Ön mit tenne, ha Oroszország megtámadná Magyarországot? – erről kérdezik a magyarokat
„Elkölthetünk eurómilliárdokat korszerű hadászati eszközökre, de mi értelme van ennek, ha az emberi faktor nincs rendben, ha nincs nemzettudatunk, s szemmel láthatóan egész Kelet-Európában ez problémát jelent” – mondta portálunknak Tarjányi Péter, aki ebből kiindulva szeretné tudni, valójában hogyan áll a helyzet a magyarok hozzáállásával, mit tennének akkor, ha Oroszország megtámadná Magyarországot. Erre a kérdésre egy közvélemény-kutatás során szeretne válasz kapni – a felmérést a Závecz Research készíti el a jövő héten. Ilyen felmérést a cseheknél és a szlovákoknál már végeztek, s lehangoló válaszokat kaptak a kérdésre, mit tennének, ha külföldi erők megtámadnák az országukat. A biztonságpolitikai szakértő úgy tudja, a lengyeleknél készített – még nyilvánosságra nem hozott – kutatás gyökeresen más eredményt hozott „De mi van akkor, ha mondjuk a magyar nemzet orosz-párti, és olyan helyzet adódna – persze ne legyen így! –, hogy hirtelen szomszédunkká válna a hazánk NATO-tagságát megkérdőjelező Oroszország?” – teszi fel a kérdést a biztonságpolitikai szakértő.
Május végén-június elején jelenik majd meg a Závecz Research által a jövő héten elindítandó közvéleménykutatás, ami a többi között arra keresi a választ, mit tenne a magyar, ha Oroszország megtámadná az országot – közölte a Hírklikkel Tarjányi Péter. Ilyen felmérés még idehaza nem készült, Csehországban, Szlovákiában és – legfrissebb értesülései szerint – Lengyelországban viszont igen – mondta a biztonságpolitikai szakértő, rámutatva: az utóbbi eredménye ugyan még nem jelent meg, de helyi forrásokból úgy értesült, hogy az gyökeresen mást mutat, mint az előbbi kettő.
Ahogy az a Spectator híradásából kiderül, a szlovákok nem túlságosan harciasak, ha a hazájuk védelméről van szó. Ahogy a Focus felmérésének közzétett eredménye alapján készített grafikonunk mutatja, mindösszesen 13 százalékuk fogna fegyvert, ugyanakkor sokkal nagyobb arányban – a válaszadók közel a harmada – kivándorolna. A legtöbben otthon maradnának ugyan, de nem harcolnának az orosz támadóval.
A cseheknél másként alakultak az arányok. Az NMS Market Research által, a cseh közszolgálati televízió számára készített felmérésről azt látjuk, hogy nagyobb arányban harcolnának, s nagyobb arányban „alkudnának” meg a megszállókkal, kivándorolni azonban jóval kevesebben akarnának, mint a szlovákoknál. (Megjegyzés: sajnos, az eredeti felmérés nyomára nem bukkantunk, így abból tudtuk a grafikont elkészíteni, amit az MTI kiadott, illetve, amit Tarjányi Pétertől megtudtunk).
A lengyelek is végeztek egy hasonló kutatást, aminek eredményét azonban még nem publikálták – mondta el a Hírklikknek Tarjányi Péter. Ottani forrásaitól annyit tudott meg, hogy a lengyelek döbbenetesen nagy arányban lennének hajlandók fegyverrel is harcolni a betolakodók ellen. „Ez történelmi okokból persze érthető is, az oroszokkal élesen szemben álló lengyelek esetében” – mutatott rá.
