Nulla-kockázattal jár a kormány számára a Nemzeti kötvény

NVZS 2019. május 16. 13:57 2019. máj. 16. 13:57

Nem egészen három hét múlva indul a Nemzeti Kötvény program, ami szakértők szerint átrendezheti nem csak a kötvény- és részvénypiacot, de a bankbetétekre is komoly hatással lehet, s befektethető milliárdokat vonhat ki az ingatlanpiacról is. Bodnár Zoltán jogász, egyetemi tanár szerint „jól ki van ez találva”: az Orbán-kormány számára nulla kockázattal jár, a komolyabb költségvetési terhek már a 2022 után megalakuló új kormány számára jelentkeznek. Ezzel együtt sem tartja a lakosság számára kockázatosnak a kötvényt, mint mondja: „attól nem félek, hogy az állam nem fog fizetni; nem tudok olyan szcenáriót elképzelni öt éves időhorizonton, hogy lejáratkor az állam fizetésképtelen legyen”.

„A pénzintézetektől el fog vándorolni a viszonylag olcsó forrás, ha a Nemzeti Kötvény célközönségének számító magánszemélyek inkább ebbe fektetnek majd; ennek persze lehetnek kellemetlen következményei a bankok hitelezési aktivitására, mivel kamatemelésre fognak kényszerülni” – fejtette ki a Hírklikk megkeresésére Bodnár Zoltán.

A szakértő szerint a Nemzeti Kötvény hatását a bankokon túl számos befektetési szegmens is megérzi majd. Az például bizonyos, hogy „ha kockázatmentesen lehet éves átlagban nettó 4,95 százalékos hozamot elérni”, az eltérítheti a lehetséges befektetőket a tőzsdétől, a részvényvásárlástól. Borítékolható, hogy idővel érezteti a hatását az ingatlanpiacon is, amelyen ugyan az elmúlt években a Nemzeti Kötvény által kínált hozamnál nagyobbat lehetett elérni, de „elképzelhető, hogy az eléggé nagyra fújt árbuborék lassan kipukkan”, s viszonylag nagy számban lehetnek majd azok, akik a kockázatos ingatlanbefektetésekből kiszállva nem újabb ingatlanba, hanem inkább a magas kamatozású és biztonságos állampapírba viszik a pénzüket.

A Nemzeti Kötvény

Mint portálunk is beszámolt róla, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) június 3-án indítja útjára a Nemzeti Kötvénynek elnevezett új állampapírt, amely – a nyilvánosságra hozott feltételei alapján szinte borítékolhatóan – népszerű lesz a magánszemélyek körében. Az ötéves futamidejű papírt ugyanis lépcsős kamatozással kínálják: fél év után 3,5 százalékról indul, az első év végén négy százalék, ezt követően pedig évente további fél-fél százalékponttal emelkedik, s így éri el az ötéves futamidő lejártával a 6 százalékos hozamot.

Ez azt jelenti, hogy 5 év alatti 4,95%-os éves átlaghozamot kínál, ami a legmagasabb fix hozamú befektetés lesz a magyar piacon. Ez a jelenlegi nulla közeli banki kamatok mellett igazán vonzó lehetőséget kínál, nem véletlen, hogy a tervek szerint már az első év végéig 500 milliárdnyit bocsátanának ki belőle.

Ha valaki most júniusban 1 milliót befektet a Nemzeti Kötvénybe, akkor 5 év múlva 273 ezer forinttal lesz gazdagabb – ahogy azt a Portfolió kiszámolta. Vonzó lehet az is, hogy nem szabnak meg minimálisan befektethető összeget a heti kibocsátású kötvénynél, illetve, hogy mindig lesz egy egyhetes időszak, amikor a teljes befektetett összeghez visszaváltási díj nélkül lehet majd hozzájutni.

Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügyekért felelős államtitkára egy televíziós műsorban a többi között kifejtette, hogy egy vonzó kötvénnyel a jelenleg 6 ezer milliárd forintos lakossági államkötvény állományt 5 éven belül 11 ezer milliárd forintra lehetne növelni. Ma egyébként az államadósság több mint 20 százaléka a lakosság kezében van.
 

Jól ki van ez találva

Bodnár Zoltán szerint a kormány jól kitalálta a konstrukciót – a maga szempontjából mindenképpen. Ugyanis bármely lehetséges forgatókönyvet is vesszük, sok gondja nem lesz vele, ugyanakkor rizikómentesen, jól kommunikálhatóan kínál választási évben sokak számára kiszámítható, kockázat nélküli, jól fialó terméket. A kötvény induló kamata nagyjából inflációközeli, 3,5 százalékos, ami lényegében mind a költségvetés, mind a befektető számára nullszázalékos reálkamatot eredményez.

A kormánynak a későbbiekben akkor sem keletkezik vesztesége, ha a fogyasztói árak emelkedésének az üteme meghaladja ezt a kamatszintet, ugyanis amit kamatkiadásként elveszít, azt az infláción megnyeri. Igaz, ha nagyon felpörög az infláció, akkor a jegybank hitelessége csorbát szenvedhet hívta fel a figyelmet egy szempontra.

Ugyanakkor a költségvetésnek magas kamatkiadása fog keletkezni, ha – és ez egy másik lehetséges forgatókönyv –a jegybank tartani tudja a 3 százalékos inflációt (ami a célsávon belül van). Ebben az esetben a korábbi lakossági forrásokhoz képest az állam számára ez drága lesz – mutatott rá Bodnár, aki azonban felhívta arra a figyelmet, hogy ez a lehetséges negatív hatás csak a következő választások 2022 után fog jelentkezni, hiszen a konstrukció úgy van kitalálva, hogy kamata fokozatosan emelkedik.

„A Fidesz kormányzás idején még a 2-4 százalékos toleranciasávhoz közeli kamatot fizet a költségvetés, majd 2022 után, ha tartjuk az inflációs célt, akkor nő a kamatkiadás, de az már egy új kormány gondja lesz” – szögezte le.

Kérdésünkre, hogy mi van akkor, ha ismét Orbán-kormány alakul majd, a szakértő úgy reagált, hogy „ha ismét ők lesznek, akkor majd megoldják”. Hozzáfűzte: „attól nem félek, hogy az állam nem fog fizetni; nem tudok olyan szcenáriót elképzelni öt éves időhorizonton, hogy lejáratkor az állam fizetésképtelen legyen; hosszútávon sincs ennek kockázata”.
 

Pikáns összefüggések

A jogász, egyetemi tanár még egy szempontra felhívta a figyelmet, arra a „pikáns összefüggésre”, hogy a kötvény beárazásából és kondícióiból azt a következtetést lehet levonni, mintha a monetáris politika alakításának a szerepét a kormány részben magához vonta volna. A pénz mennyiségének a befolyásolásában játszott szerepén belül a jegybank legfontosabb eszköze az irányadó kamat, ami egészen más irányt szab, mint amilyent ezzel a papírral a Kincstár jelez, mégpedig bőven a toleranciahatáron túl. Ezzel átveszi a monetáris politika, vagyis a jegybank szerepét a célzott lakossági körben.

„Ez egy furcsa jelenség, de nincs hír arról, hogy a jegybanknak ez a legkisebb mértékben is ellenére lenne” – szögezte le Bodnár Zoltán. Aki tovább gondolva ezt, kifejtette: „ez pedig kérdésessé teszi, hogy mi a monetáris politika szándéka, hiszen ugyan az MNB állítja, hogy nincs semmiféle stratégiai irányváltás, s azt közvetíti, hogy nem változtat a laza monetáris politikán, de az ember csak elbizonytalanodik: vajon a jegybank szigorítani szeretne, de úgy, hogy valójában a kormány hajtja végre legalább részlegesen a monetáris politika szigorítását – ez pedig eléggé perverz jelenség lenne”.