Neubauer Tamás: a kérdésem csak az, a gyerekek kitől fognak tanulni?

Neubauer Tamás az első volt, aki névvel és arccal is vállalta egy videóban, hogy megtagadja a portfólió feltöltését. Hogy mi hangzik el benne? Azok kedvéért, akik nem tudják megnézni, ideírom az elhangzottakat.

„Tisztelt Hatalom!

Pedagógus vagyok, egyike azoknak, akik nem fognak portfóliót írni. Azért nem fogunk sokan portfóliót írni, mert méltánytalannak tartjuk ezt az eljárásrendet, amelyet önök ránk kényszerítettek. Amikor elkezdtem a pályámat, megszereztem a diplomámat, és pedagógussá avanzsáltam, tanítóként kezdtem el dolgozni. Majd kiderült, hogy nincsen elég testnevelő, nekem pedig volt sport diplomám, ezért használtam ezt is. Kisegítettem az iskolámat. Majd később nem volt már informatika tanár sem. Nosza, engem érdekelt ez a terület, elvégeztem ezt is. Teltek, múltak az évek, úgy döntöttek, az informatika annyira nem fontos, lecsökkentették az óraszámokat, kihúzták alólam a talajt. Sebaj, hiszen van lehetőség arra, hogy sakkot oktassunk, hát elvégeztem a sakkpedagógusi képzést. Immáron  a harmadik diplomámat szereztem. Elkezdtünk dolgozni, teltek-múltak az évek, újabb ötletek jöttek, de már nincsen matematikus sem. Nincs matematika tanár, sebaj, a természettudományok közel állnak hozzám, ennek megfelelően elvégeztem ezt is. A negyedik diplomámat szereztem meg úgy, hogy közben családot neveltem, közben dolgoztam. És nekem igazolnom kell önök felé, hogy én alkalmas vagyok arra, hogy a pályámon dolgozhassak. Megzsarolnak, hiszen elveszítem mind a négy diplomám értékét avval, hogy önök úgy döntenek, hogy egy olyan rendszer minősítése szükséges ahhoz, hogy én tanítsak, ami erre a minősítésre alkalmatlan.

Minősíteni minősít, de sohasem azt a képet nyújtja, amely a valóság.

Tisztelt Hatalom!

Én egyike vagyok azoknak, akik nem írnak portfóliót. Egyike vagyok azoknak, akik készülnek a jövőjükre, és elkezdenek mást tanulni. A kérdésem csak az, a gyerekek, ők kitől fognak tanulni?”

De, mi is az a portfólió?

A felsőoktatásban a 15/2006 (IV. 3) OM rendelet 4. sz. mellékletének 5.1.3 pontja előírta, hogy a tanári mesterképzés hallgatóinak portfóliót kell készíteniük.

A köznevelésbe az oktatás átalakítása révén került, a 2013/14-es tanévben bevezetett  pedagógus életpálya-modell minősítő rendszere már előírta a tanári portfólió meglétét. A 2013. szeptember 1-jén bevezetett köznevelési törvény 64-65. §-a az előmeneteli rendszer kereteit meghatározó rendelkezéseket, a 326/2013 kormányrendelet a részletes szabályokat tartalmazza.

A minősítési rendszer öt fokozatból áll: gyakornok, pedagógus I, pedagógus II, mesterpedagógus és kutatótanár. Ezek közül az első három fokozat egymásra épül, majd a pedagógus II. fokozat elérése után az előmenetel lehetősége kétfelé válik. Vagyis kinek-kinek a szakmai érdeklődése, pályafutása, eredményei határozzák meg, hogy ha tovább kíván lépni, a gyakorlatibb „mesterpedagógus”, vagy a tudományosabb „kutatótanár” fokozatot célozza meg, de természetesen az is lehet, hogy valaki mesterpedagógusból lesz majd később kutatótanár.

Hogy zajlik a folyamat?

