A közbeszerzési botrány csak a kezdet lehet, jöhet a többi Mészáros-cég is
A Mészáros-csoport vasúti közbeszerzésekből való kizárása, az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságok és a felelősségre vonás lehetősége is szóba került a KlikkTV Fordulópont című műsorában. Balogh Judit vendégei, Magyar György ügyvéd, Kőszegi András márkatanácsadó és Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter arról beszéltek, hogy a közbeszerzési ügyek feltárása csak az első lépés: a valódi elszámoltatáshoz az igazságszolgáltatás működésének átalakítására is szükség lehet.
Előre megírt pályázatok, milliárdos következmények
A beszélgetés apropóját az adta, hogy Magyar Péter bejelentette: a Mészáros-csoportot kizárják a folyamatban lévő vasúti közbeszerzésekből a déli körvasút beruházásánál feltárt szabálytalanságok miatt. A műsorban elhangzottak szerint a beruházás körüli ügyben az uniós források felhasználásának jogszerűsége is kérdésessé vált, és 350 milliárd forintnyi támogatás sorsa került veszélybe.
Kőszegi András szerint a történet nem egyedi eset, hanem egy hosszabb ideje működő üzleti modell következménye. Úgy fogalmazott, hogy az előre meghatározott nyertesekre szabott pályázatok, a közbeszerzések és a túlárazott projektek ugyanannak a rendszernek az elemei. Szerinte a Mészáros-csoport ügye csak egy a várhatóan felszínre kerülő esetek közül.
Magyar György arra figyelmeztetett, hogy a társadalom idővel hozzászokhatott a szabálytalanságokhoz, miközben egyik ügy súlyosabb lehet a másiknál. Azt ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a megfelelő hatóságok lefolytassák az eljárásokat, és ne politikai nyilatkozatok helyettesítsék a jogi döntéseket. A társadalmi igazságérzet és a bizonyítékokra épülő igazságszolgáltatás ugyanis nem ugyanaz.
Juhász Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió már januárban rendelkezett olyan információkkal, amelyekből a szabálytalanságokra lehetett következtetni, az akkori kormányzat azonban nem hozta nyilvánosságra az ügyet. Szerinte a korábbi vezetés abban bízhatott, hogy a választás után az uniós költségvetési tárgyalásokon sikerül majd rendezni a problémát. A választási vereséggel azonban ez a forgatókönyv meghiúsult.
A kizárás még nem jelent elszámoltatást
A vendégek szerint a közbeszerzésekből való kizárás és a szerződések felülvizsgálata önmagában még nem jelenti a felelősök büntetőjogi felelősségre vonását. A Mészáros-csoport esetében egyelőre elsősorban gazdasági és adminisztratív következményekről esett szó, miközben a büntetőeljárások kimenetele továbbra is kérdéses.
Magyar György hangsúlyozta, hogy a súlyos vádakat megfelelő bizonyítékokkal kell alátámasztani, különösen akkor, ha nagy befolyású szereplőkről van szó. A törvény előtt mindenkinek egyenlőnek kell lennie, függetlenül attól, hogy valaki alacsonyabb beosztásban dolgozott, utasítást hajtott végre, vagy a döntéseket hozta meg.
Juhász Ferenc szerint a felelősségre vonás egyik akadálya az ügyészség jelenlegi helyzete. Úgy vélte, a nagyobb ügyek érdemi vizsgálatához olyan intézményi működésre van szükség, amelyben nem politikai szempontok határozzák meg az eljárások irányát. A legfőbb ügyész személye és az ügyészség működésének felülvizsgálata ezért szerinte kulcsfontosságú.
A vagyon visszaszerzése is időt és bizonyítékokat igényel
A műsorban külön téma volt, hogy a felelősségre vonás mellett miként lehet visszaszerezni az államnak okozott vagyoni veszteségeket. A vendégek szerint a vagyonvédelem és a vagyon visszaszerzése nem kizárólag a büntetőeljárásokon keresztül történhet: polgári jogi eszközökkel is megtámadhatók bizonyos szerződések, és lehetőség nyílhat a vagyon mozgásának korlátozására.
Magyar György példaként említette, hogy megfelelő jogi feltételek fennállásakor a vagyon biztosítása nem feltétlenül igényli egy büntetőügy jogerős lezárását. A szükséges intézkedések azonban jogi garanciákhoz kötöttek, ezért nem elegendő pusztán a közvélemény elvárására hivatkozni.
A visszaszerezhető összegek nagyságrendjéről is szó esett. A vendégek szerint az eddig visszautalt kisebb összegek fontosak, de eltörpülnek az olyan ügyek mellett, mint a Magyar Nemzeti Bankból eltűntként emlegetett több százmilliárd forint vagy a lélegeztetőgép-beszerzések. A nemzetközi tapasztalatok alapján a jogellenesen megszerzett vagyon teljes visszaszerzése sem reális elvárás minden esetben.
A beszélgetésben ezért az is felmerült, hogy az új vagyonvédelmi hivatalnak nemcsak a már feltárt ügyekkel kell foglalkoznia, hanem meg kell akadályoznia a vagyon további eltűnését is. A vendégek szerint ehhez az ügyészség és az ellenőrző intézmények működésének rendezésére, valamint a jogi eszközök következetes alkalmazására van szükség.
