Orbán az uniós jobboldali pártokkal flörtöl
A magyar intézmények évek óta jobboldali konzervatív szövetségeket kovácsolnak Európában, és novemberben e célt szolgáló konferenciát szerveztek Berlinben – erről számolt be „Orbán flörtje az uniós pártokkal” című csütörtöki cikkében a német tényfeltáró portál.
A rendezők a Correctiv.de portálnak hangsúlyozták, hogy különösen a CDU-ban látnak ígéretes szövetségest a konzervatív politika számára.
A konferencia felidézése néhány héttel a németországi választás előtt segíthetnek megérteni, hogy merre fejlődhet a CDU a külpolitikában – indokolta a portál a cikk aktualitását.
A „Transzatlanti partnerség egy új érában?” című, nyilvános konferencián a jobboldali konzervatív kutatóintézetek képviselői, Trump lelkes hívei és politikusok gyűltek össze, továbbá újságírók is jelen voltak.
A meghívó három magyar intézet volt: a Német-Magyar Intézet az Európai Együttműködésért, az MCC és a Duna Intézet – mindhárom ideológiailag és pénzügyileg egyaránt közeláll Orbán Viktorhoz, továbbá a The Republic elnevezésű német intézet.
A portál korábban már megtudta, hogy a német külügyminisztériumban az MCC-t egymás között „a Fidesz káderiskolájának” nevezik.
Ezek az intézetek konferenciákon és a közösségi médiában Orbán jobboldali konzervatív nézeteit terjesztik, aki uszít a menekültek ellen, támadja az EU klímacéljait, közeláll Putyinhoz, és egyre inkább korlátozza a sajtószabadságot. A szerző ezt követően, részletesen írt arról, hogy Orbán Viktor hogyan finanszírozza ezeket az intézeteket.
A magyarok mellett a német meghívó fél a CDU-hoz közel álló The Republic volt, és felszólalt a német szövetségi parlament két képviselője is, valamint Lukas Honemann, a szintén az uniós pártokhoz közelálló Katolikus Német Diákok Köre (RCDS) elnöke.
Az MCC a portál kérdéseire válaszolva, egyebek mellett azt írta: azért Berlinben tartották a helyszínt, mert Magyarország számára az Egyesült Államok mellett a legfontosabb partner Németország a konzervatív szövetségek alakításában, és az érdeklődés mindenekelőtt a CDU felé irányul, „amely a februári választás után várhatóan a kancellárt adja majd”.
A portál szerint azonban a CDU nézetei csak részben esnek egybe a magyarokéival. A tanácskozás célja az lett volna, hogy közös érdekeket tárjanak fel a magyar, német és amerikai résztvevők között egyebek közt a migrációs és a társadalompolitika, valamint a transzatlanti kapcsolatok terén. A helyszínen kiosztott program leírja „A konzervatív politika 12 oszlopát”. Ez kiáll például a konzervatív családkép és az atomenergia mellett, és élesen elutasítja az úgynevezett „gender-ideológiát”. „A konzervatív pártok elutasítják, és az egyéni szabadság fenyegetésének tekintik az identitáspolitika, a gender-ideológia, a woke mozgalom sok követelését, ezen belül az újabb trendeket is, mint a cancel-kultúra” – áll a programban.
Lukas Honemann beszélgető partnere Frank Füredi, az MCC brüsszeli intézetének vezetője volt, aki a véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatban azt mondta, hogy a holokauszt tagadását nem szabadna bűncselekménynek tekinteni. (Ehhez – és sok más részlethez – a cikk videót is közölt – a szerk..)
Füredi egyébként a továbbiakban hangot adott az AfD iránti egyértelmű rokonszenvének is.Mindazonáltal a magyar intézetek a jelek szerint eldöntötték, hogy a kormányalakításra leginkább esélyes pártra összepontosítanak.
A magyarok és a uniópártos résztvevők között nem mindenben volt egyezés. „A stratégiai autonómia és transzatlanti együttműködés” című panelben Bauer Bence, a német-magyar intézet vezetője az Oroszországgal és Kínával szembeni liberális gazdaságpolitika mellett állt ki, míg beszélgető partnere, Thomas Silberhorn (CSU), a Bundestag CDU/CSU frakciójának transzatlanti szóvivője leszögezte: az Ukrajna elleni orosz támadásban „birodalmi kezdeményeket” látnak, és ezért többször is óva intett az Oroszországhoz való közeledéstől. (Ehhez is közölt videót a cikk – a szerk.)
Silberhorn a portál kérdésére hangsúlyozta: elutasítja az EU számára Orbán „konnektivitás-koncepcióját”, amint az Ukrajnával kapcsolatos „kétes békéltetési törekvéseit” is. Mint mondta, azért vett részt a konferencián, mert „ésszerűnek és szükségesnek” tartja a Magyarországgal való párbeszéd fenntartását, hogy „ne mélyüljön tovább az EU-ban látható megosztottság egymás lebecsülése miatt”.
Néhány hónappal a tanácskozás után Donald Trumpot megválasztották amerikai elnöknek, és ennek nyomán erősödik a jobboldali konzervatív intézetek hálózatépítése. A magyarországi véleménycsinálók és a The Republic intézet már korábban is együttműködtek az American Heritage Alapítvánnyal, amely Trump „Project 2025” című programját írta.
Armin Petschner-Multari, a The Republic vezetője a portál kérdésére azt írta: a Nyugat a következő években hatalmas változáson megy át, és a rendszerkérdésekben központi szereplő lesz az Egyesült Államok és Magyarország, amelyeket jobban kellene érzékelni Németországban. Rámutatott, hogy különösen a migrációs politikában „Trump és Orbán kezdeményezései példakép-jellegűek”.