Ohne Weber
Salvini belügyminiszter és Strache alkancellár látogatása valamint a két miniszterelnöki interjú (La Stampa, Kleine Zeitung) után világossá vált, hogy a FIDESZ uralta Magyarország az elkövetkező öt évben is az Európai Unió bajkeverő „fenegyereke” lesz.
A hétfőn Budapesten tartott nemzetközi sajtótájékoztatón kiderült, hogy – az ország nevében /!/ - a magyar miniszterelnök megvonta a bizalmat a keresztényszociális Webertől, az Európai Néppárt csúcsjelöltjétől. Emlékezzünk: 2014 nyarán a brit David Cameron és Orbán Viktor együtt nem támogatta Junckert, az Európai Bizottsági jelenlegi elnökét. Cameron azóta megbukott, de előtte még országát mélybe taszajtotta. Nekünk tehát senki nem jó: se a luxemburgi Jean-Claude, se a bajor Manfred.
A magyar vezető nyíltan elfordult eddigi európai pártcsaládjától, és Salvini miniszterelnök-helyettessel, Le Pen asszonnyal valamint Strache alkancellárral együtt keresnek új jelöltet. Hogy milyen a kívánatos EU Bizottság-i elnök? Ezt is megtudhatjuk a Kleine Zeitung-ból: „Az európai elitnek az a problémája, hogy nem hisznek a személy, a vezető személyiség erejében. Veszélyesnek tartják azokat a vezető személyiségeket, akik képesek lelkesíteni az embereket.” – nyilatkozta az osztrák lapnak miniszterelnökünk. Óhatatlanul felmerül bennem a kérdés, ki lehet az az ismert, tapasztalt és elkötelezett kereszténygyökerű politikus, aki megfelel az európai és a magyar radikális jobboldal által támasztott követelményeknek és kizárólagos jogkörrel élve képes buzdítani, irányítani az EU 440 millió polgárát? Hajrá Európa, hajrá nemzetállamok!
Követve az eseményeket arra a következtetésre jutottam, hogy a miniszterelnök, pártja és Magyarország a mai nappal végleg leparancsolta magát az európai politikai színpadról, a jövőben maximum epizódszerep eljátszására lesz lehetőség. Kevesebb tekintély, kevesebb befolyás, kevesebb pénz - ez a reális öt éves perspektíva.
Az EU parlamentjében a miniszterelnök személyét, politikai közösségét már nem jegyzik, ami viszont szomorú, hogy hazánk is oppozíciós státuszba került. Egy csónakban ülünk a miniszterelnökkel, de ami sajnálatos, hogy ezt a közös bárkát éppen a nemzet „kormányosa” fúrja rendíthetetlenül.
