Több tucat operatőr lépett ki a HSC-ből, Koltai Lajos szerint, rosszul reagálnak a kollégák

Harkai Péter 2020. október 19. 10:37 2020. okt. 19. 10:37

Az SZFE rektorhelyettese olyan érdemet tulajdoníttat magának, amivel sosem rendelkezett. Erről Tarr Béla értesítette a közvéleményt, miután közölte: az Origoban megjelent fake-news ellenére, nem volt operatőre Novák a Werkmeister Harmóniák című filmjében. De nem csak ezért lépett ki több tucat operatőr a szakmai szervezetből.

„Nem maradhatunk egy olyan szervezet tagjai, aminek elnökségi tagja részt vesz az SZFE autonómiájának törvénytelen felszámolásában./.../ Tekintettel arra, hogy Novák Emil, a Magyar Operatőrök Társaságának (HSC) elnökségi tagja elvállalta a Színház- és Filmművészeti Egyetem általános rektorhelyettesi posztját, és ezt sem az elnökség, sem az etikai bizottság nem találta aggályosnak, több operatőr kilép a szervezetből” – állt az elvi alapon tiltakozók közleményében, amely egyben a tüntető diákokkal és a leköszönt vezetéssel való szolidaritási nyilatkozatuk is.

A kormánymédia a filmszakmai botrányok miatt, igyekszik az SZFE rektorhelyettesét elismert művészként felfesteni, aminek csak még kínosabb botrány lett – ismét – a vége. Az Origoban megjelent cikk szerint, Novák Emil a baloldal céltáblája lett, pedig jelentős alkotások operatőre volt, mint például a nemzetközi sikereket arató, Tarr Béla rendezte Werkmeister Harmóniák című alkotásban. Erre maga a rendező, Tarr Béla reagált indulatos közleményben a hétvégén, amiben közölte: a film operatőre Medvigy Gábor volt, Novák mindössze három napig dolgozott vele, csupán egyetlen jelenetet jegyzett. Kikéri magának, hogy a filmjét felhasználják az SZFE elleni támadásra és Novák önigazolására.

Ezt megelőzően, amint a Magyar Filmakadémia elnökségégében, úgy a Magyar Operatőrök Társaságában (HSC) is kisebb botrányt kavart, hogy a mindkét szervezet vezetésében tag Novák Emil váratlanul(?) elvállalta az SZFE rektorhelyettesi pozícióját. A történtek miatt, nemzetközileg elismert művészek léptek ki a szervezetből. Őket kérdeztük elhatározásuk okáról.

Pohárnok Gergely, Balázs Béla-díjas magyar operatőr, filmrendező, forgatókönyvíró: „Ha Novák Emil lemondott volna az elnöki tagságáról, nem lépünk ki.”

– A tiltakozó petíciót Ön fogalmazta meg: mi volt a döntő érv a tiltakozó közleményük megfogalmazásában?

– A hatalom az SZFE-t törvénytelenül fosztotta meg az autonómiájától. Az új kuratórium illegitim, a rektorhelyettesek kinevezése is az. Miután Novák Emil, a Magyar Operatőrök Társaságának egyik elnökségi tagja, elvállalta az SZFE rektorhelyettesi posztját, úgy döntöttem, hogy ha a társaság vezetősége nem hívja vissza őt az elnökségből, én kilépek. Erről küldtem egy levelet az Operatőri Társaság vezetőségének azzal a kéréssel, hogy továbbítsák a teljes tagságnak. A levelemet nem a tagság, hanem az etikai bizottság kapta meg. Ők úgy döntöttek, hogy nem hívják vissza Novák Emilt az elnökségből.

– Közösen döntöttek a kilépésről (akik kiléptek) vagy egyéni elhatározás alapján történt?

– Az etikai bizottság döntését elküldték a tagoknak, és abban szerepelt, hogy én indítványoztam a visszahívást. Utána sokan megkerestek, hogy ők is kilépnének, és fogalmazzak meg egy nyilatkozatot amihez tudnak csatlakozni. Nekem nincs meg a 246 tag e-mail címe, ezért kértem a titkárságot, hogy küldjék el ezt a dokumentumot minden tagnak.  Mivel ez nem történt meg, csak egy szűkebb kör, kb 50-en kezdtünk levelezni a kilépésről. Szabó Gábor és mások is – kilépés helyett – további egyeztetést javasoltak a vezetőséggel Novák Emil visszahívásáról. Miután ezt egy elég goromba levélben elutasította az elnökség, elküldtük a kilépési nyilatkozatot a vezetőségnek és a sajtónak. Eddig 56-an írták alá, de amióta kikerült a levél, egyre többen csatlakoznak.

– Egyeztettek-e minderről a tiltakozás megfogalmazása előtt Novák Emillel?

