Önbizalmat és önbecsülést ad az ellenzéki előválasztás sikere

Sebes György 2021. október 19. 07:00 2021. okt. 19. 07:00

A fiatalok nagyarányú részvétele és egy viszonylag új szereplő berobbanása magyarázza az ellenzéki előválasztás sikerét. Ez egyúttal azt is jelezte, hogy rogyadozik a megrögzött pártstruktúra, miközben van létjogosultsága a valódi politikai viták újraéledésének. E négy elemet említette hangsúlyosan Kéri László politológus, amikor az utóbbi néhány hét tanulságairól és ezzel összefüggésben a 2022-es országgyűlési választás esélyeiről beszélgettünk.

Belépett a politikai térbe a rendszerváltás óta felnőtt generáció, amely eddig nem volt tényező – kezdte magyarázatát az elemző. Kiderült ugyanis, hogy jelentős többségük nem apolitikus – ahogyan sokan hitték –, és nem is mentek el az országból. Az, hogy Márki-Zay Péter az első fordulóhoz viszonyítva meg tudta háromszorozni szavazatai számát, az elsősorban a nagyvárosi fiataloknak köszönhető. Míg az első fordulóban a sátraknál feltűnően sok idős ember állt sorban, a második szakaszban ez megváltozott, s rengeteg fiatal jelent meg. Nekik pedig elegük van abból, hogy a magyar politika utóbbi 15 éve Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc pár- és pártharcaiból állt. E két szereplő számukra már idős, annak ellenére, hogy a DK elnöke „csak” 60 éves, a regnáló miniszterelnök pedig 58. Ez a mai fiataloknak már generációs távolság. S bár Márki-Zay csak mintegy tíz évvel fiatalabb náluk, a szemükben mégis ifjúnak hat, mert nemcsak viszonylag újonnan érkezett a politikába, hanem egészen új szemléletet is hozott. Képviselni tudja ugyanis a fiatalok szemléletét, azt, hogy elegük van a merevvé vált bal- és jobboldali háborúból.

Politikai elemzők már sokszor utaltak rá, hogy Magyarországon mennyire alacsony a pártok mobilizációja. A jelenlegi parlament hat pártjának tagsága összesen nem éri el a választókorú népesség három százalékát. Rendkívül aránytalan tehát – folytatta Kéri László –, hogy ennek ellenére, a pártok lényegében kisajátították a hazai politika teljes mezejét. Miközben jogot formáltak a politikai képviselet kizárólagosságára, egyáltalán nincs ehhez mért társadalmi beágyazottságuk. Eddig azonban ennek nem volt ekkora jelentősége. Csakhogy az ideológiák iránti érzéketlenség, az elitekkel szembeni bizalmatlanság, és a negyedszázadonként rendszeresen előkerülő változási igény mellé társult, hogy Márki-Zay nagyon tudatosan épített a civilekre. Nem tartozik egyik párthoz sem, kívülálló. Megjelenése tehát találkozott azzal, hogy a 35 év alatti korosztálynak már nem mond semmit a hagyományos bal-jobb szembenállás. Elegük lett az ideológiai megosztottságból és két állócsillag szembenállásából, meg az általuk képviselt elitből.

A megrekedt pártstruktúra már régóta problémát jelentett, és most radikális váltást hozott egy olyan ember berobbanása, aki nem volt része ennek a rendszernek – állapította meg a politológus. Hivatkozott egyúttal holland kollégája, Peter Meir megfogalmazására, amely szerint sok helyen szemtanúi lehetünk a pártok kartellesedésének. Vagyis függetlenül mindentől, ha egyszer bejutottak a hatalmi szférába, akkor őrzik a helyüket és nem engednek be másokat is. Ezt ugyan a holland politológus még a kilencvenes évek végén mondta, de Magyarországon a helyzet eddig nem sokat változott. Igaz, a rendszerváltás utáni harmadik évtizedre eltűnt az MDF, az SZDSZ és a kisgazdapárt, s a KDNP is csak azért nem, mert a Fidesz a nevére vette. A radikális erők megjelenése az utóbbi években Görögországban, Spanyolországban és másutt is már jelezte, hogy a világ sok helyén elegük van a pártok kartellesedéséből. Most ez a folyamat elért Magyarországra is. Ennek jele, hogy jelentősen csökkent nemcsak az MSZP, hanem a Fidesz hatása is, miközben megjelent a Jobbik és a Momentum. Kéri László szerint a duális modell – Orbán és Gyurcsány párharca – Márki-Zay belépésével háromszög alakzatúvá lett. Az előválasztás győztese most felülkerekedett a Gyurcsány-póluson, de az majd csak jövőre derül ki, hogy ugyanezt megteszi-e a másikkal, az Orbán-pólussal is.

