Orbán büntetné a gondolkodókat

A koronavírus-járvány kezelése fokozottan felhívja a figyelmet arra, mennyire ártalmas, ha szakmai – konkrétan: egészségügyi – kérdéseket politikusok akarnak megoldani. Legutóbb, pénteki reggeli szokásos rádiószózatában mondta el Orbán Viktor, hogy az egészségügynek nem lehet köze a politikához. Ezzel a már sokszor hangoztatott, jól bevált mondattal az ellenzéki bírálatokról igyekezett lerántani a leplet. Aztán pár óra elteltével – Andrej Babis cseh kormányfővel közös sajtóértekezletén – maga szolgált példával arra, hogy mit nem szabadna. Azt kifogásolta ugyanis, hogy az állampolgárok válogatni akarnak a vakcinák között. Majd kifejtette, ha valaki az oltóponton tudja meg, hogy mivel akarják beoltani és nem fogadja el, nyugodtan hazamehet, de így majd a sor végére kerül. 

Ez a – cinikusnak is nyugodtan nevezhető – álláspont sok helyen kiverte a biztosítékot. Magyar György ügyvéd szerint a miniszterelnöknek ez a közlése tipikus politikai manipuláció. Nem szól másról, mint a felelősség áthárításáról. Áttételesen azt is tartalmazza – ami Orbán Viktor lényétől és eddigi megnyilatkozásaitól nem áll távol –, hogy „én vagyok a gondoskodó, jó atya, miközben mindenki más hibás. Rossz az orvos, mert minősítené a vakcinákat és persze a beteg is, mivel nem veszi tudomásul, hogy nem válogathat. Mintha a menzán nem lenne hajlandó megenni az aznapi menüt és arra várna, mikor kap mákos tésztát. Ezért azonban a sor végére kell állnia” – fejezte be hasonlatát az ügyvéd. Magyar György emlékeztetett rá, hogy az egészségügyi törvény mindenkinek egyforma biztosítást és ellátást tesz lehetővé. Éppenséggel pedig kizárja azt a diszkriminációt, amely a kormányfő szavai szerint most megvalósulhat. 

Mindennek nyilvánvaló a politikai háttere. A miniszterelnök nem véletlenül közölte már korábban, hogy amikor sorra kerül, a kínai vakcinát kéri. Bár legújabb nyilatkozata alapján az is kérdéses, hogy ő miért válogathat, de ennél sokkal fontosabb, hogy kapcsolatai erősítése okán tette le voksát az orosz és a kínai oltóanyag mellett. E kettővel viszont az a probléma, hogy nem tisztázott a tudományos hátterük, és az Európai Unióban sincsenek engedélyezve, mi több, a magyar OGYÉI sem folytatott meggyőző vizsgálatot róluk. A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Kincses Gyula ezért fogalmazott úgy, hogy a bizonytalan hátterű oltóanyagokat nem ajánlják az orvosoknak. 

A Hírklikk kérdésére dr. Szelényi Zoltán orvos-közgazdász is megerősítette ezt az állásfoglalást. Mint mondta, meglehet, mindkét vakcina nagyon jó, az oroszok be is adták az uniónak a Szputnyik V dokumentációját engedélyeztetésre. Csakhogy ez a folyamat nagyon hosszadalmas, a kifejlesztés és kipróbálás rengeteg részletét kell megvizsgálni, s amíg ezzel nem végeztek, nem lehet felelősséggel állítani, hogy alkalmas. Az orosházi kórház traumatológus főorvosa emlékeztetett rá, amikor az OGYÉI még komoly gyógyszerügyi hatóság volt, mindig így járt el. 2018 óta azonban a vezetésben személyi változások történtek, bekerültek szakmán kívüli emberek is. Egy legújabb, alig több mint egy hetes kormányrendelet pedig lehetővé teszi, hogy az OGYÉI gyorsított eljárásban engedélyezzen oltóanyagokat, amiket mondjuk már egymillió emberen kipróbáltak. Ez viszont nem megnyugtató. A kamara elnöke is ezért mondta, hogy nem tudja jó szívvel ajánlani azokat a vakcinákat, amelyeket nem hivatalos úton törzskönyveztek. 

Szelényi Zoltán szerint az egyik fő kérdés az, hogy az oltóorvos kötelezhető-e olyan oltóanyag beadására, amelynek tudományos hátteréről nincs meggyőződve. „A személyes felelősség ugyanis mindig azé, aki beadja a vakcinát. Az orvos lelkiismeretére van bízva, ajánlja-e az oltóanyagot azoknak a pácienseknek, akik bizalommal fordulnak hozzá. Ha nem ajánlja, vagy a páciens nem fogadja el, nem őket kell büntetni. A betegnek, aki önként regisztrált, jogában áll, hogy visszautasítsa a vakcinát, arra pedig, hogy utána hová sorolódik be, átlátható szabályozás kellene. A gondot nyilván az jelenti, hogy egyelőre nincs túl sok oltóanyag és a lehetőségeken belül kell eldönteni, kit, mikor és hogyan oltanak” – mondta az orvos-közgazdász. 

Az ügyvéd és az orvos is a bizalom fontosságát emelte ki. Szelényi doktor úgy vélte, ebben a témában a legnagyobb átláthatóságra lenne szükség. „Nagyon fontos, hogy a lakosság bízzon az oltásokban és az orvosokban is, mert különben nőhet az oltásellenesek száma és nem sikerül a kampányt végigvinni, ami emberek életébe kerülhet és gazdasági károkat is okozhat. Itt egyenesen és tisztán kellene látni és beszélni” – fogalmazott.

Magyar György pedig hozzátette, hogy a bizalom hiánya teszi válogatóssá a pácienseket. Mindenki tisztában van ugyanis azzal, hogy az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában már használatos vakcinákat bevizsgálták, jónak találták, míg az orosz és a kínai oltóanyaggal ez még nem történt meg. A jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy az orvosok esetében – ha hibáznak – felmerülhet a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés. Emiatt érthető, ha óvatosak és nem akarnak partnerek lenni ahhoz, hogy – szavai szerint – szórakozzon velük a hatalom.

Az orvosok megbecsülésének fontosságára kitért Szelényi Zoltán is. Úgy vélte, ha az oltási kampányban résztvevő bármely orvosra pluszmunkát testálnak, akkor azt pluszjövedelemmel kell honorálni. Mint mondta, ebben semmi különleges nincs, külföldön már sok helyen meg is valósították. Ez motiválja is a kollégákat és érezhetnék, hogy a tevékenységük fontos a kormánynak – tette hozzá.

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője éppen emiatt javasolta, hogy a háziorvosok és a munkaidőn túl oltó kórházi orvosok is kapjanak pluszpénzt külön tevékenységükért. 

Mindenki fél a vírustól és emiatt is szeretnének az emberek a lehető legjobb ellátásban részesülni – mondta végül Magyar György. Ebben kellene partnernek lennie Orbán Viktornak és nem a felelősség áthárításában, vagy a bizalom elvesztegetésében. Csakhogy most az a helyzet, hogy lényegében senki sem érezheti magát biztonságban.