Nyomás alá került a kormány, nem a svédek javultak meg hirtelen
Magyarországon semmi sem válthozott a svéd NATO-tagság ügyében, csak a kormány megnehezítette saját helyzetét. Így kommentálta Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, hogy hosszas huzavona után lezárulhat Svédország NATO-csatlakozása, ami eddig is már csak Magyarországon múlott. Orbán Viktor évértékelő beszédében utalt rá, hogy formálódik a megállapodás Svédországgal, ami kimozdíthatja a holtpontról a régóta húzódó ratifikáció ügyét. Ráadásul jelentős hadiipari egyezségről van szó.
„Olyan nyomás alá került a kormány, hogy kénytelen volt belátni, nem halogathatja tovább Svédország NATO-csatlakozásának parlamenti ratifikációját. A svédek egyértelművé tették, hogy addig nincs együttműködés, amíg nem lesz jóváhagyás.” A volt diplomata információi szerint nem csak a svédek, hanem nyugati szövetségeseink is bekeményítettek, Orbán kénytelen volt lépni.
Szent-Iványi István elmondta, világossá vált, hogy addig nem jönnek új fegyverek, amíg a magyarok akadályozzák a NATO-csatlakozást. Valójában az a helyzet, hogy Magyarországnak a megállapodásra nagyobb szüksége van, mint Svédországnak, mert a Gripeneken meglévő lízing hamarosan lejár, a karbantartások és korszerűsítések miatt feltétlenül együtt kell működniük. Fontos az is, hogy az üzlet részeként az új harci gépek mellett egyéb korszerű fegyverrendszerekhez is hozzájuthat a Magyar Honvédség.
A kormány most keresi a kibúvót, nem véletlen, hogy az évértékelőn Orbán szóba hozta a témát. Ezzel üzent az amerikai szenátoroknak is – akiket ugyan nem voltak hajlandók fogadni –, hogy nincs szükség az ő közbenjárásukra, meglesz a ratifikáció. Ami azonban talán még ennél is fontosabb, hogy felkészítse a saját tábort a váltásra. Valahogy meg kell magyarázni azoknak a megtévesztett embereknek, akiket hosszú időn át azzal hergeltek, hogy a svédek csúnyákat mondanak ránk és nem tisztelnek minket, most mi változott? Hát semmi nem változott – mondta Szent-Iványi. Először kitalálták, hogy a svéd miniszterelnök jöjjön ide, szórjon hamut a fejére, aztán majd hajlandók ratifikálni. Ezzel az óvodás, dacos kiállással azonban csak nehezítették a saját helyzetüket, mert Ulf Kristersson többször közölte, addig nem jön, amíg nincs ratifikáció. A svéd kormányfő világossá tette, hogy nem hajlandó legitimálni Orbánék cirkuszát.
„Persze tudjuk, hogy az egész történet teljesen értelmetlen volt, nem kellett volna megvárni, amíg a svédek bekeményítenek. Folyamatosan sodródtak, kitalálták a török szálat, hogy ahhoz kössék, de a törökök cserben hagyták őket, most meg próbálnak kiutat találni. A szerződést bármikor megköthették volna korábban, ha nem pont maguk akadályozták volna az erősködésükkel” – magyarázta a helyzetet a külpolitikai szakértő.
Az előzmények ismeretében felmerül a kérdés, hogy elhihetjük-e Orbán újabb ígéretét? A miniszterelnök ugyanis személyesen maga ígérte meg korábban, hogy 2022 végéig meglesz a ratifikáció, majd miután nem lett meg, újabb dátumként jött 2023 eleje, „most már tényleg”, azután minden indok nélkül húzták, halasztották 2023 februárjáig, amikor is egy frakcióülésen kitalálták, hogy a frakció nem hajlandó megszavazni….
Szent-Iványi is úgy gondolja, hogy „mérget azért ne vegyünk rá”, de most már tényleg nagyon kínos, és lehet tudni, hogy komoly következményekkel járna az újabb halogatás.
Kik gazdagodtak a Gripen-rendelésből? Az első Orbán-kormány (1998-2002) az elavult szovjet vadászgépek kiváltásáról döntött. Általános volt a várakozás, hogy az akkor legkorszerűbbnek számító amerikai F-16-osokat szerzik be. Nagy meglepetésre azonban 2001-ben a svéd Gripenek mellett szavaztak, mégpedig közbeszerzési eljárás nélkül, kormányülésen. Az indoklás az volt, hogy az északi ország nagyobb ellentételezést kínált a vásárlásért, pontosabban a gépek bérléséért. A svédül Gripen, magyarul Griffmadár elnevezésű, sokoldalú harcigépet javarészt amerikai hajtóművek és brit technika működteti. Hogyan, miért hozta akkor Orbán Viktor sok meglepő, titkos döntéseinek egyikét, máig nem tudni. A nem éppen jóhírű osztrák üzletember, Alfons Mendsdorff-Pouilly nevét emlegették Európa-szerte, Svédországban is, mind a Gripenek csehországi, mind magyarországi átláthatatlan eladásánál. Prágában mintegy 15 milliárd, Budapesten „csak” 2 milliárd forintos közvetítői jutalékot tehetett zsebre. Aligha egyedül – a többi, feltehetően magyar név máig ismeretlen. Miután kiderült, hogy az Orbán-rendelte Gripenek még nem alkalmasak a NATO-követelmények kielégítésére, a következő, MSZP-SZDSZ kormány módosításokat kért, így a beszerzés ára 160 milliárdról 240 milliárd forintra nőtt. 2021-ben döntöttek a Gripenek korszerűsítéséről, azaz várhatóan ebben az évtizedben is a Griffmadarak alkotják (a helikopterek mellett) a magyar légierőt. |