Novák Katalin hiába hiteget, hogy önálló, lépései nem ezt jelzik

– Hivatalosan az államfő az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül az első. De így van ez a gyakorlatban is? 

– Egyáltalán nincs így, a magyar közjogi berendezkedés a miniszterelnökre van kiépítve, a rendszerváltás óta mindig is ő a legfontosabb politikai szereplő. Előtte is a pártfőtitkár volt, és nem a köztársasági elnök. A közjogi berendezkedésben a köztársasági elnök részben egyfajta fék- és egyensúlyszerepet tölt be, részben protokolláris szerepe van. Az, hogy az elsőnek milyen mértékben felel meg, az már a személyiségétől függ. Önmagában a köztársasági elnöknek valójában nincs napi értelemben politikai felelőssége, szerepe, ha csak nincs egy egészen különleges, a háborúhoz közelálló helyzet, amilyen például a taxisblokád idején volt. Az, amit akár most látunk, akár az elmúlt 30 évben, normális, miután ilyen a közéleti berendezkedésünk.

– Novák Katalin igen aktív a külpolitikában, időarányosan ő utazott a legtöbbet külföldre, ám, ha másképp is beszél a külügyekről, mint Orbán, lényegében nem mondott mást, mint a miniszterelnök.

– Az Orbán-rezsim „használja” a köztársasági elnököt, amivel önmagában nem lenne baj. Az más kérdés, hogy mire használja. Amikor Novák Katalin az egyetlen Fideszhez köthető politikus, aki eljut Kijevbe, akkor például az egy lépés az Orbán-kommunikáció részéről: azért tesznek egy gesztust, mert úgy érzik, tarthatatlan a helyzet. De ezt nem egy kormányzati szereplő, hanem egy mellékszereplő teszi. Ilyen értelemben kizártnak tartom, hogy Novák Katalin lépései az önállóság alapján megtett lépések lennének, ezek természetesen egyeztetett, és közösen meghozott döntések alapján történnek. Minden köztársasági elnök sokat utazott, de ennyire nem voltak részei a külpolitikai tevékenységnek. Én egyfajta egyensúlynak látom Novák Katalin szerepét, azokon a területeken, ahol Orbánék nagyon beszorulnak, vagy olyan irányba mennek, ami teljesen elfogadhatatlan az unióban, és ilyenkor ő próbál meg gesztusokat tenni. Elment Lengyelországba, amikor éppen romlott a lengyel-magyar viszony, és ilyen volt a romániai, és a kijevi út is. Érzek benne egy olyan szerepet: „hát azért nem vagyunk mi olyan borzalmasak, ahogy ti gondoljátok rólunk az Európai Unióban”. Erre alkalmassá teszi Novák Katalint, hogy „fiatal nő”, ez már – független minden mástól – jelzés értékű. Így ezt a szerepvállalását én egy ilyen végiggondolt taktikai elemnek látom, elsősorban az uniós szereplők irányába, ahol nyilván nem kell feltétlenül érteni, hogy a köztársasági elnök szerepe mekkora.

– A köztársasági elnök a TV2 Tények című műsorának adott karácsonyi interjújában Orbán Viktor miniszterelnökkel való kapcsolatáról azt mondta: egyenrangú, korrekt viszonyuk van, és örömét fejezte ki, hogy ma Magyarországon az ország két vezetője rendszeresen érdemben tud beszélni egymással. Meggyőződése, hogy ez a magyar emberek érdeke. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy Orbán fizet, ő rendeli a zenét, Novák Katalin meg csak énekel?

