Nyugdíjkorrekció, nyugdíjkiegészítés és méltányossági nyugdíjemelés kellene
Három területen is kormányzati lépésre lenne szükség a nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében – véli Katona Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának szakértője. Mint mondja, minél előbb – öt százalékos – nyugdíj-kiigazítást kellene végrehajtani, a legalacsonyabb nyugdíjakkal rendelkezőknek 75 ezer forintos egyszeri kiegészítést kellene adni és vissza kellene állítani a méltányossági nyugdíj-kiegészítés jogintézményét. Ugyanakkor nem derűlátó, ismerve az Orbán-kormány(ok) gyakorlatát.
Egyre több szó esik – szakmai körökben is – arról, hogy az idén újfent elengedhetetlenné válik az év közbeni nyugdíjkiigazítás. Habár az idén januárban 15 százalékkal emelték a nyugdíjakat, s a kormány szemmel láthatóan még mindig kitart a mérték helyessége mellett. Legalábbis az Európai Uniónak a napokban benyújtott konvergenciaprogramban továbbra is ekkora idei inflációval számol (miközben van olyan tétel, mutató, amin módosított a korábbiakhoz képest, a többi között megemelte az idei hiánycélt). Mindezt egyébként úgy, hogy a szakértők 18-20 százalékos idei éves drágulási ütemet jeleznek előre, s még a jegybank prognózisa is meghaladja a kormányét (15 és 19,5 százalékos sávban adja azt meg a márciusi Inflációs Jelentés).
Ami pedig a tényeket illeti: a várakozásokkal és a reményekkel szemben, márciusban még nem mérséklődött optimizmusra okot adó mértékben a fogyasztói árak drágulásának üteme. S habár az elemzők és a szakértők egyaránt arra számítanak, hogy drasztikusan majd csak a második félévtől lassul az infláció (akkor már a bázis is nagyon magas lesz, ez indokolja a majdani komolyabb fékeződésre vonatkozó prognózisokat), az év eleji folyamatok így is csalódást keltettek.
Most szerdán majd okosabbak leszünk, hiszen a Központi Statisztika Hivatal most teszi közzé az áprilisi inflációs gyorstájékoztatóját, de a Portfolió elemzői konszenzusa még mindig 24 százalékos mértéket valószínűsít (ez is csak 1,2 százalékponttal marad el a márciusitól).
A nyugdíjas kosár ennél is magasabb inflációt mutat, márciusban 26,7 százalékos volt.
Forrás: KSH
Kérdés, mennyivel mérséklődött áprilisban? Az Mfor.hu Nyugdíjas Árkosara szerint is volt lassulás: áprilisban ugyanis 34,3 százalékos volt a dinamika a márciusi 41 százalék után (májusra 26,8 százalékos a mutató), ám a portál megjegyzi, hogy ebben már a bázishatás is bejátszik, hiszen egy évvel ezelőtt már igen magas, 32 százalékos volt a Nyugdíjas Árkosár-index.
S hogyan látja a szakértő? Valóban esedékes lehet a nyugdíjkorrekció és ha igen, mikor? Ha pedig igen, van-e esély rá, és mikor? Katona Tamás véleményét kértük.
A KSH korábbi elnöke, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának szakértője szerint egyértelműen szükséges az emelés, mégpedig szerinte öt százalékos növelés kellene ahhoz, hogy a nyugdíjtörvénynek megfeleljenek a jelen helyzetben. S hogy mikor? Hát minél előbb – mondta.
De ez csak egy dolog, amit a kormánynak meg kellene lépnie. Mint rámutatott, legalább ilyen fontos, hogy külön is segítséget nyújtson a kormány a legalacsonyabb nyugdíjakkal rendelkezőknek, akik nagyon nehéz helyzetbe kerültek. Ennek érdekében egy egyszeri kiegészítésre lenne szükségük azoknak, akik 200 ezer forintnál kevesebbet kapnak. Ami indokolt lenne – ez látható a jelenlegi számokból – 75 ezer forint, szögezte le.
És van egy harmadik lépés, amire mielőbb szükség lenne Katona Tamás szerint, ez pedig az, hogy vissza kellene állítani a méltányossági nyugdíjemelés jogintézményét. Nagyon alacsony nyugdíjból százezrek élnek Magyarországon, az ő méltatlan helyzetükön kellene javítani. A méltányossági nyugdíjemelés jogintézményét 2009-ben, a válságkezelő Bajnai-kormány felfüggesztette, nem eltörölte, hanem a felfüggesztette – emlékeztetett Katona, rámutatva: az azóta egymást követő Orbán-kormányok pedig nem hozták vissza a jogintézményt.
S hogy milyen esélyt lát a fenti lépésekre? „Egyik kérdésben sem vagyok optimista” – mondta a szakértő. Persze a kiigazítás egy ponton elkerülhetetlenné válik (hiszen törvény írja elő), ám abban nem biztos, hogy a kormány valójában szó szerint betartja majd a jogszabályban előírtakat, s teljes egészében kompenzálja a nyugdíjasokat. A gyakorlat ugyanis az, hogy az augusztusi inflációs adatok, azaz az első nyolc hónap tényadata alapján készítenek egy egész éves prognózist, és ahhoz igazodva végzik el a korrekciót. Ám azt látjuk, hogy még most is 15 százalékos éves inflációról beszélnek 2023-ra – mutatott rá Katona Tamás.
