Ugyanannak az ipari adatnak örült a Fidesz és a Tisza Párt
Az Index szerint ritka politikai helyzet állt elő: a Fidesz és a Tisza Párt is saját sikerként értelmezte a friss ipari adatot. A lap gazdasági összefoglalója a KSH friss kiskereskedelmi, ipari és inflációs számait, valamint a forint heti mozgását is áttekintette.
A Központi Statisztikai Hivatal a héten több fontos adatot közölt a magyar gazdaságról. Augusztusban a kiskereskedelmi forgalom volumene éves alapon 2,4 százalékkal nőtt, júliushoz képest viszont 0,7 százalékkal csökkent. Az Index cikke szerint ez már a második egymást követő hónap volt, amikor havi visszaesést mértek.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség értékelése alapján a júliusi élénkülés rövid ideig tartott, és a kiskereskedelmi forgalom volumene továbbra sem érte el a Covid utáni szintet. Az iparban ugyanakkor augusztusban erős növekedést mutattak a számok: a KSH szerint az ipari termelés volumene 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, júliushoz képest pedig 1 százalékkal bővült.
Az Index kiemelte, hogy az ipari növekedés nem volt általános, mert a feldolgozóipari ágazatok többségében továbbra is visszaesést mértek. A teljesítményt elsősorban a járműgyártás és az elektronikai ipar húzta felfelé. A lap szerint politikai szempontból az tette különösen érdekessé az adatközlést, hogy a növekedést mindkét politikai tábor saját sikereként igyekezett bemutatni.
A szeptemberi inflációról is érkezett adat: a KSH szerint a fogyasztói árak átlagosan 1,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, augusztushoz képest pedig 0,2 százalékos emelkedést mértek. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az Indexnek úgy értékelte, hogy a friss számok alapján a mögöttes árazási nyomás továbbra is visszafogott.
Az ING az idei év egészére 1,8 százalékos átlagos inflációt vár, 2027-re pedig 2,9–3 százalék közötti éves átlagos drágulással számol. Virovácz Péter szerint az inflációs adat önmagában támogatná a monetáris lazítás folytatását, de a globális kockázatkerülésből fakadó forintgyengülés, az emelkedett hozamkörnyezet és a magas energiaárak óvatosságra inthetik a Magyar Nemzeti Bank döntéshozóit.
A forint heti mozgásáról Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője azt mondta az Indexnek, hogy a hazai fizetőeszköz összességében erősödött az euróval és a dollárral szemben is. Az előző pénteken 368,6 forintot kellett fizetni egy euróért, ezen a pénteken viszont már 365–366 forint között mozgott az árfolyam.
Varga Zoltán felidézte, hogy Kurali Zoltán, az MNB alelnöke a Portfolio konferenciáján arról beszélt: ha a kormány hiteles középtávú makrogazdasági konvergenciapályát mutat be, nem érdemes halogatni az ERM II rendszerhez való csatlakozást. Az euróbevezetéshez szükséges kritériumok 2030-as teljesülése esetén a tényleges átállás 2032. január 1-jén történhetne meg.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a forint mozgását elsősorban a nemzetközi devizapiaci folyamatok, ezen belül az euró és a dollár árfolyama határozta meg. A cikk szerint a francia kötvénypiacon kialakult pánikhangulat összességében a dollár erősödésének kedvezett az euróval szemben.
Az Index beszámolt arról is, hogy a Nemzetközi Valutaalap csütörtök délután közzétette a magyar gazdaságról szóló éves konzultációjának előzetes értékelését. Az IMF szerint a gazdaság idén 2 százalékkal bővülhet, középtávon pedig 2,5 százalékra gyorsulhat a növekedés. A szervezet szerint ebben szerepe lehet a korábban befagyasztott, mintegy 16 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításának.
A Valutaalap ugyanakkor a költségvetési hiányt kedvezőtlenebbül ítélte meg: becslése szerint az idei deficit elérheti a GDP 7–7,5 százalékát. Az IMF költségvetési kiigazítást sürgetett, amellyel a hiányt 2027-re 5 százalék körüli szintre, 2029-re pedig 3 százalékra lehetne csökkenteni.
A cikk szerint a forint az elmúlt héten viszonylag stabilan, 365 és 370 között ingadozott az euróval szemben. Regős Gábor a következő hétre 361 és 373 forint közötti euróárfolyamot valószínűsített.