A miniszter minden év február utolsó napjáig közzéteszi a következő naptári évre vonatkozóan a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások keretszámait, azok szervezésének központi szabályait és a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeit. A pedagógus – figyelembe véve a meghatározott feltételeket – az adott év március 31-éig jelentkezik az intézményvezetőnél, megjelölve az elérni kívánt fokozatot. Az intézményvezető a pedagógus jelentkezését április 10-éig rögzíti az Oktatási Hivatal (OH) által működtetett informatikai rendszerben, amely a jelentkezéshez való hozzáférést a kormányhivatal számára lehetővé teszi. Az intézményvezető a pedagógusminősítő vizsgára, eljárásra való jelentkezés rögzítését nem tagadhatja meg.

A beérkezett jelentkezéseket a kormányhivatal ellenőrzi, és az adott év április 30-áig jóváhagyja. A miniszter az OH javaslata alapján elkészített minősítési tervben minden év május 20-áig dönt a tárgyévet követő évben minősítő vizsgán, eljárásban résztvevő pedagógusokról. A miniszter a döntésről a legkésőbb minden év május 31-éig az OH által működtetett informatikai rendszer útján értesíti a pedagógust és az intézményvezetőt.

A kormányhivatal az adott év szeptember 30-áig kijelöli a minősítési tervben szereplő pedagógusok vizsgájának, eljárásának időpontját, a minősítő bizottság elnökét és szakértő tagját, majd erről az OH által működtetett informatikai rendszer útján értesíti az érintett pedagógust és szakértőket, valamint az érintett intézmények vezetőit.

Az előmenetel, vagyis a következő minősítés előírt időn belüli (kilenc év gyakorlat után) megszerzése a pedagógus II. fokozatig kötelező, míg a mesterpedagógus és a kutatótanár fokozatot lehetőségként tartalmazza a rendszer. A pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus legalább hat év szakmai gyakorlat után, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt, ám ekkor a kötelezőként díjtalan eljárásért – ahogy a megismételt minősítő vizsgáért is – fizetnie kell, nevezetesen a kötelező legkisebb alapbér (minimálbér ) 70 százalékát.

Mi váltotta ki akkor a pedagógusok haragját?

A pedagógusok az életpálya-modell életbelépésével – függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e szakvizsgával, vagy, hogy milyen tudományos fokozatot szereztek és hány évet tanítottak – a pedagógus  I-es kategóriába kerültek. Emiatt, bár a pedagógusok átlagfizetése emelkedett, sokak bére csökkent. Ők azok, akik több szakvizsgával rendelkeznek, összetettebb feladatokat láttak el, s emiatt különböző bérpótlékokat kaptak a korábbi rendszerben. Sokan úgy érezték, azzal, hogy minden pedagógust a pedagógus I.-be soroltak be, elvették diplomájuk, doktori címük, szakvizsgáik értékét. De nem egyszerű maga az adminisztráció sem. Sokan annyira megalázónak tartották e procedúrát, hogy nem kívántak élni az átminősítési eljárással. Neves, közismert pedagógusok nyílt levélben tiltakoztak, bojkottra hívták társaikat „a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett fideszes oktatáspolitika egyik legmegalázóbb eleme, az életpályamodell üzemelésében kulcsfontosságú portfólió készítés ellen.”

A minősítés minősége

A pedagógusok egy része nem bízott a minősítőkben sem. Ahogy nyílt levelükben írták, „Nem értünk egyet a minősítők körébe való önkéntes jelentkezés lehetőségével és a gyorstalpaló szakértő-képzésen szerzett pozíciókkal. Határozott véleményünk, hogy a minősítő eljárásnak „hiteles helyhez”, vagyis főiskolákhoz, egyetemekhez, tanárképző intézményekhez kell kapcsolódniuk, a minősítést tanárképző intézményeknek kell kiadniuk.”