– Eleve abszurdnak tartom, hogy miért egy kereskedelmi televízióban nyilatkozik a köztársasági elnök, miért nem a Magyar Televízióban, de ez az ő dolguk. Ráadásul tudjuk a TV2 elkötelezettségét. Ha valamit meg kellene testesítenie a köztársasági elnöknek, az az össznemzeti értékek képviselete. Ez a gesztus, amit itt látunk, ez kicsit se az. Az egyébként szintén a Fidesz foglyaként működő Magyar Televízió legalább védhető, mert az a közszolgálatinak nevezett királyi, pártpropaganda tévé. De, hogy a TV2-ben… Az mindent leleplez erről az egész kérdéskörről, hiszen a TV2 közvetlenül a fideszes érdekcsoportok zsebében levő televízió. Úgy is viselkedik, ilyenek a hírrészlegei, és emlékezzünk rá, hogy ennek a kereskedelmi televíziónak a képernyősei a Fideszre szavazásra buzdítottak a választás előtt, ami tényleg teljesen abszurd. Tehát önmagában is jelzésértékűnek tartom, hogy ez a beszélgetés ott hangzott el. Ne felejtsük el azt sem, hogy Novák Katalin a Fidesz közvetlen politikai csapatából került a köztársasági elnöki székbe. Ez nem bűn, hiszen majdnem minden köztársasági elnökkel úgy volt, hogy valamelyik pártnak a közvetlen környezetéből jött, kivéve az egy szem Sólyom Lászlót. Hiszen a politika a pártokon belül kezdődik. De én nem látom azt, hogy Novák Katalin elszakadt volna a saját pártja értékrendjétől, hogy össztársadalmi érdekeket képviselne, fölülemelkedne. Az, hogy ő beszélget Orbán Viktorral, engem hidegen hagy. Ha bármilyen módon tett volna gesztust a több mint kétmilliós ellenzéki választói csoport irányába, vagy megvétózta volna a Fidesz bármilyen elfogadhatatlan lépését, akkor mondhattam volna, hogy elszakadt. Bizonyos értelemben Áder János ezt hitelesebben képviselte, mert ő legalább környezetvédelmi kérdésekben időnként a sarkára állt. Nováknál ezt egyáltalán nem látom. 

– Az államfő ebben az említett TV2-es interjúban jelezte: első ünnepi elnöki köszöntőjében igyekszik majd méltóképpen megjelenni, és olyan hangon megszólalni, amit akkor fontosnak tartanak a magyar emberek. Bízik abban, hogy a nézők azt fogják érezni: nemcsak közöttük él, hanem velük éli ő is a mindennapjait. Őt is a magyar emberek problémái, kérdései foglalkoztatják. Miért tesz úgy Novák Katalin, mintha teljesen független lenne a kormánytól? 

– Ez a szerepe. Ha így tesz, akkor jól teszi. Ha neki valami szerepe lenne, az tulajdonképpen a valamiféle nemzeti összefogás értékrendjének képviselete lenne. Ezt nem láttuk eddig. Az nagyon ráférne a magyar társadalomra, hogy például valamelyik politikus – és el tudom képzelni, ezt Novák megteszi –, az elszegényedő magyar társadalom felé tesz valamiféle gesztusokat. Amit ennek kapcsán előre elmondott, az rendben van, neki ezt kéne képviselni. Csakhogy a tevékenységében, a törvényaláírásokban semmilyen módon nincs ez jelen. Ebben az említett interjúban tett egy félmondatos megjegyzést a pedagógusok ügyére, ami helyénvaló lenne: nem az Európai Unitól függ, hogy alakul a bérük, de a törvényalkotási folyamatban ezt nem jelezte, pedig megtehette volna. Az elmondott mondatok egyébként az ő státuszához rendben vannak, ezt kell mondania, ezt is mondja. Ő teszi a dolgát, részese a NER-nek, és alapvetően a fideszes választókhoz szól. Nem emelkedik ezen fölül, de nagy hibákat se követett el. A már fölsorolt gesztusokat pedig fontosnak tartom, de mindennel együtt ezek azért gesztusok, nem önállóak, nem saját döntéseit tükrözik. Magyarországon ’90-’94 között, és 2005 és 2010 között volt olyan idő, amikor olyan köztársasági elnök volt, aki nem volt részese az adott politikai érdekviszonynak. Az egyik Göncz Árpád volt, a másik Sólyom László. Akkor lehetett látni, hogy mekkora működési lehetőségei, milyen határai vannak egy köztársasági elnöknek. Látszott, hogy van mozgástér, de elég szűkre szabott. Most egy adott politikai család közvetlen részeként vált ki a köztársasági elnök, de ilyen volt Schmitt Pál, Áder János is. Azon azért nem kell nagyon csodálkozni, hogy ezek a politikai szereplők nem élnek önálló politikai életet. Azon azonban csodálkozom, ők miért gondolják, hogy be tudják bizonyítani ennek ellenkezőjét.