglátványosabb kétségkívül az volt, hogy történelmileg példátlanul rövid idő alatt és módszerrel uralmuk alá vonták a média jelentős részét. Nem pusztán rádió és tévé kellett nekik, meg akarták akadályozni más hangok érvényesülését is, ezért az egész felügyeletet és irányítást a kezükbe vették.

2010 óta lényegében az egész hatalmukat arra szánták, hogy az utolsó faluig, az utolsó vállalkozóig, a teljes gazdasági és szellemi életet, a közigazgatást, a diplomáciát, a hadsereget, a rendőrséget a magukévá tegyék – magyarázta a politológus. A cél nyilvánvalóan az, hogy ha netán még egyszer választást vesztenének, akkor se kerülhessenek ki a valódi hatalomból. Vörös Imre volt alkotmányjogász már 2011-12-ben megírta, lényegében a saját Alaptörvényükkel is ellenkezik, hogy teljes és kizárólagos hatalomra törekednek. A Fidesz nemcsak hegemóniát és a választási többség által biztosított hatalmat akart, hanem azt is, hogy az élet minden területén megteremtse az alternatíva-nélküliséget.

Mindezzel szemben azonban már régóta tart egy komoly elméleti munka. Ebben remek szakemberek sokasága vesz részt különböző műhelyekben. Kéri László e ponton utalt rá, hogy az ellenzéki pártok nem hivatkozhatnának arra, milyen nehéz programot írniuk a kormányváltásra, hiszen arra már kidolgozott elképzelések léteznek. Csak fel kellene használniuk, amit ezekben a szellemi műhelyekben már megcsináltak. Elég rápillantani a V21, vagy az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet honlapjára és látható, mennyi területre dolgoztak ki terveket. Rengeteg szakember dolgozott ezeken, sok olyan is, aki már részt vett a rendszerváltás utáni kormányok valamelyikében.

A politológus e ponton részletezte a változások bevezetőben említett szintjeit. Elmondta, osztja Bárándy Péter, Vörös Imre és Elek István véleményét, miszerint a kormányváltás után nem kell sokat hezitálni, megvan az a technika, amivel alkotmányellenessé lehet minősíteni a 2010 utáni Fidesz-produktumok nagy részét. Mi több, meg lehet teremteni egy új, a jogállamiságnak minden tekintetben megfelelő alkotmányos rendet, ami alapja a komoly intézményi változásoknak. Ebben a helyzetben pedig a Fideszt addig kiszolgáló káderek választhatnak: vagy fölesküsznek az új alkotmányos rendre, vagy vállalják a kockázatát annak, hogy beállnak a bomlasztók közé, de akkor fegyelmivel bármikor elbocsáthatók. Nem annyira bonyolult és reménytelen ez, mint ahogy sokan szeretik beállítani – fogalmazott Kéri László, aki emlékeztetett rá, a rendszerváltás idején is sokan tartottak a megörökölt káderállománytól. Kiderült azonban, hogy ez nem igazán probléma, a szaktudás minden rendszerben használható.

A politológus azzal folytatta, hogy a Fidesz gyakran élt a párhuzamos struktúrák megteremtésének lehetőségével, különösen a kultúra területén. A modell eredetileg Simicska Lajos nevéhez fűződik. Ő 2002 és 2010 között létrehozott egy olyan média-világot, amivel – hatalomra jutva – rögtön be tudták helyettesíteni az addigi közszolgálatot. Eredményesen alkalmazták továbbá azt a módszert is, hogy ha nem bírnak valamivel, akkor alternatív intézményt kell létrehozni a helyébe. Ha ellenállást tapasztaltak bárhol, vagy csak annyit, hogy nem akartak partnerek lenni, akkor egy másikat tettek a helyébe, de persze áttelepítették oda a döntési jogköröket és a finanszírozást is. Ez kicsit fárasztó, de működött – vélte az elemző.

Arra is kitért Kéri László, hogy a káderhelyzet jelenleg nem sok jóval kecsegtet az ellenzék számára. A Fidesz ugyanis nagyon tudatosan biztosított karrier-lehetőséget a 30-45 év közötti korosztálynak. Kinevelt egy nagyon széles, tízezresnél nagyobb apparátust a kulturális irányítás, a közigazgatás, a minisztériumok szintjén. Aki nem fért bele ebbe a körbe, az elment külföldre dolgozni. Nem is az egészségügy területéről távoztak a legtöbben, hanem a pénzügyi igazgatásból és a bankszférából. Közülük sokat talán haza lehet majd csábítani, ha értelmes munkát kínálnak nekik a Fidesz bukása után. Az viszont mindenképpen gond lehet, hogy a baloldalnak ebben a korosztályban nincs bázisa, legfeljebb a Momentumnak és a Jobbiknak lehet némi befolyása. A váltás nyomán mindez nagyobb kompromisszum-készséget követel majd az MSZP-től és a DK-tól.

Az elemző még két fontos tényezőre hívta fel a figyelmet a tervbe vett kormányváltás esetére. Az egyik az, hogy a pártoknak meg kell tanulniuk, a választási győzelem nem olyan, mint a lottó-nyeremény, hogy zsákmánynak tekintsék. Ha az ellenzéki összefogás hat pártja valóban kormányozni akar, akkor kompromisszumokat kell kötnie a szakmai műhelyekkel és be kell látnia, hogy egyikük sem eléggé felkészült a kormányzásra. Kéri László emlékeztetett rá, Antall József első kormányában még hat neves akadémikus kapott helyet, vagyis a miniszterelnök meg tudta őrizni a kormányzást az MDF-esek politikai éhségétől. 2009-ben Bajnai Gordon sem a pártok igényei szerint alakította ki a kormányát. Szakemberek voltak benne és senki nem tudta, melyik párthoz tartoztak. Már most meg kellene kezdeni a tárcák alkalmas embereinek kiválasztását és ez nem feltétlenül a miniszterek kijelölésével kezdődik.

A hatpárti összefogás azért jó, mert – a politológus reményei szerint – egyik sem tud majd rátelepedni a kormányzásra. A várható alkuk talán arra is alkalmat adnak, hogy ne a pártemberek alkossák majd a kabinetet, hanem olyan szakemberek, akik valóban értenek is hozzá. Ráadásul van egy lényeges bizonytalansági tényező. Nem lehet pontosan kiszámítani, mit hoz még a járvány. Elég arra emlékezni, hogy tavaly nyár elején már mindenki az őszi újraindításról beszélt, és senki sem számított az újabb hullámokra. Most sem lehet pontosan tudni, hoz-e még valamilyen nem várt fordulatot a jelenlegi helyzet. De a tervezésnél ezt is ajánlatos figyelembe venni – mondta Kéri László.