Nyilvánosak lehetnek Mészáros Lőrinc állami támogatásának részletei
A Transparency International Magyarország (TI) első fokon pert nyert a turisztikai támogatások kiosztása kapcsán indított perben. Azt akarta elérni, hogy tegyék nyilvánossá a pályázatokat és a támogatások elosztásáról szóló döntéseket. A Magyar Turisztikai Társaság alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt. ellen indított jogi eljárás sikeréről a TI jogi igazgatója válaszolt a Klikk FM Politikai nagyító című műsorában.
Ligeti Miklós szerint a bíróság ugyan még csak első fokon döntött, a jelentősége mégis kiemelkedő. „Bízunk abban, a Kisfaludy 2030 belátja, hogy felesleges másodfokon is több százezer forintnyi állami pénzt jelentő perköltséget elpocsékolni. Amennyiben fellebbeznének, nyerünk másodfokon is”.
Felhozta azt az ítélkezési gyakorlatot, hogy a közérdekű adatok megismerésére irányuló perekben a főváros területén működő bíróságok már huzamos ideje kimagasló jogállamisági teljesítményt, illetve kimagasló jogállami szemléletet képviselnek, bár természetesen van kivétel. „A főváros területén működő bíróságok pontosan tudják, hogy mi a jelentőségük ezeknek a pereknek és ennek a fővárosi ítélkezési gyakorlatnak szerencsére van egy átsugárzó következménye a főváros területén kívül működő bíróságokra is”.
Természetesen akadnak esetek, amikor a nyilvánosság elé tárandó adatokat megtagadja a bíróság, mint történt ez a Híd a munka világába projekt vagy az Öveges-program esetében. „Ezekben az esetekben hiába kértük az európai uniós szerveket, a magyar kormányszerveket az OLAF szabálytalansági jelentéseinek nyilvánosságra hozatalára, ez a kísérletünk – a bíróságot is beleértve – meghiúsult.”
A turisztikai támogatások megismerése érdekében indult per sikere annak a 220 milliárd forintnak sorsáról is szól, ami – cseppet sem mellesleg – közpénz. „Ennek az összegnek nagyjából a nyolc-kilenc százaléka közvetlenül a Mészáros Lőrinc érdekkörében tartozó cégekhez került. Mi arra vagyunk kíváncsiak, hogy ki és milyen alapon érdemesítette ezeket a szervezeteket. Volt pályázat? Ha volt, mi volt a tartalma? Ki bírálta el? Milyen kötelezettségeket kellett vállalniuk ezeknek a kedvezményezett cégeknek, szállodaláncoknak, idegenforgalmi befektetőknek azért, hogy ennyi pénzhez jutottak? Csak Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a Hunguest Hotels, majdnem 20 milliárdot húzott be 2020-ban turisztikai támogatásból.”
Ligeti kiemelte, hogy mindez adófizetői pénz és a nyilvánosságra tartozik, hogy mit kellett ezért tenni: „lehet, hogy semmit...?”
Emlékeztetett arra, az állami szervezetek és a Transparency között régóta húzódó vitára, hogy hol ér véget a közérdekű adat fogalma. „Az állami szervek közül jelen esetben a Kisfaludy 2030 azt állította, hogy az általunk megismerni kívánt információk egy része – mint fogalmaztak – valóban közérdekű adattartalom, amit ők közzé is tettek. Ezek a nyertesek, kedvezményezettek neve és a kifizetett pénz mennyisége. Az ő álláspontjuk, hogy minden egyéb nem közérdekű, tehát hogy volt-e pályázat, volt-e támogatás iránti kérelem. Vagy csak leszóltak föntről, hogy gyerekek, most kell papírozni és már megy is a pénz. Hogy mindezt elbírálták-e, hogy milyen szerződést kötöttek velük, mit, milyen kötelezettséget kellett vállalni, ez szerintük nem közérdekű adat és ezért volt okunk nyugtalankodni” – nyilatkozta a Klikk FM adásában Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.
