Magyar Péternek választania kell: Lengyelország vagy a zöld politika
A Telex Névérték című gazdasági blogjának elemzése szerint a Tisza-kormány egyszerre ígért zöldebb klímapolitikát, határozottan EU-párti irányt és szorosabb kapcsolatot Lengyelországgal. Az EU emissziókereskedelmi rendszerének közelgő felülvizsgálata azonban olyan ügy lehet, amelyben ezek az irányok nehezen egyeztethetők össze.
Az elemzés középpontjában az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszere, az EU ETS áll. A rendszerben mintegy 10 ezer erőműnek, gyárnak, légitársaságnak és más nagy kibocsátónak kell fizetnie a kibocsátott szén-dioxid után, mégpedig kibocsátási kvóták vásárlásával. Az EU ezekből a kvótákból évről évre kevesebbet enged a piacra, így a szennyezés fokozatosan drágul.
A Telex cikke szerint az ETS által lefedett ágazatok kibocsátása 2005 óta nagyjából a felére csökkent, miközben az uniós gazdaság reálértéken közel negyedével nőtt. Az írás azt is kiemeli, hogy a rendszer évente becslések szerint mintegy 100 milliárd köbméterrel mérsékelte Európa gázigényét ahhoz képest, ahol nélküle tartana a kontinens; ez nagyjából Németország teljes éves gázfogyasztásának felel meg.
Az ETS-t időről időre felülvizsgálják, a Telex szerint nagyjából öt-hat évente kerül sor ilyen „nagyszervizre”, amely általában másfél-két évig tart. Most azonban az uniós intézmények gyorsabb tempót szeretnének: a cél az, hogy már 2027 első negyedévében megszülessen a megállapodás. Az időzítés azért is érzékeny, mert áprilisban elnökválasztást tartanak Franciaországban, ahol Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése a jelenlegi uniós klímapolitikánál kevésbé zöld energiapolitikát képvisel.
A rendszer lazítását hagyományosan a visegrádi országok szorgalmazták, de az elemzés szerint a vita mára szélesebb körűvé vált. Andrej Babiš cseh miniszterelnök az ETS felfüggesztését követeli, és a Telex szerint az olasz kormány egyik minisztere is ugyanezt kérte. A magas energiaárak és az európai ipar versenyképességi gondjai miatt a lazításnak Nyugat- és Dél-Európában is lettek támogatói.
Lengyelország helyzete különösen fontos a vitában. A Telex felidézi, hogy bár a lengyel energiarendszer az utóbbi években zöldült, Lengyelország továbbra is Európa egyik leginkább szénfüggő gazdasága. Egymillió eurónyi megtermelt lengyel GDP-re nagyjából 180 tonna, ETS alá tartozó szén-dioxid-kibocsátás jut, ami háromszorosa a magyar adatnak. Varsó számára ezért ugyanaz a karbonár jóval nagyobb teher, mint Budapestnek.
Az írás szerint Donald Tusk kormánya nem az ETS felszámolását akarja, hanem olyan reformokat sürget, amelyek mérsékelnék a lengyel iparra és energiaszektorra jutó terheket. Karol Nawrocki államfő ennél messzebb menne: szerinte az EU-nak el kellene indulnia az ETS teljes felszámolása felé. A lengyel energiapolitikai helyzetet nehezíti, hogy a szén kiváltása részben földgázzal történhetne, de Lengyelországnak kevés saját gáza van, a bányavidékeken pedig egész közösségek megélhetése kötődik az iparághoz.
Magyarország szempontjából a Telex elemzése szerint azért nem egyértelmű a lengyel álláspont követése, mert a magyar gazdaság ETS-kitettsége jóval alacsonyabb. Több mint 200 magyarországi létesítmény tartozik a rendszer alá, de a kibocsátás jelentős részét néhány nagy erőmű és ipari üzem adja, köztük az MVM visontai Mátrai Erőműve, a Mol százhalombattai Dunai Finomítója és a Nitrogénművek pétfürdői műtrágyagyára. A rendszer a légitársaságokat, például a Wizz Airt is érinti.
A cikk arra is rámutat, hogy az ETS Magyarországnak nemcsak költséget, hanem bevételt is jelent. A Magyarországnak járó kibocsátási kvóták értékesítéséből az állam az utóbbi években százmilliárdos nagyságrendű bevételhez jutott, 2024-ben több mint 200 milliárd forinthoz. Emellett a magyar energiarendszer korszerűsítésére további uniós források is elérhetők lehetnek.
A Telex szerint a politikai dilemma így abban áll, hogy ha Magyar Péter Varsó mellé áll, az gesztus lehet a Visegrádi Négyek együttműködésének újraélesztése felé, de nehezen illeszkedhet a Tisza zöld vállalásaihoz. Ha viszont Magyarország inkább az ETS erejének megőrzését támogató svédek, dánok, finnek vagy hollandok mellé áll, az a lengyel kapcsolatok szorosabbra fűzésével kerülhet ellentmondásba.
Az elemzés felidézi, hogy Magyar Péter augusztusban a parlamentben arról beszélt: a klímaváltozás kezelése „nem felesleges luxus, nem egy nyugati ideológiai elhajlás”, hanem alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez. A Telex szerint az új kormány önálló, élő környezetért felelős minisztériumot is felállított, miközben Magyarországon a nyáron hőkupolák, kánikularekordok, rendkívüli szárazság, rekordalacsony Duna-vízállás és a paksi atomerőmű termelését érintő hőség- és vízhiány is szerepelt a klímaváltozáshoz kapcsolt példák között.
