Orbán álkereszténységének valós céljai
„Az európai politika és a vallási jog szakértőiként úgy látjuk, hogy Orbán a vallás felkarolását arra használta fel, hogy megszilárdítsa a hatalmát mások, az ellenfelei felett, és hogy elzárja a magyarokat az Európai Unióból a jogállamiság aláásása miatt érkező bírálatoktól” – állapítják meg az „Orbán Viktor megmutatja, hogyan lehet a vallást a demokrácia aláásására felhasználni” címmel közölt cikkükben a washingtoni American University nemzetközi karának professzorai. Az írás – a saját meghatározása szerint – elsősorban mobil kommunikációval foglalkozó német Tekk online portálon jelent meg, amely azt a The Conversation című, tudósok írásait terjesztő, nonprofit cikkszolgálattól vette át.
Orbán a nyolcvanas évek végén ateistaként kezdte politikai karrierjét, ma azonban már a kereszténység megmentőjének tekinti magát – emlékeztetnek a Tekk-ben megjelent írás szerzői, akik felidézték Orbán 2014-ben elhangzott beszédét, amelyben meghirdette az „illiberális államot”, amelyről akkor azt állította, hogy az alkalmasabb más koncepcióknál a magyar nemzeti érdekek védelmére és a magyar összetartás megőrzésére. Négy évvel később azonban Magyarország már „keresztény demokrácia” lett.
Ideológiai fordulatok Orbán pályájában
Az eltolódás jellemző Orbán pályájára, amelyen számos ideológiai fordulat volt. Sok fontos kérésben változtatott álláspontján, így az európai integráció lelkes támogatójából a nemzeti szuverenitás védelmezője lett, és korábbi oroszellenes magatartása ellenére, a hatalomba való visszatérése óta baráti kapcsolatokat ápol Putyinnal.
A kilencvenes években letett korábbi ateizmusáról is, és elhatározását a vallásos és konzervatív szavazók meghódítására tett erőfeszítések kísérték.
A szerzők a The Economist című folyóiratot idézve, azt írták: Orbán nagyon távol állt attól, hogy világos elvekhez tartsa magát, „ehelyett az évek során, kizárólag a hatalma konszolidálásával és fenntartásával foglalkozott”.
A „kereszténység” mint eszköz
Jan Werner Müller, a Princeton egyetem professzora szerint, a kereszténydemokrácia köpenyének cinikus felöltése az elmúlt évtizedben Orbán stratégiájának kulcseszközévé, a magyar politikára gyakorolt befolyásának megerősítésére vált. Orbán a hatalomba történt visszatérését követően kezdett a szavazók mozgósítása érdekében a vallásra támaszkodni. Így például szigorú bevándorlás-ellenes politikáját a kereszténység védelmeként hirdette, és a menekültválság csúcsán, amikor a menekültek csupán át akartak haladni Magyarországon, úton Európába, Orbán azt állította, hogy a szíriai migránsok be akarnak hatolni az országba, és meg akarják változtatni annak kultúráját, vallását. A Fidesz funkcionáriusai pedig azóta azt is mondogatják, hogy a muzulmán menekültek kalifátust akarnak létrehozni a kontinensen. Természetes, hogy a sok inváziót és megszállást átélt országban ez a terminológia félelmet keltett.
Zsidók és baloldaliak az összeesküvés-elmélet célpontjai
Orbán újraélesztett – a zsidókról és a baloldalról szóló – több összeesküvés-elméletet is saját keresztény hivatkozásainak megerősítésére, és elősegítette a „mi, vagy ők” narratívának bebetonozását is, amely szerint ellenfelei „mások”, és erre fő célszemélyként Soros Györgyöt választotta ki. Olyannyira, hogy az Európai Parlamentbe szóló 2019-s választás előtt, nagy plakátkampányt finanszírozott, amelyben Jean-Claude Junckert, az EU Bizottságnak akkori elnökét, és Soros Györgyöt azzal vádolta, hogy olyan migrációs terveket akarnak megvalósítani, amelyek aláássák Magyarország biztonságát.
Orbán Sorost a 2018-as magyarországi választás előtt még egyértelműbb antiszemita felhangokkal támadta – írták a szerzők, és idézték Orbán vonatkozó beszédét.
Külpolitikai céljai is vannak ezzel Orbánnak
Ám Orbán a kereszténységet átfogóbb külpolitikai célokra is felhasználja. Az Európai Uniónak hosszú évek óta gondot okoz, hogy Magyarországon kitartóan erodálják a jogállamiságot, és ezen belül támadásokat intéznek a független sajtó és az igazságszolgáltatás függetlensége ellen. A magyar miniszterelnök mindeddig ügyesen kihasználta az EU gyengéit és megosztottságait arra, hogy elkerülje a demokratikus visszacsúszás jelentősebb következményeit. A kereszténységet védőpajzsként használta arra, hogy elterelje a figyelmet a brüsszeli bírálatokról és megfossza azokat legitimitásuktól.
Akkor is a kereszténységre hivatkozik, amikor a szövetségesekről van szó. Így tett például a konzervatív Lengyelországgal való szövetség megszilárdítása esetében is. Végtére is tudja, milyen fontosak a barátok Brüsszelben: fel tudnak lépni az általa kifogásolt politika ellen, és meg tudják akadályozni a legfontosabb jogállamisági szankciókat, amelyekhez konszenzus szükséges.
Emellett Orbán arra is felhasználta a kereszténységet, hogy az üldözött keresztények megsegítésének jelszavával, kapcsolatokat építsen ki Európán kívüli fontos szereplőkkel. Figyelemre méltó, hogy Orbán egyetlen európai vezetőként vett részt Jair Bolsonaro beiktatásán Brazíliában, és Budapest mindent elkövetett, hogy maga mellé állítsa az amerikai vallásos-konzervatív és konzervatív-nacionalista köröket.
Legyen figyelmeztetés az orbáni Magyarország példája
Az a mód, ahogyan Orbán használja a vallást, sok tekintetben nem különbözik attól, ahogyan Ronald Reagan elnök a hetvenes évek végén a keblére ölelte az amerikai evangelizáló igehirdetőket: vallási képekre támaszkodik a nagyobb szavazói koalíciók létrehozása érdekében. Ezzel azóta minden amerikai republikánus elnökjelölt próbálkozott, amint a keresztény értékekre való hivatkozással is, de nem jutott sokra vele. „A vallási csoportok ilyen bevonása önmagában nem probléma. Úgy véljük azonban, hogy Orbán Viktor esetében arról van szó, hogy a fő cél a vallás kiszámított alkalmazása a hazai és külföldi ellenfelek elleni támadásokra, a demokratikus fékek és ellensúlyok gyengítésére.
Az orbáni Magyarország nagyon világosan figyelmeztet arra, hogy hogy a kereszténységet milyen könnyen el lehet torzítani, és milyen könnyen fel lehet használni a demokrácia leépítésére” – írták a szerzők.
