Német választások – nyugaton is előretör a szélsőjobb

Bajorország 13.4 millió, Hessen 6.4 milliós lakosságával és gazdasági erejével a legfejlettebb német tartományok közé tartoznak. Különös nemzetközi érdeklődés is kísérte választásokat, miután az Olaf Scholz kancellár vezette szövetségi kormány népszerűsége folyamatosan esik és ebből mindenekelőtt a tíz éve alakult szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) húz hasznot. A párt eddig a keleti tartományokban, a volt NDK területén nyomult. Szavazótábora ott 30 százalék felett jár és képviselői már több helyütt bekerültek települések vezető testületeibe. Sajátos, hogy eközben az Alkotmányvédelmi Hivatal több tartományban, így Bajorországban is, állandó megfigyelés alatt tartja a pártot, lévén, hogy az alkotmányellenes tevékenységet folytat. A keleti AfD-ben bizonyítottan vannak kifejezetten neonáci kijelentéseikről ismert vezető személyek. A párt a 2021-es országos választásokon 10,3 százalékot szerzett – a következőn feltehetően legalább ennek a kétszeresére számíthat,

Az AfD bajorföldön csaknem 16, Hessenben 18,4 százalékkal immár a második legerősebb ellenzéki párt mindkét tartományi gyűlésben. Vezetője, Alice Weigel arra a kérdésre, akarnak-e sikereik után Berlinben is hatalomra kerülni, azt mondta: igen, de ehhez még megvárják a jövő évi európai és helyi választásokat, s reményeik szerint azok eredményeire támaszkodva formálhatnak majd igényt a központi kormányban való részvételre. 2024-ben három keletnémet tartományban választanak, mindháromban 30 százalék felett áll a párt támogatottsága, valamennyi párt utánuk következik.

A többi párt hallani sem akar az együttműködésről velük – bár keleten volt már példa rá, hogy a kereszténydemokrata CDU az AfD támogatásával vitt keresztül egy helyi döntést. Markus Söder, bajor miniszterelnök győzelmüket bejelentve kiemelte, hogy pártja, a keresztényszociális CSU, változatlanul a stabilitás híve – azaz nem gondolnak arra, hogy a szélsőjobbal szövetkezzenek. A CSU 36.6 százalékkal beszél győzelemről, amely azonban viszonylagos. Bajorországban a háború után évtizedekig elsöprő többséggel, egyedül kormányozott a párt, de ez már 2018-ban megtört. A CSU azóta a Szabad Választók nevű, erősen jobboldali helyi protest-párttal koalícióban vitte az ügyeket s ezt kívánja most is folytatni. E kis párt elnöke, a populista gazdálkodó Hubert Aiwanger, a közelmúltban került a lapok címoldalára, mikor kiderült, hogy ifjúkorában antiszemita röplapot adott ki.

A szövetségi kormányt vezető SPD érzékeny veszteségeket szenvedett mindkét tartományban, partnerük, a liberális FDP, bajor földön nem került be a parlamentbe, Hessenben öt százalékkal éppen csak bejutott. E tartományban a fölényesen győző CDU folytatja koalícióját a Zöldekkel. 

A jelzésértékűnek tekintett választások eredménye kemény figyelmeztetés a koalíció számára, amely a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberálisok jelentős nézeteltérései miatt amúgy is nehezen működik. A legutóbbi felmérések szerint a németek 79 százaléka nincs megelégedve a kormánnyal. Nagy vihart kavartak az intézkedések, amelyek célja az olaj- és gáztakarékosság a lakossági fogyasztóknál, de a fő gond a tömeges bevándorlás: évente százezrével érkeznek a menekülők és a kormány ezt nem tudja megfékezni, sem megszabadulni azoktól, akik nem érdemelnek menedékjogot.