Az elemző e ponton számolásba kezdett. Abból indult ki, hogy a meglepően magas előválasztási részvételt nem lehet önmagában nézni. Nem pusztán arról van szó, hogy a 7,8 millió választásra jogosult közül mintegy öt százalék mozdult meg. A számok – Kéri László szerint – mást is mutatnak. A mostani voksolási hajlandóság előrevetíti, hogy jövő tavasszal esetleg elérhető az a korábbi rekord, amikor a jogosultak mintegy 70 százaléka járult az urnákhoz. Ez mintegy öt és fél millió embert jelent. Tegyük fel, hogy a Fidesz mintegy két és fél millió biztos szavazója mind elmegy voksolni. Az előválasztás azonban már jelezte, hogy a jelenlegi hatalommal szemben állók és a bizonytalanok közül is rávehető a szavazásra hozzávetőleg 3 millió polgár. Így szemlélve, pedig azt lehet mondani, hogy az a 660 ezer ember, aki most részt vett az előválasztáson, a leendő szavazóknak már majdnem egynegyede. Sőt, ha úgy nézzük, hogy 200 ezren csak a második fordulón vettek részt, akkor már azt látjuk, hogy a jövendő tábor egyharmada megmozdult. Vagyis ennyi embernek annyira elege van a Fidesz jelenlegi rendszeréből, hogy egy lényegében tét nélküli eseményre is elmentek. Senki sem hitte, hogy ekkora tömeget el lehet érni, de ennek később lesz jelentősége – fűzte hozzá az elemző. Hiszen hatása lehet arra a 2 millióra, akik most nem szavaztak, de láthatják, hogy van egységes ellenzék, van egy vezér, vannak közös jelöltek mind a 106 körzetben, és mindenféle hatalmi- és média-befolyás ellenére is kifejezhetik akaratukat. Vagyis ez a néhány hét az ellenzéki hajlamú választók identitása, ébredése, önbecsülése és aktivitása szempontjából volt fontos – mondta Kéri László.

A politológus két további tényezőre is felhívta a figyelmet. Az egyik az, hogy a pártok horribilis összegeket költöttek az előválasztásra. Az már csak a helyzet komikuma, hogy a legtöbbet a Fidesz, amely közvetlenül nem is volt érintett. De feltűnő, hogy a legkevesebbet viszont Márki-Zay, aki már akkor elmondta, amikor először választották meg Hódmezővásárhely polgármesterévé, hogy győzelme a közösségi médiának köszönhető. Most is elhanyagolható összeget költött a hirdetésekre, viszont a mozgalma olyan aktív volt a közösségi médiában, hogy ezzel meg tudott mozdítani egy akkora mezőnyt, amire a pártok képtelennek bizonyultak.

A másik tanulság, hogy kiderült, van vitakultúra és van igény is rá. Csak elszoktunk tőle, hiszen érdemi politikai vita legutóbb 2006-ban zajlott, még Gyurcsány és Orbán között. Kéri László emlékeztetett rá, hogy az a két televíziós vita is érdekes volt, amelyet még mind az öt miniszterelnök-jelölt részvételével rendeztek. Ám ahhoz képest is áttörést jelentett a múlt szerdai műsor, amelyben Dobrev Klára és Márki-Zay Péter tartalmas és gyakran nem is finomkodó szópárbajt folytatott. Utána ugyanis a szavazáson radikálisan emelkedett a részvétel. Ez arra utalt, hogy a néző, mint felelős állampolgár, összemérhette az érveket és állításokat, majd utána lehetősége nyílt, hogy válasszon közülük. Tehát a politikai vitának mobilizáló hatása volt. Ráadásul Márki-Zay vitáról vitára javította pozícióját és egyre jobb teljesítményt nyújtott. Egy olyan emberről van szó, aki városában három és fél év alatt hozzászokott a Fidesz fojtogató jelenlétéhez és ehhez mérten fogalmazta meg a saját álláspontját. A fiatalokra pedig ezek szerint ez impresszíven hat, hogy nem csak hívőként, hanem valódi drukkerként vehetnek részt a vitában. Más egy meccs – tette hozzá az elemző –, amit végignézel, mintha csak az eredményt olvasod el.

Az előválasztás zárultával a következő parlamenti választás előkészítésének ellenzéki részéből három fázis véget ért. Megvan a 106 egyéni választókerületi jelölt és összemérték erejüket a miniszterelnök-jelöltek is, így pedig már megvan a listavezető. Most következik a legnehezebb rész, amikor össze kell állítani a közös listát. Itt Kéri László szerint iszonyatos küzdelem várható, már csak azért is, mert elképzelhető, hogy a DK revansot akar venni a Márki-Zaytól elszenvedett vereségért. Eközben pedig hátra van még a program egyeztetése is. A politológus úgy véli, hasznosabb lenne előbb erről megállapodni és csak utána a listákról.

Az mindenesetre biztos, hogy a folyamat eddigi részei jelentősen megváltoztatták a hangulatot. Az utóbbi tíz évben kétségkívül megfigyelhető volt az ellenzéki oldalon nem is kevés apátia, amit indokolt a három egymás utáni választási vereség. Az előválasztás viszont 850 ezer embernek mindenképpen visszaadta a kedvét. Ez pedig önbizalmat és önbecsülést ad. Hiszen az ellenzék készülődése hírré válhatott – még ha a hatalom médiája igyekezett el is hallgatni, vagy kisebbíteni a jelentőségét –, ugyanakkor azt is jelezte, hogy egy időre vissza lehet szorítani a Fidesz állandó nyomulását. A kormánypártok eközben ígéret-cunamival bombázták az embereket, de ez még vissza is üthet. Kéri László szerint például a nyugdíjasok többségét nem lehet megvenni azokkal a juttatásokkal, amelyekkel megpróbálják helyettesíteni azt, amit 12 évig nem adtak oda nekik. Ráadásul az elszabadult infláció már most elviszi azt a pénzt, amit csak ezután akarnak odaadni nekik. Magyarországon már több kormány is megpróbálta jutalmazni a népet a választás előtt, de a reakció az volt, hogy eltesszük, aztán majd meglátjuk.

Április még messze van, de az ellenzék az utóbbi hetekben jelezte, hogy immár komolyan számolni kell vele – fejezte be elemzését Kéri László.