Orbán a magyarok gazdasági bajaira építi a visszatérését
A magyar gazdaság sorsát meghatározó fordulópont nem a mostani GDP-adat vagy a pótköltségvetés lesz, hanem a 2027-es költségvetés elfogadása. Erre hívta fel a figyelmet Veres János volt pénzügyminiszter, aki szerint ekkor derül ki először, hogy a Tisza-kormány valóban képes-e olyan gazdaságpolitikát felmutatni, amely teljesítheti az euró bevezetésének feltételeit, helyreállíthatja a költségvetési egyensúlyt és hosszú távon is fenntartható növekedési pályára állíthatja Magyarországot.
Veres szerint a jelenlegi gazdasági mutatók még döntően az előző kormány örökségét tükrözik. A vártnál gyengébb, 0,4 százalékos GDP-növekedés sem az új kabinet intézkedéseinek következménye, hiszen azok hatása még nem épülhetett be a gazdaság teljesítményébe. A befektetők és a hitelminősítők egyelőre bizalommal figyelik Magyarországot, amit a csökkenő állampapírhozamok is jeleznek, ám ez a türelmi idő nem tart örökké.
A volt pénzügyminiszter szerint a valódi próbatétel az lesz, milyen prioritásokat tükröz majd a következő évi költségvetés. Abból derül ki, hogy a kormány milyen gazdaságpolitikát kíván folytatni, milyen beruházásokat részesít előnyben, és milyen eszközökkel kívánja teljesíteni az eurózónához való csatlakozás legnehezebb feltételét: a GDP-arányos költségvetési hiány tartós, 3 százalék alá csökkentését.
Veres hangsúlyozta, hogy jelenleg még nem látható olyan intézkedéscsomag, amely hitelesen biztosítaná ezt a célt. Márpedig a hiány leszorítása különösen nehéz feladat egy olyan időszakban, amikor a választási ígéretek jelentős költségvetési kiadásokkal járnak, miközben a gazdaságot továbbra is sújtja az aszály, a klímaváltozás, a háborúk okozta bizonytalanság és az élelmiszerárak emelkedésének veszélye.
A szakember arra is figyelmeztetett, hogy az uniós források megszerzése önmagában nem elég. A döntő kérdés az lesz, sikerül-e azokat hatékonyan felhasználni. Szerinte különösen vitatható, hogy a jelenlegi tervek szerint jóval nagyobb hangsúlyt kapnak a közlekedési beruházások, miközben a vízgazdálkodásra és az aszály elleni védekezésre jóval kevesebb pénz jutna.
Veres János úgy látja, hogy a pozitív nemzetközi hangulat és a befektetői bizalom még az év végéig fennmaradhat. Ha azonban a következő költségvetés nem mutat világos, szakmailag megalapozott utat az államháztartási hiány csökkentésére, az euró bevezetésének előkészítésére és a gazdasági növekedés beindítására, könnyen megtörhet ez a bizalom.
A volt pénzügyminiszter szerint ezért a következő hónapok legfontosabb kérdése nem az, hogy milyen lesz az idei pótköltségvetés, hanem az, hogy a parlament elé kerülő 2027-es büdzsé képes lesz-e bizonyítani: Magyarországnak valóban van reális esélye néhány éven belül teljesíteni az eurózóna feltételeit, miközben fenntartható pályára állítja a gazdaságot. Ez lesz az a fordulópont, amely hosszú időre meghatározhatja az ország gazdasági kilátásait.
