„Orbán-brand” váltotta fel a Fidesz márkát, ezért minden korrupciós ügy, vitatott beruházás Orbánhoz kötődik
A Klikk TV Fordulópont című műsorának második részében a résztvevők arról vitatkoztak, van-e jövője a Fidesznek Orbán Viktor történelmi veresége után, képes lehet-e a párt megújulni ellenzékben, és mi történik a kormányváltással a NER egyik legfontosabb hatalmi eszközével, a médiarendszerrel. A beszélgetés egyik kiindulópontját az a kiszivárgott belső kijelentés adta, amely szerint Orbán Viktor maga is úgy látja: a Fidesz ellenzékből nem tud megújulni, sőt saját személyét is akadálynak tartja a párt újjászervezésében.
A műsor vendégei – Murányi András kommunikációs szakértő, Üveges Gábor politológus és Tompos Ádám, a Magyar Hang újságírója – egyetértettek abban, hogy a Fidesz jelenlegi helyzete gyökeresen eltér a 2002-es választási vereség utáni időszaktól. Akkor Orbán Viktor egy vállalható, sokak szerint sikeresnek tekinthető első ciklus után építhette újra pártját. Most azonban a vendégek szerint egy teljesen más politikai örökség maradt hátra: centralizált állam, személyi függőségekre épített rendszer, korrupciós vádak és széteső hatalmi struktúrák.
A beszélgetésben többször előkerült az a gondolat, hogy az elmúlt másfél évtizedben a Fidesz fokozatosan Orbán Viktor személyére szűkült. Míg korábban létezett önálló pártidentitás, az utóbbi években „Orbán-brand” váltotta fel a Fidesz márkát. A résztvevők szerint ez most súlyos teherré válhat, mert minden korábbi döntés, korrupciós ügy és vitatott beruházás közvetlenül Orbán személyéhez kötődik majd.
A visszatérés esélye minimális
Tompos Ádám úgy fogalmazott: Orbán Viktor politikailag „halott”, és csak akkor lehetne esélye visszatérésre, ha az új Tisza-kormány súlyos hibákat követne el. Bár ezt nem tartotta teljesen kizárhatónak, szerinte a valószínűsége csekély. A következő kormány előtt ugyanis egyszerre áll majd az ország újjászervezése és az előző rendszer feltárása, az elszámoltatás megszervezése és a választói elvárások kezelése.
A résztvevők szerint Orbán Viktor helyzetét súlyosbítja, hogy az új politikai korszakban már nem egyszerűen egy volt miniszterelnökként kellene helytállnia, hanem olyan vezetőként, akinek nevéhez az egész államszervezet működése kapcsolódott. A beszélgetés során szóba került Felcsút, a TAO-rendszer és a NER gazdasági hátországa is mint olyan ügyek, amelyek a következő években folyamatos politikai támadási felületet jelenthetnek.
Murányi András szerint a Fidesz korábbi receptjei ma már nem működnek. 2002 után Orbán Viktor sikeresen épített ki új médiabirodalmat és politikai hálózatot, részben önkormányzati háttérrel és lojális vállalkozói körrel. Most azonban szerinte nincs olyan gazdasági szereplő, aki politikai és üzleti öngyilkosság nélkül nyíltan Orbán mellé állna.
A beszélgetésben több történelmi párhuzam is elhangzott. Felmerült a „Kaczyński-modell”, amelyben Orbán háttérből irányíthatná a pártot formális vezetői szerep nélkül, illetve a „Berlusconi-modell”, amely egy teljes pártátszervezést jelentene. A résztvevők azonban úgy vélték: egyik forgatókönyv sem kínál valódi visszatérési esélyt.
Összeomolhat a Fidesz médiarendszere
A műsor egyik leghangsúlyosabb témája a Fidesz médiabirodalmának jövője volt. A vendégek szerint a Mediaworks, a KESMA, az MTVA és a kormányzati propagandarendszer hosszú távon fenntarthatatlanná válhat állami pénzek nélkül.
Tompos Ádám arról beszélt, hogy a Fidesz által felépített médiarendszer működésének alapja az állami finanszírozás és a politikailag motivált gazdasági háttér volt. Szerinte ugyan létezhetnek „malacperselyben” félretett milliárdok, amelyekből ideiglenesen fenntartható egy ellenzéki médiarendszer, de a politikai és társadalmi környezet gyökeresen megváltozott. A propaganda szerinte elvesztette társadalmi legitimációját.
A résztvevők külön kitértek a megyei lapokra és a printmédia válságára. Elhangzott: számos vidéki lap példányszáma drámaian visszaesett azután, hogy a kormányzati propaganda részévé váltak. A beszélgetők szerint több ilyen lap piaci alapon már most sem lenne fenntartható.
Komoly vita alakult ki arról is, mi legyen a közmédiával és azokkal az újságírókkal, akik az elmúlt 16 évben kiszolgálták a propagandarendszert. Üveges Gábor szerint sokan most megpróbálják majd úgy beállítani magukat, mintha mindig is a független tájékoztatás hívei lettek volna, miközben aktív szerepet vállaltak a propaganda működtetésében.
Murányi András ugyanakkor arra figyelmeztetett: nem szabad egy új politikai korszakban sem átcsúszni az ellenkező végletbe. Szerinte a közmédia feladata nem az, hogy egy másik politikai oldal szócsöve legyen, hanem hogy visszatérjen a szakmai normákhoz. Példaként említette Magyar Péter köztévés szereplését, amely szerinte jól mutatta a két rossz gyakorlatot: egyrészt a politikusok előtti rajongó tapsot, másrészt a személyeskedő, elfogult kérdezést.
A beszélgetés végén a résztvevők egyetértettek abban, hogy a magyar társadalomnak újra meg kell tanulnia a normális médiaműködést. Az elmúlt évek politikai polarizációja után szerintük időre lesz szükség ahhoz, hogy a közönség elfogadja: a sajtó feladata nem valamely politikai oldal szolgálata, hanem a hatalom ellenőrzése és a valóság bemutatása.