– Az etikai bizottság közvetített a tagság és Emil között, és a bizottság döntését követő leveleket is megkapta.

– Ha igen, mi volt a kérésük vagy az egyeztetés tárgya, s mit nem volt hajlandó elfogadni vagy lojálisan magáévá tenni Novák Emil?

– Amennyiben lemondott volna a HSC elnökségi tagságáról, nem lépünk ki. Utólag eszembe jutott, hogy érdekes lett volna megkérni, hogy mivel láthatóan élvezi a hatalmon lévők bizalmát, a rektorhelyettesi poszt elvállalása helyett, győzze meg Vidnyánszkyékat, hogy mondjanak le, és a fenntartó kezdje elölről az átalakítás kidolgozását az egyetemi vezetés bevonásával – úgy, mint egy demokratikus jogállamban. Végül is, ha az Orbán-rezsimet annyira érdekli az emberek véleménye, hogy rendszeresen milliárdokért nemzeti konzultálunk, akkor miért nem érdekli őket, hogy egy egyetem tanárai és diákjai hogyan szeretnének működni? A nyilatkozatai alapján, Emil erre nem lett volna nyitott.

– Hány fős a tagság? 

– 246.

– Milyen érdekvédelmet látott el eddig?

– Nem tudok érdekvédelemről, de nem vagyok túl aktív tag. Szóval, ez nem jelenti azt, hogy nem is volt ilyesmi.

Mióta (volt) tagja a HSC szervezetnek?

– Nem emlékszem, hozzávetőleg 15 éve.

– Miként volt értékelhető Novák Emil ebbéli tevékenysége, ami talán magyarázná, hogy átlépett az SZFE-be?

– Emil nagyon sokat tett azért, hogy a HSC működjön. Régóta tagja a szervezetnek. Nem lépett át az SZFE-be, csak elvállalta az ottani rektorhelyettesi posztot is.

– Amint a filmakadémiánál is elnökségi tag volt, ezek a szakmai szervezetek nem felelnek meg annak a szakmai kihívásnak, ami egy filmes ambícióit kielégíthetik? Konkrétan: vajon mi okból csábult rá – mindezek mellett – egy rektorhelyettesi pozícióra is?

– Erre csak ő tudna válaszolni.

– Mi lesz a kilépettek szakmai sorsa, milyen támogatástól, lehetőségtől, szakmai védelemtől esnek el – ha elesnek?

– Sajnos nem tudom, hogy más tag milyen támogatást, vagy szakmai védelmet kapott, nekem ilyen nem volt. De többször lettem év operatőre a HSC rendezte operatőri fesztiválon, és ez a szakmai díj mindig nagyon jól esett. Valamint jó volt ezeken az összejöveteleken találkozni a kollégákkal.

Koltai Lajost, a szervezet elnökét is sikerült elérnünk telefonon. Bár magánjellegű okokra hivatkozva, de határozottan elzárkózott az interjútól. Mindössze annyit sikerült megtudnunk tőle, hogy nem kíván ebben az egészben részt venni, mivel véleménye szerint, személyes gyűlölködés zajlik, nem látja, mit lehetne kezdeni a helyzettel. Úgy véli, hogy mindkét oldalról rosszul reagálnak a kollégák. Mint hozzátette, addig volt rend, amíg volt Illés György, de mára már elment a hajó. A kilépésekkel szerinte semmi sem oldódik meg, legfeljebb kevesebben lesznek. Sajnálatosnak tartja, hogy minden átpolitizálódik. Ezzel együtt, Novák Emil döntését magánügyként kezeli. Novák tudhatta, mi következik lépése után.  

Márton Balázs számtalan sorozat, köztük egy CBS-nek készülő amerikai, és többek között a Valami Amerika-széria operatőre: „Ez a szervezet 20 év alatt, ha másra nem is, de arra jó volt, hogy most kilépjek...”

– Ön miben látja az okát, hogy Novák Emil megtette ezt az előre borítékolhatóan nagy vihart kiváltó lépését?

– Én sajnos nem érzem úgy, hogy a rektorhelyettesi kinevezése előre látható vihart kavart volna, mivel mostanában kis országunkban kevés olyan dologból van botrány, amiből pedig kellene, hogy legyen. Hogy miért volt minderre szüksége, erre ő volna az egyetlen, aki a választ megadja vagy aki tudja, mi munkál benne...

– Kerestük, de egyelőre nem osztotta meg velünk a gondolatait. Miért Önök hagyták ott a HSC-t?

