Orbán Balázsnak a botrány ellenére sem kell távoznia
Az 1956-os történések tanulságait a magyar kormány mostanában alaposan átértelmezi – sok bíráló szerint azért, hogy elnyerje éppen a Kreml tetszését – írta a honlapján az MDR. A szászországi közszolgálati műsorszóró cikke szerint bombaként robbantak Orbán Balázs szavai: a miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta, hogy Magyarország az '56-os tapasztalatok alapján már nem azt az utat választaná, mint két évvel ezelőtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Vagyis, Magyarország már nem védekezne egy esetleges orosz agresszió ellen.
Orbán Viktor bizalmasa a kijelentésével komoly botrányt robbantott ki, mert az 1956-os felkelés emléke a magyarok identitásának fontos tényezője. Ezért aztán még a hazaárulás is szóba került. A cikk ismertette Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc ezzel kapcsolatos megszólalásait, majd rámutatott, hogy a szakemberek is döbbenten fogadták Orbán Balázs állásfoglalását. Egyebek között Ungváry Krisztiánnak a Telex portálon megjelent véleményét idézte, amely szerint a kormány tisztségviselője hazaárulást készít elő, mert szavaiból az derül ki, hogy a magyar történelem egyetlen bölcs döntését 1944. március 19-én hozták meg, amikor a magyar kormány a német megszállókat úgymond a vérontás elkerülése érdekében megértéssel fogadta, és nem az – Orbán Balázs által „értelmetlennek” nevezett harccal. Idézte a szerző Orbán Viktor állásfoglalását is, majd hozzátette: Orbán Balázsnak a botrány ellenére sem kell távoznia.
Az, hogy egy politikai tanácsadó szavai ekkora hullámokat vetnek, azzal függ össze, hogy a magyarok hatalmas jelentőséget tulajdonítanak az 1956-os forradalomnak. A magyarok szabadságszeretetének jelképét látják benne, a készséget arra, hogy nagy áldozatokat hozzanak saját sorsuk Moszkvától független, önálló irányításáért.
Orbán a politikai karrierjét az 1989-es, híressé vált beszédével alapozta meg, amelyet a forradalom egyik hőse, Nagy Imre újratemetésén mondott. Az 1956-ra való hivatkozás eleve a miniszterelnök beszéd-repertoárjához tartozik, például az EU-val fennálló konfliktusokban is. Ezért aztán szokatlan, hogy éppen Ukrajna védelmi harcával kapcsolatban azt követeli, hogy senki ne vonjon párthozamokat.
Rainer M. János történész óva intett attól, hogy tabuvá tegyék az 1956-os eseményekből levonható tanulságok kérdését, bár úgy látja, hogy Orbán Balázs kijelentése inkább a forradalom leverése után Moszkva által hatalomra juttatott Kádár-kormánynak felelne meg. A történész azonban még egy további, a magyarok számára sokkal fájdalmasabb párhuzamot is vont: Amikor ugyanis a magyarok 1956 őszén egyre inkább elkeseredetten szálltak szembe a szovjet tankokkal, kétségbeesetten kérték a Nyugat segítségét, de az soha nem érkezett meg. „Most Magyarország úgy tesz, mint 1956-ban a Nyugat” – vélekedett Rainer M. János.
