Orbán a saját céljaira használja Kertész Imrét

Orbán arról sem szólt a mostani rendezvényen, hogy a Fidesz-kurzus ünnepelt és kitüntetett írója, a nem kicsit antiszemita nézeteket valló Szentmihályi Szabó Péter egy Bayer Zsolt által fémjelzett tévéműsorban arról beszélt, „hazaszerető, normális ember eddig irodalmi Nobel-díjat nem igen kapott, ha igen, az tiszta tévedés volt."

Orbán most, 2020-ban minderre már nem kívánt emlékezni, és emlékeztetni, ehelyett több idézetet is felelevenített a 2016 márciusában elhunyt Nobel-díjas írótól. Például azt, Amelyben Kertész Imre az antiszemitizmust fertőzésnek, pandémiának, ideológiai járványnak, szennyes lelkek gyilkossággá fajuló szórakozásának nevezi.

A miniszterelnök most, 2020-ban, úgy tálalta Kertész munkásságát, mint ami nem szembemegy a diktatúrával, hanem, épp ellenkezőleg, a Fidesz mostani politikáját támasztja alá: „Olyan állatfajta, amelyet multikulturális társadalomnak hívnak, nem létezik.” – idézte a miniszterelnök Kertész egyik mondatát, majd egy másik Kertész-szöveggel tette nyilvánvalóvá, hogy ha kell, attól sem riad vissza, hogy politikai célokra használja a Nobel-díjas író szövegeit. „A liberális szellem, amely eredetileg a legjobbat akarta, a posztmodern elvtelenségével az értelmiséget a nihilizmusba, a tömeget a tanácstalanságba vezette.”

Kaptak tehát a libernyákok is a pofájukra, Kertész Imrétől, Orbán Viktor avatott tolmácsolásában.

A miniszterelnök arra is emlékeztette hallgatóságát, hogy amikor Kertész Imre megkapta az irodalmi Nobel-díjat, ahogy ő fogalmazott, „heves és nem túl színvonalas viták zajlottak Magyarországon: különösen a jobboldal és inkább annak radikálisabb része gondolta úgy, hogy ugyan óriási siker a Nobel-díj, de nyilván azért kapta Kertész Imre a kitüntetést, mert regénye, a Sorstalanság holokauszt-tárgyú.”

Orbán most így emlékszik, pedig, valójában a Fidesz és holdudvara volt az, amely nem fogadta osztatlan lelkesedéssel a zsidó származású Kertész Nobel-díját. A már említett Szentmihályi Szabó Péter a 2009. augusztus 21-ikén sugárzott Korrektúra című műsorban ezt találta mondani Kertész Imréről: „Nem akarok hazabeszélni, de évek óta készülő művem, aminek a címe A kis Kertész, kertészeti enciklopédia Imre Kertész életéről és koráról. Annak első részében áttekintem az eddigi irodalmi Nobel-díjak történetét, és csak aláírhatom, hogy ott hazaszerető, normális ember eddig irodalmi Nobel-díjat nem igen kapott, ha igen, az tiszta tévedés volt."  (Egy évvel később. október 23-ika alkalmából ugyanez a Szentmihályi Szabó Péter a Parlament Vadász termében – Orbán Viktor előterjesztésének köszönhetően – magas állami kitüntetést vehetett át.)

Orbán arról sem beszélt a Kertész Imre Intézet átadásán, hogy 2012 februárjában a Le Monde terjedelmes interjút közölt Kertész Imrével a magyarországi helyzetről. Az író akkor azt nyilatkozta, hogy „Magyarországon semmi sem változott, minden ugyanolyan, mint a Kádár-rendszerben, csak most Orbán bűvöli el az országot.” 

Ez nem illett bele az Orbán és a Fidesz által a magyaroknak most felkínált Kertész-képbe. Mint ahogyan az sem, hogy Kertész ugyanebben az interjúban arról is beszélt, hogy „szerinte Magyarország szembefordul Európával a nemzeti érdekek védelme okán, ami azt a látszatot keltheti, hogy az ország visszaszerzi szuverenitását. Magyarország téved, és ez nem új az ország történelmében.”

Az író szerint, e tekintetben Magyarország egyedi eset Európában, amire szintén nincs magyarázat. „A magyarok görcsösen ragaszkodnak végzetükhöz, végül pedig mindig elbuknak, és azt sem tudják miért. Auschwitzi deportálásával kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország sosem firtatta miért állt mindig a rossz oldalon és nem nézett szembe a holokauszttal. Kertész Imre szerint a zsidó- és cigánygyűlölet szükséges, primitív víziója a nemzetnek.”

Orbán mindezeket nem tartotta lényegesnek megemlíteni, és azzal sem dicsekedett, hogy a most intézetet kapott Kertész Imre – akit Orbán politikai közössége a Nobel-díj kapcsán gúnyosan csak Imre Kertészként emlegetett – azt is mondta: „párhuzamot lehet vonni az 1930-as évek és a mai Magyarország között, hiszen a budapesti metróban olyan szélsőjobboldali plakátok olvashatók, hogy Sem jobboldali, sem baloldali, hanem keresztény és magyar. Ezek zöld színe pedig pont olyan, mint amit a nyilaskeresztesek használtak egykoron.” Kertész szerint „a magyarok rá fognak jönni, hogy rossz irányba tartanak, és Orbán el fog bukni, de nem lehet kizárni azt sem, hogy az ország a szélsőséges káoszba süllyed. Ez utóbbi tragédia lenne, de ha az emberek nem találnak önmagukra a politikában, a gazdaság pedig zsákutcában marad, a fenyegetés reális”. 

2012-ben mondta mindezeket az első magyar irodalmi Nobel-díjas, de Orbánnak a számtalan Kertész-szövegből csak azokra a mondatokra van füle, amelyekről úgy hiszi, hogy alátámaszthatják mostani politikáját. Hogy a Kertész-életmű szembemegy Orbán és a Fidesz populizmusával, arról nem beszélt a miniszterelnök.