Ám hiába a tiltakozás, a portfólió maradt

Egy tanító néni különleges portfóliója került  a nyilvánosság elé 2016-ban. Ebben azt írta: „ 38 év tanítói munkám után ítéletet hoztak. Besorolásom pedagógus I. Nem kevesebbet kérnek tőlem, mint ennyi idő után bizonyítsam, hogy alkalmas voltam tanítónak.” Majd élete munkáját így összegezte: „38 év alatt hat tanulót „buktattam”. Köztük négyet kisegítő iskolába utaltak, két gyerek sok nehézség árán végezte el a nyolc osztályt. (…)  Nagyon sok kiváló tanítványom volt és van. Rengeteg a diplomás közöttük. Voltak tanítványaim, akik ma már velem tanítanak. Gyakorta említi egyikük, hogy miattam lett pedagógus. (…) Az én igazi portfólióm Szabolcs. Életem első, sírva megbuktatott gyermeke. Tudtam, hogy nem fog többet tudni. Akkor nem sajátos nevelési igényűnek hívták a gyengén tanulót, hanem hülyének. Sírt a pótvizsgán, s vele együtt én is. S láss csudát! Eltelt 38 év. A ma már felnőtt ember bárhol meglát, boldogan üdvözöl. Büszkén mutatja meg gazdaságát. Tehenek, lovak, birkák lettek a társai. Hatalmas odaadással és szívvel viseli gondjukat. Én pedig ettől, ezektől a tanítványoktól vagyok büszke. Nem csak az a jó pedagógus, aki tudást ad, s tanítványai versenyeket nyernek. Embert kell emberségre nevelni! A feltöltött irományok bármik lehetnek. „A papír mindent elbír” – mondják. Az óralátogatások is festhetnek csalfa képet. A gyakorlattal rendelkezők már tudják: idegen előtt a gyengék brillíroznak, de az okos gyakran visszafogja magát, s bölcsen hallgat. Véleményem szerint felettünk csak a tanítványaink, szüleik, nagyszüleik, a közvetlen lakókörnyezet törhet pálcát, s nem egy kirendelt idegen. Legfőképpen nem egy papírlap alapján.”

Egy 30 éve tanító matematika‒fizika szakos általános iskolai tanár szintén abban az évben, a pedagógusminősítési rendszer kritikájaként azt írta: ...mintha egy zongoraművészt annak alapján minősítenénk, hogy tud-e kottát olvasni... (…) A jó pedagógusok megtanulnak sok használható pedagógiai módszert, de nem a módszerek alkalmazásától lesznek jó tanárok. Ezért szomorú, hogy a kollégáim közül is sokan ‒ főleg a minősítettek ‒ azt gondolják, hogy az ő eredményeiknek közük van a „minőségükhöz”.”

Neubauer Tamás merészsége

A Facebookra 2021. szeptember 2-án föltett videója nagy merészségre vall, vetem fel Neubauer Tamásnak, aki tanársága mellett a Pedagógusok Szakszervezetének Győr-Moson-Sopron megyei elnöke is. Azt mondja, valakinek arcot kellett adni a történethez. Senki nem vállalta. S, mi lesz, ha nem tölti fel a portfólióját? Akkor a munkáltatója tíz napon belül ki fogja rúgni, mert köteles rá, függetlenül attól, hogy van négy diplomája. Mind a négy diploma értékét veszti, hiszen nem lesz olyan iskola, amelyik nem valamelyik tankerületi felügyelete alatt áll. Állami intézménybe nem fogják fölvenni, mert ahhoz portfólió kell, maximum óraadó tanár lehet. Hogy akkor miért teszi?  „Nem lehet mindig hallgatni. Egyre több olyan pedagógus van az ismeretségi körömben, akik elkezdtek már tanulni cukrásznak, fodrásznak, műkörmösnek, amihez éppen kedvük van, és arra készülnek, hogyha kirúgják őket, akkor a másik foglalkozásából fognak megélni. Nagyjából 10-12 ezer ember azt mondta, hogy nem fogja ezt a portfóliót semmi körülmények között megírni.” Miért? Mert létrehoztak egy ilyen minősítő rendszert. Azok, akik minősítenek, az első körben egy 100 órás képzésen vettek részt. Ennek alapján, ők minősíthetnek egy másik kollégát, aki lehet, hogy jóval magasabb végzettségű, mint a minősítő. Ez sokaknál kiverte a biztosítékot. Természetesen a későbbiekben változott a rendszer, kicsit komolyabbá tették ezt a kiválasztást, viszont a minősítő kollégákat heti 18 órára állították be a tantestületekbe, rájuk nem a kötelező 22-26 vonatkozik, hanem a max. 18 óra. A maradék 6 órát pedig szétosztják a többi kolléga között, hiszen létszámstop van, új pedagógust fölvenni nem lehet, így a többieknek emelkedik az óraszámuk, már nem 22 a kötelező, hanem esetenként 23, 24, 26. Vagy még több. Ez már ellentét, még akkor is, ha a minősítők azt mondják, hogy helyettük nem dolgozik senki. De. Helyettük dolgoznak, ráadásul ingyen. A minősítőknek négy napos a munkahetük, egy napig pedig elvileg  a portfóliókkal kellene foglalkozniuk. A lényeg, hogy egyre kevesebben vagyunk, és mind több az óra. Sokan mentek el minősítőnek, aminek következtében egyre több az óra, amit helyettesíteni kell.

