Olyan drágák a magyar napszámosok, hogy már a földeken is filippínókat alkalmaznak
A magyar munkások esetében előfordul, hogy egyszerűen nem jelennek meg a munkaterületen, míg a filippínókra ez nem jellemző.
Az idén a napszámos munka bére legalább 7–9 százalékkal (óránként 1000–1500 forinttal) emelkedik, ami egy hektárra vetítve 60–375 ezer forint közötti költségnövekedést jelent a mezőgazdasági vállalkozásoknak – írja a haszon.hu cikkére hivatkozva a 24.hu. Ennek legfőbb oka, hogy a mezőgazdasági idénymunka napi közterhei 1300-ról 2200 forintra, az alkalmi munkavállalásé pedig 2700-ról 4400 forintra emelkedtek február 1-jétől.
A portál idézi a zöldség-gyümölcs termesztőket tömörítő FruitVeb számításait, miszerint az almatermésű és csonthéjas gyümölcsültetvények éves munkaerőigénye korszerűbb ültetvények esetén – ültetvénytípusól és a termelés céljától függően – 500–2000 munkaóra/hektár, illetve 60–250 munkanap/hektár. Ebből következőena hektáronkénti költség az idén 54–225 ezer forinttal nő pusztán az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) közterheinek emelése miatt.
A keleti országrészben 12 ezer, az ország középső és nyugati részen pedig akár 15–18 ezer forintot is fizettek a tavalyi szezonban naponta az idénymunkásoknak – ám így is egyre nehezebb volt munkaerőt találni. Nagypéter Sándor, a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke a haszon.hu-nak elmondta: a megoldást egyre nagyobb arányban a harmadik országbeli munkavállalók (nem magyar és nem uniós állampolgárok) jelentik, például a Fülöp-szigetekiek, akik „alázatosak, szorgalmasak és megbízhatók.” A megbízhatóságot szerinte az teszi kiemelten fontossá, hogya magyar munkások esetében sajnos előfordul, hogy egyszerűen nem jelennek meg a munkaterületen, míg a filippínókra ez nem jellemző, így még a magasabb adminisztratív terhek mellett is megéri alkalmazni őket.
Ennek a folyamatnak megállítására – hivatalosan a magyar családok, munkavállalók és a munkaerőpiac védelme érdekében – Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tavaly arról döntött, hogy 2025-ben 35 ezer főben maximálják a vendégmunkásoknak kiadható tartózkodási engedélyek, illetve a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek számát, ami nagyjából fele az egy évvel korábbinak.
Almaszedés és meggyrázás idején 50–60 idénymunkást tudunk most foglalkoztatni, korábban ez bizony több száz főt tett ki. Harminc hektárnyi almást már felszámoltunk, maradt tíz hektár. A meggynél egyelőre még nem csökkentettük az ültetvényeink méretét, de az idén a harminc hektár meggyesből 15–20 hektárt biztosan kiszedünk – mondta el a portálnak Bódi László, a hajdúnánási Tedej Zrt. vezérigazgatója.
Hasonló intézkedésekről számolt be a haszon.hu-nak Szabó Viktor, a derecskei Bold Agro Kft. ügyvezető igazgatója is: „A munkaerő drágulását tudomásul vesszük, az így kialakult új helyzet kezelése azonban tőlünk is határozott intézkedéseket követel. Ezek között első helyen kell megemlíteni azt, hogy a 120 hektár almáskertünket a felére, 60 hektárra voltunk kénytelenek csökkenteni. Annak ellenére, hogy évek óta folyamatosan próbáljuk az élőmunkaerőt kiváltani automatizálással, robotokkal.” Hozzátette: a munkaerő visszafogása leginkább azokat a családokat hozza nehéz helyzetbe, akik „mostantól nem tudnak egész évben megélni paprika-palántázásból, paradicsom- és almaszedésből meg hasonló alkalmi munkákból.”
