Németh Miklós nem hisz a kerítésekben
A Yahoo az AFP francia hírügynökség Németh Miklóssal készült terjedelmes interjúját közölte. A volt miniszterelnök elmondta: amikor 1989-ben elkezdte bontogatni a vasfüggönyt, fogalma sem volt arról, hogy ez milyen rövid idő alatt elősegíti a berlini fal leomlását, és a kommunizmus összeomlását Közép- és Kelet-Európában. Kifejtette: először főleg arról volt szó, hogy a magyar-osztrák határon húzódó határzár „elavult, régi, szovjet építésű rendszer volt”, ezért a határőrség legmagasabb szintű politikai döntést kért, és három opciót javasolt: modernizálás, teljes újjáépítés új technológiákkal, vagy a határőrizet telesen más megoldása.
A modernizálás, és a teljes újjáépítés is nagyon sokba került volna, ezért ő már 1988 decemberében kihúzta a költségvetésből a részleges renoválásra szánt összeget. Emellett anakronizmusnak látta a határzárat, amikor Bécs és Budapest közösen pályázott az Expóra, de a reformországoknak, Lengyelországnak és Magyarországnak érdekében is állt a régi, valóban ortodox kommunista rendszerek gyengítése.
1989. január végén, vagy február elején tájékoztatta Franz Vranitzky akkori osztrák kancellárt, hogy a határzárat lebontják. Márciusban Moszkvába utazott, ahol Mihail Gorbcsovval tárgyalt, egyebek között a Magyarországon lévő, mintegy százezer szovjet katonáról, a Franciaországra és Olaszországra irányuló szovjet rakétákról, valamint arról, hogy az MSZMP Központi Bizottsága többpárti választások megtartásáról döntött. És mindezek mellett szóba hozta a határzár tervezett lebontását is - mondta Németh Miklós.
Gorbacsov azt mondta, nem lát ebben gondot, mindaddig, amíg a határt őrzik, ez a magyarok felelőssége. Ismertette Gorbacsov reagálását, amely szerint, amíg ő ül a székében, addig nem kerül sor újabb 1956-ra (amikor a Szovjetunió leverte a magyarországi forradalmat.) „Ez számomra egyértelműen a keleti tömb államainak függetlenségét korlátozó Brezsnyev-doktrina végét jelentette” - mondta Német Miklós.
Végül hozzátette, hogy kért Gorbacsovtól egy gesztust, nevezetesen egy bizonyos kontingensnyi katona kivonását. Teljes titoktartásban állapodtak meg, és Gorbacsov április 25-26. környékén kivont tízezer katonát.
A határzár bontását Rajkánál kezdték, Németh Miklós szerint azért ott, mert ott az osztrákok, de a keményvonalas szlovákok is láthatták, hogy mi történik.
Ez afféle teszt volt, de április közepére már mintegy 3-4 kilométeren lebontották a zárat. „Gorbacsov tartotta a szavát, a forró dróton nem csengett a telefon, nem jelentkezett a szovjet nagykövet sem. Így aztán folytattuk” - mondta a volt kormányfő.
Május 2-án nyilvánosságra hozták a határzár lebontásáról szóló döntést, és az elterjedt az egész világon. „Az NDK-ban Erich Honecker nyomban észlelte, hogy valami történik, és helyettese, valamint külügyminisztere Moszkva és Berlin között ingázott, de addigra már világos volt, hogy Gorbacsov nem fog beavatkozni. Közben folyamatosan érkeztek a panaszok a keleti tömb többi országának vezetőitől, és július végén a Varsói Szerződés tanácskozásán rendkívüli ülést követeltek Magyarország és Lengyelország nélkül annak megvitatására, hogy hogyan tudnának rajtunk „segíteni”.
Az ülésen azonban Gorbacsov nem tett említést a panaszokról, és attól kezdve az események felgyorsultak - emlékezett Németh Miklós. Amikor Alois Mock akkori osztrák külügyminiszter jelképes ceremóniát javasolt a határra, már csak az volt a gond, hogy nem maradt kerítés. „Újra kellett építeni a vasfüggönyt! Persze nem az igazit, hanem csak pár száz méter szögesdrótot” - mondta Németh.
Szólt a kelet-németek érkezéséről, valamint a Páneurópai Pikniknek nevezett eseményről, de hangsúlyozta: minden ellenkező állítás ellenére nem az utóbbi kényszerítette a kormányt a határ megnyitására, hiszen azt már augusztus 2-án bejelentették. Szólt a Helmut Kohl német kancellárral tartott találkozóról is, ahol Kohlt tájékoztatta arról, hogy Magyarország a gyenge gazdasági helyzetben nem tudja eltartani a több tízezer kelet-németet, ezért átengedi őket, ha a németek készek a fogadásukra. Kohl felhívta Gorbacsovot, aki csak annyit mondott, hogy a magyarok jó emberek, és nyugodtan bízzon Németh Miklósban - emlékezett Németh. „Hazudik, aki azt mondja, hogy tudta előre, milyen hatással lesz mindez. Senki nem gondolta, hogy ilyen gyorsan történnek majd a dolgok.
Egy évvel később Németország egyesült, de ehhez a csillagok együttállására volt szükség: az idősebb Bushra és Gorbacsovra, valamint arra, hogy Kohl kiválóan tudott manőverezni a két nagyhatalom között” - mondta Németh Miklós, és hozzátette, hogy ma is tartják a kapcsolatot Mihail Gorbacsovval. „A határ megnyitása nem egyetlen személy döntése volt, a magyar nemzet tette, amit a sors adott, büszke vagyok rá, hogy részem lehetett benne, és ma sem tennék mást” - mondta.
Végül az Orbán Viktorra vonatkozó kérdésre azt mondta: „Nem hiszek a kerítésekben. Rövidtávon hasznosak lehetnek, de az egyetlen Kínai Nagy Fal kivételével az összes többi, beleértve azt is, amelyet most Donald Trump épít, áthullik a történelem szűrőjén. A mai világban nem lehet dolgokat kerítésekkel megoldani”.