– Az utolsó szikra az volt, hogy miután a hatalom igyekszik megfosztani az autonómiájától az SZFE-t, amit döbbenettel néztünk és Emil elvállalta az ottani pozíciót, Pohárnok Gergely kollégám és volt SZFE-s osztálytársam írt a HSC-nek egy levelet, hogy amennyiben Novák Emilt nem hívják vissza vagy nem mondatják le az elnökségi tagságáról, akkor kilép. A szervezet titkárságától kérte, hogy a levelet továbbítsák a teljes tagságnak, de valamilyen fura okból az írás az etikai bizottságnál landolt. Amikor Gergő erről tudomást szerzett, egy belső levelezőlistán keresztül ért el minket, amire első körben Szabó Gábor és én reagáltunk, s amiből egy nagy és széles körű eszmecsere lett. Arra jutottunk közösen, hogy mindezt öntsük a megfelelő formába és aki akarja, aláírhatja. A konkrét petíciót is a titkárságtól kértük, hogy küldjék szét a több mint 200 fős tagságnak, de ez nem történt meg – viszont az elnökség azóta sem reagált semmilyen megkeresésre, nem közölt semmilyen állásfoglalást. Így hát önszorgalmúan kezdtük megküldeni a kollégáknak és eddig vagy 60-an – nevükkel is vállalva – egyetértettek az állásfoglalásunkkal.

– Történt-e bármilyen egyeztetés vagy egyszerű bejelentés az immár rektorhelyettes részéről a tagság felé, hogy elvállalja a pozíciót?

– Mi ugyanúgy a sajtóból értesültünk, hogy Emilt megkínálták ezzel az állással és el is fogadta, mint Ön. A későbbiekben – gondolom – az etikai bizottság kommunikálhatott vele, de a továbbiakban mi már nem kaptunk semmilyen választ sem tőle, sem az elnök Koltai Lajostól, bár kikértük a személyes véleményét, állásfoglalását. Amennyiben ez megtörténik, elkerülhető lett volna a tömeges kilépés.

– Mit kockáztattak mindezzel: mit nyer vagy veszít, aki kilép a HSC-ből?

– Ez jó kérdés, mivel igazság szerint, annak, hogy európai módon vett érdekvédelmi szervezetként működjön a HSC, a magyar törvénykezés és jogszabályi környezet valahogy sosem kedvezett igazán. Kicsit savanyú volt, kicsit sárgább – de a miénk. Ha másra nem, arra jó volt, hogy tudjanak valamit egymásról a magyar operatőrök. Évente legalább a saját fesztiválunkon találkozhattunk, díjaztuk egymás tevékenységét. Ez már csak azért is lényeges volt, mert a szakmánk sajátossága, hogy a munkánk során, a legritkábban akadunk össze: a színészekkel ellentétben, egy-egy filmhez általában csak egy operatőr kell. De megfordítanám a kérdését, mert nem a veszteség a kiemelendő, hanem az a lényeg, hogy lehetőséget keressünk arra, hogy egy nagyot tudjunk kiáltani s jelezni, ha vállalhatatlan lépéssel találkozunk. Én húsz éve vagyok tag és ez a szervezet eddig – ha másra nem is, de arra jó volt, hogy most kilépjek és talán ezzel felhívjuk a figyelmet arra, hogy mi is vagyunk itt néhányan Magyarország operatőrei közül, akik úgy gondolják, azért így nem lehet csinálni, ami az SZFE-vel történik.

– Volt olyan általam megkeresett kollégája, aki nem akart nyilatkozni és nem titkoltan egzisztenciális okokból. Érheti-e Önöket bármilyen szankció a nyilvános állásfoglalásukat követően?

– Hogyne, bár operatőröknél ez eddig kevésbé volt jellemző, de nálunk is évek óta működik az öncenzúra, sokszor jobbnak látjuk nem megszólalni, sokan akár a mai napig is.

– Mi alakíthatta ki ezt a kényszert, amikor a magyar operatőriskola – túlzás nélkül – évtizedek óta világhírű színvonalú, az ember azt gondolná, hogy öntudatosan kiállhatnak – félelem nélkül – a saját véleményük mellett?

– Sajnos, ez nem szakmai kérdés. Az oka nyilván az utóbbi években alkalmazott politikai eszköztár. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy mindez engem nem érdekel, van családom és igen, tartok az egzisztenciális veszélyektől, de ha egyszer elég, akkor elég.

Koltai Lajos mellett a szakma másik legnagyobb múltú és hírű operatőrét, Ragályi Elemért is megkérdeztük a történtekről, aki annyival hárította a személyes véleménynyilvánítást, hogy már visszavonult a közéleti kérdésektől. Ezzel együtt, a kilépése tényét megerősítette és hozzátette, hogy a helyzet rendezésére nem nekik kellene párbeszédet kezdeményezni Novák Emillel, hanem neki kellene megkeresnie azt a közösséget, amelyiket cserben hagyta. De szerinte már nincs miről beszélni, arról pedig fogalma sincs, hogy miért nem saját szakmájában próbál babérokra törni Novák Emil, miután tehetséges operatőrként indult a pályán. Bizonyára kevesen tudják, hogy évtizedekkel ezelőtti pályakezdő kiugrását, az Elek Judit rendezte Mária nap című film fotografálását Ragályinak köszönheti, aki elfoglaltsága miatt, Novákot ajánlotta, akihez akkor még egyfajta mentori kapcsolat fűzte. Többek között ezért sem tudja, feltehetően nem is akarja objektíven értékelni mindazt, ami történt. 

