Ismét feszült lehet október 23., a bukott hatalom még képes lehet a provokációra
A választási vereség után is fennáll a politikai provokációk veszélye, miközben a társadalomban tovább élnek a kampány során felszított indulatok. A KlikkTV Hölgyválasz című műsorában Marjai Judit fotóművész és politikai elemző, Csató Adrienn ügyvéd, valamint Magyar Fruzsina dramaturg arról beszélgetett Németh Péterrel, milyen kockázatokat hordozhat az október 23-i nemzeti ünnep, és miért nem beszélhetünk még teljes rendszerváltásról. A Hankó Balázs körüli ügy kapcsán a hatóságok működését, a politikai felelősség kérdését és a családtagok szerepeltetésének következményeit is elemezték.
A kampány után sem csitultak el az indulatok
Tarjányi Péter figyelmeztetése, amely szerint október 23-án egyetlen szikra is elég lehet a konfliktus kirobbanásához, a műsor résztvevői szerint nem hagyható figyelmen kívül. Bár a Fidesz súlyos választási vereséget szenvedett, és egyelőre nem látszik, hogy képes lenne tömegeket mozgósítani, a társadalmi feszültségek továbbra is érezhetők. Marjai Judit a 2006-os eseményekkel vont párhuzamot, amikor a politikai indulatok utcai erőszakba torkolltak. Úgy látja, most is rendkívül feszült a közhangulat, és kevés is elég lehet ahhoz, hogy komolyabb baj történjen.
Magyar Fruzsina ugyanakkor úgy véli, a társadalom a kampány során öntudatosabbá vált, és az emberek nehezebben hisznek el minden politikai provokációt. Szerinte a korábbi hatalom sok mindenre képes lehet, de a választási eredmény azt mutatta, hogy a választók jelentős része nem fogadta el a rájuk zúdított politikai üzeneteket. Csató Adrienn arra figyelmeztetett, hogy a társadalom általános magatartása mellett az egyéni elkövetők és kisebb csoportok jelentette veszélyt sem lehet figyelmen kívül hagyni. A nemzeti ünnep előtt ezért különösen fontosnak tartja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok a valódi fenyegetésekre összpontosítsanak.
A Hankó-ügyben a család szerepeltetése is vitát váltott ki
A beszélgetés másik központi témája Hankó Balázs ügye és az a kommunikáció, amellyel a történtekből a résztvevők szerint mártírszerepet próbáltak kialakítani. Különösen vitatottnak tartották, hogy a politikus felesége és gyermekei is megjelentek a történetben. Csató Adrienn ügyvédként arra hívta fel a figyelmet, hogy egy büntetőeljárás a hozzátartozókat is súlyosan megviselheti. Szerinte méltányosabb lett volna, ha a családnak nem kell végignéznie a történteket, hiszen a kamasz gyermekek számára különösen nehéz lehet feldolgozni az ilyen helyzeteket.
A résztvevők azt is kifogásolták, hogy a politikus előállításakor a hatóságok látványos erődemonstrációt alkalmaztak. A műsorban elhangzott, hogy a bilincsben vezetett Hankó Balázs mellett több, taktikai felszerelést viselő pénzügyőr is megjelent. A megszólalók szerint kérdéses, indokolt volt-e ekkora erőt felvonultatni. A történtek politikai bemutatásával kapcsolatban pedig felmerült, hogy a közvélemény befolyásolása fontosabbá válhatott, mint az ügy tényszerű megítélése.
Magyar Fruzsina úgy vélte, a Hankó-ügy túlmutat egyetlen politikus személyén, mert a korábbi rendszer működéséről is képet adhat. A pénzek elosztásának körülményei, a döntések mögötti felelősség és a dokumentumok tartalma egyaránt fontos kérdés lehet. A történet így nem pusztán egy büntetőeljárásról szólhat, hanem arról is, hogyan működött a hatalom és annak gazdasági-politikai holdudvara.
Változatlan hatóságok mellett még nincs rendszerváltás
Csató Adrienn szerint a Hankó-ügy megítélésénél nem szabad megfeledkezni arról, hogy a nyomozóhatóságok személyi állománya lényegében nem változott meg a választás óta. Mint fogalmazott, „az ügyészségen belül semmilyen, de komolyan mondom, semmilyen változás nincs”. Úgy látja, az ügyészség súlyos válságban van, és a rendőrség összetételében sem történt érdemi változás az elmúlt hónapokban. Ezért különösen ellentmondásosnak tartja, amikor a korábbi hatalom szereplői éppen azoktól a hatóságoktól tartanak, amelyeket korábban maguk építettek fel és tartottak fenn.
A résztvevők szerint a rendszerváltás egyik alapfeltétele az igazságszolgáltatás működésének átalakulása. Amíg nem történik érdemi változás az ügyészségen, és nem rendeződik a legfőbb ügyész személyének kérdése, addig a politikai fordulat önmagában nem jelent teljes rendszerváltást. A büntetőeljárások során ugyanakkor a jogszerűségnek és a bizonyítékoknak kell döntő szerepet kapniuk. Csató Adrienn arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyanúsítással és a szabadságot korlátozó intézkedésekkel szemben jogorvoslatnak van helye.
A beszélgetésben az is elhangzott, hogy a hatóságoknak rendkívül körültekintően kell eljárniuk, mert egy megalapozatlan gyanúsítás vagy indokolatlan kényszerintézkedés tovább növelheti a társadalmi feszültséget. A résztvevők abban egyetértettek, hogy a politikai kommunikáció helyett a bizonyítékoknak és a jogszerű eljárásnak kell meghatároznia az ügyek kimenetelét.
