Nemcsak a BYD-ügyben kellene elszámoltatni Szijjártó Pétert
Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter BYD-nál vállalt munkája ismét ráirányította a figyelmet az állami támogatások, a külföldi beruházások és a politikusi felelősség kérdésére. Csillag István közgazdász és Murányi András újságíró szerint nem elegendő egyetlen ügyet vizsgálni: azt is tisztázni kell, hogy a magyar gazdaság mennyit nyert a külföldi cégeknek nyújtott kedvezményekkel, és milyen érdekeket szolgált a korábbi külpolitika.
Kinek hoztak hasznot a milliárdos beruházások?
Szijjártó Péter a parlament nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén a magyar külpolitika és külgazdaság sikereivel érvelt. A volt miniszter eredményként értékelte, hogy számos külföldi vállalat telepedett le Magyarországon, és több tízezer munkahely jött létre. Csillag István szerint azonban önmagában a beruházások és az új munkahelyek száma nem bizonyítja, hogy az ország jól járt.
A közgazdász arra emlékeztetett, hogy a külföldi befektetőknek nyújtott támogatásoknál korábban meghatározták, milyen feltételek mellett éri meg közpénzt fordítani egy-egy beruházásra. Nem minden új munkahely jelent ugyanis akkora gazdasági előnyt, amely indokolja az állami kiadásokat. Azt kellene megvizsgálni, mennyi hozzáadott értéket termelnek a Magyarországra érkező vállalatok, mennyivel növelik a hazai gazdaság teljesítményét, és arányban áll-e mindezzel a nekik nyújtott támogatás.
Csillag szerint a beruházások egyenkénti elemzése arra is rámutathat, hogy egyes befektetések inkább a külföldi cégeknek kedveztek, mint Magyarországnak. Különösen fontosnak nevezte annak tisztázását, hogy az akkumulátorgyártásra és a kínai autóipari vállalatokra épülő gazdaságpolitika hosszú távon valóban a magyar érdekeket szolgálja-e. A kérdés szerinte az, hogy az ország nem válik-e egyetlen iparágtól és a külföldi vállalatoktól túlságosan függő gazdasággá.
Kényes kérdések a BYD-nál vállalt állás körül
Szijjártó Péter meghallgatását az is indokolta, hogy a politikai pályafutása lezárása után a BYD-nál vállalt munkát. A kínai autógyártó korábban jelentős állami támogatásokhoz és infrastrukturális fejlesztésekhez jutott Magyarországon. A külügyminisztérium új vezetése a tárca átvilágítása során azt állapította meg, hogy a vállalat és a magyar állam tárgyalásain nem érvényesültek megfelelően a magyar érdekek.
Csillag István szerint ezért különösen fontos lenne nyilvánosságra hozni a BYD-beruházáshoz kapcsolódó dokumentumokat, valamint azt, hogy pontosan milyen kedvezményeket kapott a vállalat. A beruházás egyes elemei szerinte nem láthatók kellő részletességgel a nyilvános támogatási adatokban. Azt is tisztázni kellene, milyen feltételekkel született megállapodás a céggel, és mekkora közpénzt fordítottak a magyarországi működésének elősegítésére.
Murányi András a politikusi felelősség és az összeférhetetlenség kérdését emelte ki. Bár önmagában nem feltétlenül jogellenes, ha egy volt miniszter egy korábban vele üzleti kapcsolatban álló vállalatnál helyezkedik el, az időzítés és a korábbi döntések miatt komoly kérdések merülnek fel. A közszférából egy olyan céghez átülni, amelynek működését korábban állami döntésekkel segítették, bizalmi és etikai problémákat vet fel. Murányi szerint a magyar gazdaságpolitika az elmúlt években túlságosan kiszolgáltatta az országot a külföldi vállalatok érdekeinek.
A lélegeztetőgépektől az orosz kapcsolatokig
Murányi úgy látja, hogy a BYD ügye csak egy a korábbi külügyminiszter tevékenységével kapcsolatban felmerülő kérdések közül. Szerinte a lélegeztetőgép-beszerzések körülményeit is alaposan ki kellene vizsgálni. A koronavírus-járvány idején több százmilliárd forintért vásároltak berendezéseket, amelyek között használhatatlan vagy szükségtelen eszközök is voltak. Azt is tisztázni kellene, milyen szerepet játszottak a közvetítőcégek, és kikhez kerültek a beszerzésekből származó hasznok.
A műsorban szóba kerültek Szijjártó Péter orosz kapcsolatai is. Murányi különösen súlyosnak tartotta, hogy a volt miniszter a nyugati szövetségesekkel folytatott egyeztetések szüneteiben rendszeresen kapcsolatba lépett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és tájékoztatta őt a tárgyalásokról. Ezt a magyar és az európai érdekek szempontjából is aggályosnak nevezte.
A két elemző szerint a magyar külpolitika és gazdaságpolitika egészét kellene áttekinteni, a beruházási támogatásoktól a letelepedési kötvényeken át a járvány alatti beszerzésekig. Murányi úgy fogalmazott, hogy Szijjártó Péter és Orbán Viktor olyan gazdasági modellt alakított ki, amelyben Magyarország a külföldi vállalatok érdekeit szolgálta ki. Szerinte az elszámoltatásnak nem szabad megállnia a BYD-ügy vizsgálatánál, hanem minden olyan esetben tisztázni kell a felelősséget, ahol felmerülhet a közpénzek magánérdekű felhasználásának gyanúja.