Szabó Gábor, Balázs Béla-díjas, érdemes művész, egyetemi tanár, a HSC alapító- és vezetőségi tagja volt; jeles pályáján többek között az Oscar-díjra nevezett Jób lázadása operatőre: „Mondjuk bekopog egy rendőr és közli, hogy mától nem maga hozza meg a családi döntéseket”

– Túlzás nélkül állítható, hogy korszakokon átívelő pályáján olyan filmekben vehetett részt, amik a magyar filmtörténelem jeles alkotásai. Miért döntött úgy, hogy elhagyja a szakmai közösségét?

– Mintegy harmincan döntöttünk így a HSC-ben, mert nem maradhattunk tagok abban a szervezetben, amelynek egyik elnökhelyettese, Novák Emil, olyan szerepet vállalt az SZFE-n, amelyet vállalhatatlannak tartunk. Úgy érzem, hogy az SZFE-n történteket legtöbben rossz irányból közelítik meg. Onnan, hogy Novák Emil, Lajos Tamás, Vidnyánszky vagy bárki mennyire alkalmas vagy nem alkalmas, jó-  vagy rosszindulatú, segítőkész vagy sem, megoldást keresnek-e a fennálló problémára vagy sem. Szerintem nem ez az elsődleges kérdés. Egy példával illusztrálnám mindezt. Mondjuk, bekopog önhöz egy rendőr és azt mondja, hogy a családjában mostantól kezdve nem önök hozzák meg a döntéseket, hogy mire költik a pénzt, kivel barátkozhatnak, miről beszélhetnek, hogy hova mennek nyaralni, mit tanuljon a gyereke, vesznek-e cipőt stb. Minderről valaki más, egy idegen dönt a jövőben. Teljesen mindegy, hogy az a valaki más mennyire szimpatikus, hányan vannak, kik ők – elvették a jogot a saját életedtől.

– Ezt régen úgy hívták, hogy diktatúra.

– Igen s innentől kezdve, teljesen mindegy, hogy az illető mennyire jó szakember és mennyire jóindulatú, miként próbálja megoldani a helyzetet vagy sem – maga a helyzet nem elfogadható, és a szerep nem vállalható. Minthogy Novák Emil elvállalta, miközben a HSC háromtagú elnökségének tagja, a szervezetet is képviseli a döntésével.  Ezért próbáltuk Emilt visszahívni az elnökségből.

– Ez a Sándor Pál fémjelezte Filmakadémiánál sikerült, fel is számolták az elnökséget, új választást tartanak.

– Igen, mert ott az elnökség is partner volt a magától értetődő döntésben. A HSC jelenlegi elnöksége viszont nem volt az, így nem volt más választásunk, mint ez a drasztikus és szomorú lépés. Ezt megelőzően, volt egy hosszú levelezésünk a HSC-n belül. Sem az elnökség, sem Novák Emil nem kívánt módosítani az álláspontján. Még egy nyilatkozatot sem sikerült kierőszakolni a HSC részéről, hogy kifejezze a szolidaritását az SZFE mellett.

– Nem kell forradalmárnak lenni, de az talán a legkevesebb lett volna, ha a szakma nagyjai saját hírnevükre büszkén, kiállnak az ifjú, leendő kollégáik mellett – miért maradt ez el?

– Az elmúlt időszak azt bizonyította, hogy ha valaki keményen kiáll a véleménye mellett, az sajnos nem marad következmények nélkül. Magyarországon nem tudja eltartani magát a filmgyártás. Ha valaki filmet akar csinálni, állami támogatásra szorul, ami személyek döntésén múlik. S nekünk ez az életünk, szeretnénk filmeket csinálni. A rendszerváltás előtti időszakban nevelkedett és működő filmesek gyakorlatilag ellenzéki attitűdben alkottak. S véleményem szerint, alapvetően ez is a művészet feladata, állandó tükröt tartani a társadalom elé, kritizálva annak működését, visszásságait – ez a dolgunk. Mára ez a tükör kissé elhomályosult...

A szervezet titkárságán keresztül kerestük Novák Emilt is, hogy megismerjük a véleményét a történtekkel kapcsolatban. Kérésünket továbbították s annyi ígéretet kaptunk, hogy amennyiben válaszolni kíván, visszahívást kapunk.