Jeszenszky Géza támadója szabadlábon: másfél év alatt sem jutott bíróság elé az ügy

Kalapáccsal támadt rá, benzint is vitt magával

Jeszenszky Géza elmondta, hogy a határozatról szóló levelet az adás felvétele napján kapta meg. Nem elsősorban a támadó szabadlábra helyezése lepte meg, hanem az, hogy egy ilyen súlyú ügyben másfél év alatt sem jutottak el a bírósági tárgyalásig. A férfit nyomkövető viselésére kötelezték, és távoltartást rendeltek el, de Jeszenszky feleségét aggasztja, mennyire nyújt valódi biztonságot ez az intézkedés.

A volt külügyminiszter felidézte, hogy támadója hátulról ütötte fejbe, és olyan súlyos koponyasérülést szenvedett, hogy azonnali műtétre volt szüksége. Feleségét szintén bántalmazták. A támadónál kalapács, kés, benzin és öngyújtó is volt. Jeszenszky szerint a benzin arra szolgálhatott, hogy ha a kalapácsütésekkel nem sikerül megölnie, felgyújtsa áldozatát.

A gyanúsított a letartóztatás meghosszabbítása ellen érvelt, és saját magát nem elkövetőként, hanem sértettként állította be. Azt állította, hogy a helyszínen őt támadták meg, és fegyver sem volt nála, amikor belépett a kapualjba. Jeszenszky ezt az állítást a rendelkezésre álló adatokkal összeegyeztethetetlennek tartja. Azt is hangsúlyozta, hogy a védelem vitatja az ügyészség által ismertetett tényállást, ezért az eljárásban a bíróságnak kell majd döntenie.

Az Ukrajnával kötött szerződés miatt haragudott rá

A nyomozás során lefoglalt iratok elemzése alapján a férfi Jeszenszky Gézára vonatkozó adatokat, írásokat és fényképeket gyűjtött. A műsorban ismertetett információk szerint az Ukrajnával kötött államközi szerződés miatt haragudott rá, és árulónak tartotta. Korábban nyílt levelet is írt, amelyet több magyar és külföldi médiumnak elküldött.

Jeszenszky úgy vélte, hogy a politikai indulatkeltés is hozzájárulhatott a történtekhez. Azt mondta, biztosra veszi, hogy az Ukrajnával szembeni, az elmúlt években folytatott gyűlöletpropaganda hatással lehetett a támadó gondolkodására. A férfi szerinte olyan állításoknak adott hitelt, amelyek történelmi és politikai tényekkel sem támaszthatók alá.

A volt külügyminiszter felidézte, hogy az Antall-kormány idején támogatta az Ukrajnával kötött szerződést, mert az a kárpátaljai magyar kisebbség politikai, kulturális és oktatási jogainak biztosítását is szolgálta. Meggyőződése szerint az egyezmény Magyarország érdekeit is képviselte, és példát mutathatott volna a szomszédos országokkal kötendő megállapodásokhoz.

Gyorsabb igazságszolgáltatást sürget

A beszélgetésben többször szóba került, hogy a hosszadalmas büntetőeljárások gyengíthetik a büntetés visszatartó erejét. Jeszenszky szerint nem a rögtönítélkezés a megoldás, de fontos lenne, hogy a súlyos, élet elleni bűncselekmények gyanúsítottjai ügyében ne húzódjon évekig az eljárás. Úgy látja, az áldozatok védelme mellett a társadalom biztonságérzete is azon múlik, hogy a hatóságok időben és hatékonyan lépnek-e fel.

A volt külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az ügyészség fellebbez a bűnügyi felügyeletről szóló döntés ellen. Hozzátette: számára az lenne a legfontosabb, hogy az ügy minél hamarabb bíróság elé kerüljön, és a felelősség kérdésében ítélet szülessen. Azt is felvetette, hogy az igazságszolgáltatás leterheltségét a bírák és az ügyvédek mellett a bírósági munkát segítő alkalmazottak számának növelésével lehetne enyhíteni.

Jeszenszky szerint a történteknek súlyos társadalmi üzenete van: ha egy politikai nézetei miatt megtámadott ember ügyében ilyen lassan halad az eljárás, az másokban is azt a benyomást keltheti, hogy az erőszak következmények nélkül maradhat. A támadás túlélőjeként nem a félelem határozza meg a mindennapjait, de úgy véli, a hatóságoknak az áldozatok biztonságát és a gyors, hatékony igazságszolgáltatást egyaránt garantálniuk kellene.