Ezen felbuzdulva döntötte el Tarjányi Péter, hogy szeretne együttműködni egy közvélemény-kutató céggel, hogy kiderüljön, hogyan reagálnának a magyarok egy ilyen helyzetre. Végül a Závecz Research kutatóval készítik el a felmérést, aminek az adatfelvétele már a jövő héten megtörténik. Mint Tarjányi elmondta, a kérdés az lesz, „Mit tenne, ha Oroszország megtámadná Magyarországot”. De nem csak erre kérdeznek majd rá, azt is meg szeretnék tudni, kit tartanak a magyarok a konfliktus áldozatának, kit a támadónak, vajon az oroszokat, az ukránokat, vagy mindkettőt, továbbá, szerintük ki áll igazán a háttérben. Ami szintén izgalmas, arra is választ várnak majd, hogy mit gondolnak a magyarok a sorkötelezettségről. Mindezeken a fő témákon belül lesznek bontásban is kérdések, a többi között a pártpreferenciára is kíváncsiak lesznek.
Tarjányi Pétert ráadásul – különösen a háború elindítása óta – foglalkoztatják az olyan kérdések (ahogy erről egyébként nem is olyan régen egy Facebook-posztjában is írt), mint, hogy ki az, aki itthon egy válságban, háborús helyzetben ténylegesen fegyvert fogna és küzdene Magyarországért? Hazatérnének vagy sem honfitársaink egy felépített külföldi egzisztencia mellett – mondjuk Londonból –, ha harcolni kellene az országért? Melyik korosztály lenne a legaktívabb Magyarország védelmében? Távoznának-e külföldre, akik tehetik vagy maradnának és hittel küzdenének, mert az ország védelme kötelesség?
Mint a Hírklikknek rámutatott: az utóbbi években eurómilliárdokat költött és költ a kormány komoly katonai fejlesztésekre. Legutóbb a múlt hét végén jelentették be, hogy milyen fegyverrendszereket vásárolunk („félreértés ne essék, ezekre tényleg szükség is van, és az áruk tényleg ennyii”), „de mi értelme van úgy vásárolni, ha az emberi faktor nincs rendben, hiszen a fejlesztések legfontosabb eleme nem a technikai rész, hanem az emberi faktor” – mutatott rá. S láthatóan ezzel, a nemzettudattal gondok vannak, nem csak nálunk, a térség más országaiban is.
Mi van például akkor, ha kiderül, a magyar nemzet orosz-párti, és egy olyan helyzet adódna, hogy hirtelen szomszédokká válunk („ne legyen így!”) azzal az Oroszországgal, amely megkérdőjelezi a NATO-tagságunkat. Merthogy ezt tette azzal, hogy az 1997 előtti állapotot állítaná vissza. Akkor ugye még a térség országai – köztünk hazánk – nem voltak tagjai az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének. Gyakorlatilag ezzel a régi Varsói Szerződés-beli világot akarják az oroszok visszaállítani. Magyarország pedig közben egy olyan országgá lett, amelynek egy része orosz-pártivá vált. „Pedig emlékezzünk! 1989-"90-ben még Orbán Viktor követelte, hogy ’ruszkik haza!’ – ám a vezetésével visszajutunk oda, hogy az országunknak nem lenne probléma, ha itt lennének az oroszok”– mondta Tarjányi. Mint leszögezte: ebben a politikai elitnek, a gondolkodásának – nem csak kormánypárti oldalon – súlyos vétségei vannak, „a bűn közös!”.
A Tarjányi Péter és a Závecz Reseach készülő felmérésnek és a biztonságpolitikai szakértő előbbi véleményének különös jelentőséget ad egy most megjelent nem túlságosan biztató eredményt hozott kutatás. A Publicus Intézet – a Népszava felkérésére készített – átfogó közvélemény-kutatásából ugyanis kiderült: a magyarok egyre kisebb hányada tekinti az oroszokat agresszornak ebben a háborúban. Habár még mindig többségben, de márciushoz képest nyolc százalékponttal kevesebben vannak azok (56 százalék), akik szerint az Ukrajna elleni orosz támadás inkább agresszió Oroszország részéről. Minden negyedik válaszadó szerint Oroszország támadással védekezett (márciusban még 15 százalék gondolta csak így).
