Orbán a gazdaság összeomlásáról beszél, miközben saját örökségével szembesül

Csillag: Orbánnak részben igaza van, de ő okozta a bajt

Csillag István szerint túlzás lenne azt állítani, hogy a magyar gazdaság összeomlóban van. Úgy látja, jelenleg van gazdasági növekedés, amelyet elsősorban a lakossági fogyasztás és a szolgáltatások húznak, miközben az új költségvetés már jobban tükrözi a gazdaság tényleges helyzetét. A korábbi éveket ugyanakkor kifejezetten rossznak értékelte: szerinte négy éven keresztül nem volt érdemi, mérhető növekedés, miközben a pénzeket „szórták kifelé és vitték haza”.

Horn Gábor ennél jóval élesebben fogalmazott. Szerinte ugyan valóban baj van a gazdasággal, de „igaza van Orbánnak, csak miatta van bajban”. Úgy vélte, 16 év kormányzás után a miniszterelnöknek személyes felelőssége van az ország állapotáért. Horn szerint a gazdaságot egy korszerűtlen, alacsony hatékonyságú ipari szerkezetre állították rá, miközben az oktatás is folyamatosan romlott. Az akkumulátorgyárakra és összeszerelő üzemekre épülő gazdasági modell szerinte nem biztosítja azt a hatékonyságot és hozzáadott értéket, amelyre Magyarországnak szüksége lenne.

Akkumulátorgyárak, utak és elmaradt beruházások

Csillag István szerint a problémák nemcsak az iparszerkezetben, hanem az infrastruktúrában és a közszolgáltatásokban is megmutatkoznak. Példaként a közutak állapotát említette, szerinte ugyanis a kisebb utak karbantartására fordított összeg nominálisan húsz éve hasonló szinten van. A vasúti közlekedés állapotát is bírálta, arra utalva, hogy a meghibásodások és a szolgáltatási problémák sokak mindennapjait nehezítik.

Horn szerint ugyanakkor az új kormány néhány lépése már más irányt jelez. Kiemelte a költségvetést, amelyről úgy vélte, most először van esély arra, hogy ténylegesen meg is valósítsák, valamint azt a több ezer milliárd forintot, amely az elkövetkező hónapokban érkezhet Magyarországra. Szerinte ennek felhasználása meghatározhatja, hogy milyen gazdasági pályára kerül az ország.

A műsorban szóba került az is, hogy az elmúlt években jelentős összegek kerültek hosszú távú konstrukciókba. Csillag az autópálya-koncessziókat hozta példaként, amelyek szerinte évtizedekre meghatározzák a közpénzek felhasználását. Mint mondta, az évi több száz milliárd forintos nagyságrend már olyan összeg, amelyet a hétköznapokban szinte lehetetlen felfogni.

„Egyre több minden válik láthatóvá”

Horn Gábor szerint az elszámoltatás szempontjából nem önmagában az a legfontosabb kérdés, hogy ki kerül börtönbe, hanem az, hogy feltárják, mi történt az elmúlt években. Úgy fogalmazott: „nekem nem ez számít. Az a fontos, hogy lássuk azt, hogy mi történt velünk”, és az ország tanuljon az elmúlt időszak hibáiból.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal vizsgálatairól beszélve Csillag István azt mondta, egy-egy ügy mögött sokszor olyan rendszer rajzolódik ki, amelynek működését csak akkor lehet megérteni, ha a pénzek útját és a létrehozott konstrukciókat is megvizsgálják. Szerinte az elmúlt hónapokban sorra kerülnek nyilvánosságra olyan részletek, amelyek korábban csak feltételezésként vagy gyanúként léteztek. „Egy dolog azt gondolni, hogy ezek ilyenek, és más dolog látni, hogy tényleg ilyenek” – fogalmazott.

Horn szerint a több milliárd forintos ügyek nagysága önmagában is nehezen értelmezhető, miközben a közvélemény lassan hozzászokik a hatalmas számokhoz. A műsorban szóba került az autópálya-koncessziók mellett a kommunikációs költések, az oktatás, a szociális rendszer és az önkormányzatok helyzete is. A beszélgetés végén mindketten egyetértettek abban, hogy a gazdaság nem omlott össze az új kormány első 133 napja alatt, miközben az ország előtt álló gazdasági és intézményi problémák megoldása hosszabb folyamat lehet.