A portfólió készítés gyakorlata ma

A gyakornokoknak, akik kijönnek a főiskoláról van két-három évük, ami alatt meg kell írniuk az első portfóliót, hogy átkerüljenek a pedagógus I fokozatba. Utána van hét évük arra, hogy egy újabb portfólióval „minősülhessenek”, és pedagógus II. fokozatot érjenek el. Ez nettóban nagyjából 13 ezer forint plusz jövedelmet jelent. Neubauer Tamás azt mondja: „havi 13 ezer forint az, amivel többet kapok azért, mert megcsináltam a minősítő vizsgát, de semmi többet nem jelent ez a rendszer az ég egy adta világon. Ehhez nekem durván 200 órában össze kell állítanom öt darab óravázlatot, kettő órát meg kell tartanom a minősítő kollégák előtt, majd be kell számolnom 15 percben arról, hogy én mekkora „hatalmas, übernagy” tanár vagyok. Magyarul magamat kell fényeznem 15 percben egy kiselőadás keretében. De hadd kérdezzem meg, hogy ez szakmailag mennyire hiteles? Én úgy gondolom, sok-sok nevelőnek ez nagyon megalázó.” Igazából az, hogy milyen munkát végez nem kideríthető. Ráadásul a leadott óravázlatoknak meg kell felelniük a 66 darab indikátornak, és minden gyakorló pedagógus tudja, egyetlen egy óra se olyan, amiben ez a 66 indikátor benne van.

Ami igazán bicskanyitogató

A minősítéssel, azzal, hogy ki pedagógus I-es, meg ki pedagógus II-es csak megosztják a pedagógustársadalmat. És van itt még valami. Amikor egy szakszervezeti ülésen elhangzik az, hogy „én nem küldöm tovább azt a felmérést, hogy ki nem hajlandó megcsinálni a pedagógus II-es minősítését, nem vagyok hajlandó foglalkozni a lusta tanárokkal, azért az bicskanyitogató. Itt nem a lustaságról van szó. Csak vannak, akiket zavar, ha olyan valaki minősíti őket, akinek kevesebb a gyakorlata, alacsonyabb a végzettsége, mint a minősítettnek.”

Neubauer Tamás azt mondja, a következő öt évben 22 ezer pedagógus hagyja el a közoktatást, nyugdíjba megy, és ehhez még hozzájön majd az a körülbelül 5-10 ezer ember, aki nem hajlandó minősülni. Tehát nagyjából 30 ezer ember fogy ki ebből a 130-140 ezres oktatói hálózatból. Azt mondja: „hát nem tudom, hogy ezt hogyan fogják pótolni. Mikor már most is pedagógushiánnyal küzdünk. De még a portfólióra is voltak vevők, akik megcsinálták, mert meg kell csinálni. Hát nem! Én úgy gondolom, hogy ez teljesen minősíthetetlen, és nem szolgálja igazából a szakma megtisztulását. Nagyon kevés az a portfólió, ami nem ment át a minősítő vizsgán. Ami nem ment át, annak komoly okai voltak, például néha, néha személyes leszámolásra is használták. Akadályokat gördítettek elé, és már a portfólió benyújtása után jelezték, hogy nem fogadják el. Aki akarja, két év múlva 80 ezer forintért, amit zsebből kell kifizetni megpróbálhatja újra. Van két év haladék, ha utána se csinálja meg, akkor tíz napon belül eltávolítják a közoktatásból.