Orbán a meciari úton: sikerült kiszorítania Magyarországot a V4-együttműködésből
„Nagyon nagy blama” – röviden, de velősen így értékelte Balázs Péter, hogy elmarad a V4 budapesti honvédelmi miniszterei találkozó. A másik három visegrádi ország képviselője ugyanis Orbán Viktor miatt lemondta a látogatását a magyar fővárosba. Oroszország Ukrajna elleni agressziója látványosan szétrobbantotta az egységet, megmutatta, hogy Orbán egyes egyedül áll az orosz-barátsággal – fejtegette a volt külügyminiszter, aki szerint „akár a fenyegetettsége, akár a jutalom reménye az indok, egy biztos, Orbán viselkedése nem természetes, nem úgy viselkedik, ahogy egy felelős vezető politikusnak kellene, s ezt még a választás sem magyarázza meg”. Orbánnal nem állítható helyre a visegrádiak egysége, bár lehet esély feléleszteni a V4-et még egy ilyen mélyrepülés után is. Egyelőre azonban, a jelek szerint a másik három tag működhet együtt, a magyarok pedig Orbán miatt kimaradnak. Így járt Meciar idején Szlovákia.
Kénytelenek voltak lemondani a V4 honvédelmi miniszterek erre a hétre – szerdára és csütörtökre – tervezett budapesti találkozóját – tudta meg az EurActive, a szlovák védelmi minisztériumtól kapott információkra hivatkozva. A kényszerű lemondás oka, hogy kihátrált a budapesti látogatásból a vendégként várt három miniszter közül kettő. Először a cseh Jana Černochová lépte ezt meg, már a múlt pénteken. Ő akkor azt írta a Twitteren, hogy „Mindig is támogattam a V4-eket, és nagyon sajnálom, hogy az olcsó orosz olaj most fontosabb a magyar politikusoknak, mint az ukrán vér". Még annyit hozzátett az indoklásában, hogy Magyarországon „jövő héten választások lesznek, és nem helyes, hogy ott kampányoljak."
Ezt követte néhány nap elteltével a lengyel honvédelmi tárcavezető közlése. A vezető lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza kormányzati forrásokra hivatkozva írta meg hétfőn, hogy Mariusz Błaszczak az ukrajnai háborúval kapcsolatos elfogadhatatlan magyar kormányzati retorikával indokolta a lemondást. Az EurActive úgy tudja, hogy a szlovák honvédelmi minisztérium első embere sem kívánt elutazni Budapestre.
Azok után tehát, hogy a V4-ből Orbán miatt hirtelen V1 lett, a magyar kormány próbálta menteni a menthetetlen helyzetét, a fenti nyilatkozatok után ezer sebből vérző kommunikációba fogott. Az ATV kérdésére a honvédelmi tárca sajtóosztálya ugyanis a következőt írta: „A V4 honvédelmi miniszterek személyes találkozója egy későbbi időpontban kerül megrendezésre”.
„Nagyon nagy blama” – ez Balázs Péter a véleménye az esetről. A tágabb körök – mint az EU vagy a NATO – mellett a V4 volt az a szűkebb baráti kör, ami eddig minden körülmények között összetartott, ez pedig most látványosan szétesett. Az euróövezeti tagságukkal az EU-hoz közelebb álló Szlovákia ugyan már egy kicsit korábban is kifelé húzott, de a három másik tagország összetartott egészen addig, amíg Andrej Babiš volt a cseh kormányfő. Bukása után maradtak egységben a lengyelek és a magyarok, akiket összekötött a jogállamisági vita és a 7. cikkely szerinti eljárás. De Oroszország Ukrajna elleni agressziója látványosan szétrobbantotta ennek a párosnak az egységét, „megmutatta, hogy Orbán egyes egyedül áll az orosz-barátsággal – amihez azonban makacsul ragaszkodik”. Pedig „a jó isten is egymásnak teremtett minket – földrajzi, történelmi, szociológia szempontból egyaránt az együttműködésre vagyunk ítélve” szögezte le Balázs, aki bevallottan nagy híve a visegrádi együttműködésnek.
S hogy feléleszthető-e a V4 egy ilyen mélyrepülés után? Szerinte lehet rá esély. A V4 két nagy tapasztalata, hogy egyrészt mindig az kellett, hogy legalább ketten komolyan akarjanak valamit, s akkor a másik kettő rá tudott csatlakozni az ügyre. A másik pedig az, hogy a lengyelek nélkül még ez sem működik, azaz, az induló mag mindig Lengyelország kell legyen plusz legalább még egy tagállam a másik három közül. Ez a jövőben is megtörténhet, ha van olyan felállás, ahol két-három ország akar valamit együtt, akkor elindulhatnak közösen. Most is van egy ilyen, ám ebben a számunkra az a probléma, hogy a másik három ország indult el együtt – természetesen az Ukrajna elleni orosz agresszió és a nyugat együttműködése kapcsán –, Magyarország pedig kimaradt. Ez Balázst arra emlékezteti, amikor Vladimir Meciar idejében Szlovákia kiszorult a V4 együttműködéséből.
Ha Orbán megnyeri a választást, vissza tudja-e állítani az egységet a V4-n belül? – kérdeztük. „Orbán erre képtelen lenne, ő ugyanis nem tudja átlépni a saját árnyékát” – reagált Balázs, aki szerint Putyin megítélése, a hozzá fűződő viszony sarokkő, „már több mint egy hónapja tart a háború, és Orbán képtelen egy rendes szót szólni az ügyben”.
Vajon választási megfontolások vagy más vezérli? – A kérdésre a korábbi külügyminiszter úgy reagált, hogy nehéz ezt elválasztani, kiváltképpen most, a választás előtti utolsó héten. „Nyilván a választás mindent eltakar, de én úgy látom, hogy Orbán valamitől fél” – vetette fel, hozzátéve: két dolog vezérelheti, vagy a fenyegetés vagy a jutalom reménye. „Ám én nagyon komolyan azt gondolom, hogy Damoklész kardjaként valami lóg Orbán feje felett”. S hogy mire tippel? Balázs Péter nem akart tippelgetni, de példaként hozta fel az ismert, bár soha nem bizonyított pletykát, miszerint Orbán besúgó aktája orosz kezekben van. S hogy mi lehet az esetleges jutalom, ami miatt Orbán nem hajlandó keményen fellépni a szövetségeseivel együtt Putyin ellen? A korábbi külügyminiszter olyan lehetőségeket sorol, mint hogy Orbán ott tartaná a pénzét, esetleg arra biztosítanak neki menekülő útvonalat, ha a sors úgy hozza, stb. „Akár a fenyegetettsége, akár a jutalom reménye az indok, egy biztos, Orbán viselkedése nem természetes, nem úgy viselkedik, ahogy egy felelős vezető politikusnak kellene, s ezt még választás sem magyarázza meg” – szögezte le.
