Nyílt levélben szembesítik Orbánt azzal, hogy korábban a Fidesz ellenezte a vasútvonalak bezárását
Országos és helyi közlekedési szervezetek fordultak szerdán nyílt levélben Orbán Viktor miniszterelnökhöz.
Mint ismeretes, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium augusztus 1-jétől be akar zárni tíz vasúti mellékvonalat. Egészen pontosan – a hivatalos indoklás szerint – további intézkedésig vonatpótló autóbuszokkal biztosítják a forgalmat az érintett szárnyvonalakon – írja a Népszava.
A levélben – amelyet elsőként a Telex vett észre –, az aláíró szervezetek közölték, hogy értetlenül állnak a döntés előtt, ugyanis szerintük mindez teljesen szembemegy a kormány vidékbarát politikájával, ez ugyanaz a megközelítés, amit a sokat kárhoztatott Gyurcsány-Bajnai kormány képviselt, és aminek ellenzésével Orbán Viktor pártja anno nem kevés politikai tőkét kovácsolt, fél-egy évvel ezelőtti kormányzati döntésekkel megy teljes mértékben szembe, és az azonnali, statáriális jelleg ismét aláássa az emberek közszolgáltatásba, államba vetett bizalmát.
Bár ezt a MÁV korábban cáfolta, úgy vélik, a mostani „rapid döntés” közvetlen oka az, hogy a miniszter megijedt egy közelmúltbeli kínos balesettől, amelyben járműhiba miatt utasok sérültek meg. „Az ijedelem ugyan jogos, pláne, hogy ki tudja, mikor jön a következő incidens, de a vasúti szolgáltatás tönkretétele az ország szegény, periférikus régióiban nem megoldás, hanem szánalmas pótcselekvés” – írták a közlekedési szervezetek, hozzátéve: a megspórolt öt motorvonat jelentéktelen, a magyar vasút járműgondjai százas nagyságrendűek, itt valódi elképzelésekre, szakmai munkára van szükség, nem „egyik napról a másik napra élésre”.
Nyílt levelükben arra is kitértek, hogy a falusi térségeket kiszolgáló regionális vasúthálózat régóta válsággal küzd. Ez azonban szerintük nem pénzügyi, hanem valójában felfogásbeli válság, és a kérdés az, hogy a politikát érdeklik-e valójában a vidéki térségek. Hozzátették: az is egyértelmű, hogy a falusi térségek vasúthálózata gyorsan és olcsón fejleszthető, ami egy Rákos-Hatvan, vagy Budapest-Belgrád fővonal fejlesztésénél 100 forint, az ezeken a helyeken 10, vagy 1 forint.
Úgy vélik, hogy az ukrán és egyéb válságok idején az még érthető lenne, ha sok százmilliárdos fejlesztési projekteket töröl, vagy elhalaszt a kormány, de „amikor a falusi ember szájából nézi ki a közlekedési miniszter a tízforintosokat, az minden szinten méltatlan egy vidékbarát kormányhoz”.
Az aláírók felhívták a figyelmet arra, hogy a vasúti járműhelyzet kezelésére számos olyan lehetőség van, amely gyors és olcsó megoldást kínál a szolgáltatás szintjének csökkentése nélkül. A magyarhoz hasonló adottságú vasúthálózatokon számos eladó használt jármű van, amelyek a magyarnál magasabb színvonalat képviselnek, ott azonban már feleslegessé váltak, ezeket szerintük meg kell vásárolni. És ha a MÁV-Start nem alkalmas a feladata ellátására, számos környező ország példáját követve, meg lehet bízni más vasúti céget is.
„Mindezzel persze a felelős minisztériumnak is tisztában kellene lenni. Sajnos azonban az intézkedésekből azt látjuk, hogy a tárcánál hiányzik a szakmai tudás és bármiféle jövőkép. Az nem perspektíva, hogy adjunk irreálisan olcsó bérletet az embereknek, hogy aztán a kieső bevétel következményeként az utasok bennégjenek a vonatban” – tették hozzá. Végül arra kérték Orbán Viktort, hogy a vidék közlekedésének megmentése érdekében tegyen gyors lépéseket.
– Vonják vissza a vasúti járatritkításokat, és cselekedjenek a hiányzó vasúti járművek pótlása érdekében – üzenték a nyílt levélben, amelyet a következő szervezetek írtak alá: Magyar Közlekedési Klub, Közlekedő Tömeg, Bakonyvasút, Sétáló Budapest, Nagykanizsa-Barcs-Pécs vasútvonal, Levegő Munkacsoport, Székesfehérvár-Komárom vasútvonal, Veszprém-Lepsény(-Dombóvár) vasútvonal, Pápa-Tatabánya vasútvonal, RegionalBahn, Pannonvasút Egyesület, 47. Komló-Dombóvár vasútvonal, Verebély László Vasúttörténeti Egyesület, 46-os vasútvonal.
