Nincs ok pánikra, a koronavírus nyáron szabadságra megy
Nem kell kiterjedt fertőzési hullámtól tartani a koronavírus új variánsa miatt, ami már valószínűleg Magyarországon is megtalálható, bár az érintett szervek még nem adtak róla hírt. Rusvai Miklós víruskutató arra számít, hogy a meleg és a napfény miatt megáll az új variáns terjedése, ezért azt javasolja, hogy az érintett rizikócsoportba tartozók majd csak ősszel, az akkor induló légzőszervi betegséghullám előtt oltassák be magukat.
Az omikron FLiRT nevet viselő, 2021 óta velünk lévő alvariánsa a világon már mindenütt jelen van. Az új kórokozót valószínűleg Dél-Koreából és Japánból hurcolták be az Egyesült Államokba, ahonnan tovább terjedt Európába. A FLiRT egy mozaikszó, a betűk különböző aminosav-mutációkra utalnak. Amerikában több hónappal ezelőtt regisztrálták az első fertőződést, az óriási üzleti és a turistaforgalom következtében nyilvánvaló, hogy hazánkba is behurcolták. A szakember szerint azonban nem kell kiterjedt fertőzési hullámtól tartani, közeledik a nyár, nő az átlaghőmérséklet, ami nem kedvez a koronavírus terjedésének, ezért arra számít, hogy előbb-utóbb megáll az új variáns terjedése.
A FLiRT okozta fertőzés tünetei nem súlyosabbak vagy veszélyesebbek a korábbi változatokhoz képest – nyugtat meg Rusvai Miklós. Mint mondja: „náthává szelídült a Covid, nem kell komoly betegségektől tartani annak, aki esetleg megfertőződik. Felső légúti tünetek, köhögés, tüsszögés, orrfolyás, fejfájás vagy gyengeség, igen ritkán ízlelés- és szaglásvesztés jelentkezhet azoknál, akik elkapják a vírus új változatát. Nagyobb arányú megbetegedésekre azonban csak ősszel lehet számítani, amikor elkezdődik az iskola és az óvoda, ahonnan a gyerekek nagyobb eséllyel vihetik haza a vírust. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, az őszi időszakban terjednek leginkább a légzőszervi járványok” – magyarázza a szakértő.
Rusvai Miklós ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon csak korlátozott mértékben folyik mutációkutatás, ami megnehezíti a koronavírus-alvariánsok azonosítását. A nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban viszont folyamatosak a vizsgálatok ezen a területen is. Ezek azt mutatják, hogy az eddigi változatokhoz képest a FLiRT könnyebben át tudja törni a vakcinás védelmet, és kikerüli a korábban gerjesztett immunitást. Ez eddig is így volt és így lesz a következő években is, tehát hozzá kell szoknunk, hogy megjelennek az újabb mutánsok, de ezek szerencsére nem okoznak komolyabb tüneteket. A kutatás természetesen mindig csak utólag követi a változásokat, előre nem megmondható, hogy hol, milyen ponton következhet be változás.
A korábban kifejlesztett vakcinák 80 százalékos védelmet adnának, de azok már nincsenek forgalomban, a tavalyi változatok ellen készült új típusok 85-90 százalékban védenek az új variáns ellen. Vagyis „teljesítik a vakcináktól elvárt hatékonyságot”. A vakcinagyártók is követik az új típusokat, a mostani változat ellen is készül már az új vakcina, ami ősszel kerül forgalomba. Hozzá kell tehát szoknunk, hogy a koronavírus elleni védelem ugyanolyan szezonális lesz, mint az évenként ismétlődő influenza elleni oltás.
