Olcsóbb lesz idén a libacomb
Libát főleg Márton-nap és karácsony alkalmából fogyasztanak Magyarországon, miközben Európában elsősorban a németajkú területeken kedvelt.
Tavaly körülbelül hárommillió libát neveltek fel Magyarországon, idén pedig ennél 20-25 százalékkal többet. A növekedés mértéke jól hangzik, de a madárinfluenza miatt 2022-ben rendkívül alacsony volt a bázis. A korábbi mennyiségtől, a 10-12 millió libától nagyon messze vagyunk, és nem is biztos, hogy valaha újra elérjük ezt a szintet – mondta a Világgazdaságnak Szabó Miklós, a Magyar Lúdszövetség elnöke.
A tavalyi termelés-visszaesés okai a más agrárágazatokat, illetve a baromfiszektort is sújtó külső körülmények voltak, mint
- a Covid után még akadozó szállítási láncok,
- a magas gabona- és energiaárak, valamint
- az ukrán háború következményei – köztük is a szabadon beáramló baromfitermékek –,
- de a legnagyobb károkat a madárinfluenza okozta.
Európában nagyobb mennyiségben Lengyelország és Magyarország tenyészt libát: „Sajnos a lengyelek az elmúlt időszakban megelőztek minket” – jegyezte meg a szakember.
Tavaly a visszaesett kibocsátás mellett nem volt értékesítési probléma a libahús-piacon, miközben a vevőkkel szemben sikerült érvényesíteni a megnövekedett költségeket.
Idén viszont a 2022-essel ellentétes mozgások jellemzik a Márton-napi libapiacot: a kibocsátás 20-25 százalékos növekedése mellett, körülbelül ugyanilyen mértékben csökkentek a termelői árak, és már a kereskedőknek is ennyivel olcsóbban adták a libahúst. Szabó reméli, hogy ezt az árelőnyt a vásárlóknak is továbbadják.
Az igazi vásárlási csúcs egyébként csak most indul. A kereskedői igények szerint el tudják látni a piacot libával, amely az exportra is igaz, ahová pedig a hazai termelés 80-90 százaléka megy.
Az árcsökkenés oka nem az, hogy többet termeltek, hanem a termelési költségek mérséklődése. A tavalyi tonnánkénti 130 ezer forintos kukoricaár megfeleződött, és olcsóbb lett az energia is.
A lúdszövetség elnökének elmondása szerint a termelés átrendeződik, a szereplők száma csökken. Utóbbi egyik oka, hogy sokan abbahagyják, a fiatalok számára pedig nem vonzó, hogy az év 365 napján folyamatosan dolgozni kell. A termelők létszámcsökkenésének másik oka gazdasági, ugyanis a nagy károkat okozó madárinfluenza miatt sokakban felmerül: megéri-e a termelés.
