Orbán Brüsszelben még rátett egy lapáttal
Orbán az európai színpadon magányosabb, mint valaha, de még vannak kártyái – mutatott rá a The Guardian brit liberális lapban Lili Bayer, a Politico munkatársa a kétnapos brüsszeli EU-csúcs előtt. Orbán elszigeteltségét fokozta a lengyel PiS választási veresége, és az, hogy Törökország elmozdult a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása felé, de a magyar miniszterelnök változatlanul mélyíti a frusztrációkat Európában.
Orbán már régen kívülálló az EU-ban, a mostani csúcson azonban a szokásosnál is magányosabb, mert a lengyelországi és törökországi fejlemények mellett Putyinnal tartott találkozója további ingerültséget okoz az európai tisztségviselők körében, akik úgy látják, hogy Magyarország Moszkvával és Pekinggel fenntartott szoros kapcsolatai nem esnek egybe a nyugati szövetség elképzeléseivel, sőt, ártanak az EU-nak.
A szerző Krekó Pétert (Political Capital) idézte, aki úgy látja: a miniszterelnök „a Kelet és Nyugat közötti híd szerepét próbálja fenntartani, hogy a lehető legtöbb hasznot tudja húzni mindkét irányból, noha egyre nyilvánvalóbb, hogy ez a jelenlegi geopolitikai valóságban nem lehetséges”.
Orbán azonban nem, hogy nem vonul vissza, hanem még fokozta is a retorikáját az elmúlt napokban – ennek alátámasztására a cikk az október 23-i beszéd részleteit idézte. Orbán megnyilvánulásait észrevették, és több vezető európai tisztségviselő is hangoztatta, hogy Budapest magatartása egyre nagyobb aggodalomra ad okot.
Egy vezető európai diplomata kifejtette: „Orbán legutóbbi találkozása Putyinnal, és az, ahogyan a magyar miniszterelnök a Szovjetunióhoz hasonlította az EU-t, felveti a kérdést: vajon megbízhatunk-e még ebben az országban mint szövetségesben és mint partnerben? A Magyarországgal kapcsolatos problémák egyre mélyülni fognak, és mind inkább veszélyeztetni fogják, hogy stratégiailag fontos kérdésekben közös döntéseket hozzunk”.
Ám a magyar miniszterelnöknek, aki az egyik legtapasztaltabb kormányfő Európában, még vannak kijátszható kártyái. Egyrészt a jövő év második felében Magyarország tölti be a soros elnökséget, és Brüsszelben máris aggódnak, hogy Budapest hogyan fogja felhasználni ezt a szerepet.
A magyar kormány emellett akadályozza az Ukrajnának nyújtandó újabb katonai segítséget, de Budapest hozzájárulására szükség lesz a tömb költségvetésének javasolt megemelésére is.
Orbán számára komoly csapás volt a brüsszeli támogatások befagyasztása, amelyet az EU a jogállamiság sorozatos megsértései miatt vezetett be, de most mutatkoznak olyan jelek, hogy felszabadíthatják a pénzek legalább egy részét, részben azért, hogy rábírják Magyarországot kulcsfontosságú pénzügyi döntések megszavazására.
Egyes európai tisztségviselők azt mondják, nem hiszik, hogy Orbán Viktor magatartásán változtatna az elszigeteltség. A lengyelországi választás eredményével kapcsolatban Varga Judit volt miniszter, a Fidesz listavezetője az európai választáson, azt mondta, hogy a párt szövetségei erősek. A kulisszák mögött azonban egészen más a hangulat. Egy vezető magyar tisztségviselő, aki neve mellőzését kérte, elmondta, „Nagyon sok a bizonytalanság a jövőt illetően. Annyi azonban bizonyos, hogy a jövőben a mostaninál nagyobb lesz az elszigetelődés veszélye”.
Orbán bírálói szerint nem szabad engedményeket tenni. Daniel Freund német zöld képviselő kifejtette: „Orbán blokkolja Svédország NATO-csatlakozását, kezet ráz Putyinnal és az Európai Uniót a Szovjetunió gyilkos diktatúrájához hasonlítja. Orbán egyetlen hét alatt elegendő bizonyítékkal szolgált arra, hogy nem alkalmas a soros elnöki tisztség betöltésére. Groteszk, hogy az EU Bizottsága ebben a helyzetben egyáltalán fontolóra veszi a befagyasztott támogatások felszabadítását”.
