Orbán célja a „szuverenitásvédelemmel” az illiberális diktatúra kiépítése 

Immár elég hosszú ideje folytatja Orbán és a nyomában összes politikai követője az állítólagos szuverenitásvédelmi harcát Brüsszel és általában mindazok ellen – külföldön és idehaza –, akik bírálni merészelik azt, amit és  ahogyan tesz, nem riadva vissza olyan fegyverek bevetésétől sem ellenük, mint például a Szuverenitásvédelmi Hivatal.

Pont ennek a hivatalnak az elnöke, Lánczi Tamás volt az, aki legutóbb igen meredek megfogalmazásban taglalta ezt a „harcot”. Tihanyban, a Tranzit fesztiválon, Ligeti Tamással, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával folytatott vitában egyenesen már úgy fogalmazott, hogy „Magyarországot kívülről komoly támadás, fenyegetés éri, a szuverenitását megpróbálják elhappolni, elvitatni”. 

De hát hogyan lehet „elhappolni” egy ország szuverenitását? És egyáltalán, valójában mit is jelent ez a sokak által, sokféleképpen magyarázott kifejezés, a szuverenitás? És mit takar valójában az állítólagos szuverenitásvédelem? Szentpéteri Nagy Richardot kerestük meg a kérdésekkel.

Az alkotmányjogász, politológus magának a „szuverén” kifejezésnek a történetével kezdte a magyarázatát. Emlékeztetett rá, Orbánék valójában az oroszokól vették át azt, ahogyan a szót magát használják. Eredetileg a latinból jön, a tartalmát pedig a XVI. században élt francia filozófus, gondolkodó, Jean Bodin dolgozta ki. 

Bodin után sokszáz évvel találták ki az oroszok azt, hogy a kifejezést átemelik a politikai életbe, hogy azzal megszólítsák a népet, amely – jegyezte meg Szentpéteri – valójában nem érti, hogy mit is fed le. A szó értelme az elmúlt évszázadokban amúgy is rengeteget változott. Takács Péter – „aki szerintem a legnagyobb magyar államelméleti gondolkodó és a legjobb szuverenitás-szakember” – szerint rengeteg jelentésréteg rakódott rá, s mára teljesen ki is üresedett – idézte fel az alkotmányjogász. 

Szentpéteri szerint a szuverenitás maga egy magasztos, misztikus szó, amit a kutya nem ért, de arra jó, hogy rá lehessen fogni, meg is kell és meg is lehet azt védeni. Ami pedig mostanság történik, az nem más, mint hogy ezt a szót – amit az államelmélet is csak bizonytalanul vagy sok magyarázattal tud értelmezni, mások meg sehogyan se – úgy próbálják ráönteni „Mari nénire és Pista bácsira”, hogy kedvező tartalmat alakítsanak ki mögé, olyat, amiért még ’Mari néninek és Pista bácsinak’ is érdemes harcolnia. Mint rámutatott: a szuverenitást a mai magyar hatalom igyekszik összekötni a függetlenséggel, miután az – a mohácsi csata és azóta, hogy a Habsburgok törvényesen trónra kerültek – jól rezonál a magyar fülekben, szívekben. 

A szuverenitásnak persze semmi köze sincs a kormányzáshoz, a vasutakhoz, az egészségügyhöz, az oktatáshoz stb. – jegyezte meg, megállapítva: a kormány tehát olyan dologgal foglalkozik, amire nem kapott felhatalmazást. Ugyanakkor azzal nem foglalkozik, amire felhatalmazást kapott. 

S hogy mi ennek az értelme? „Orbán szeretné kiépíteni az illiberális – most már azt mondom – diktatúráját, ám abba a magyar népet védendő, beleszól a Nyugat, ezért ő érzelmileg mozgósítja a magyar népet a Nyugattal szembeni ellenérzésekre, a Nyugattal szembeni függetlenségi gondolatokra, s a Nyugat-ellenes hangulatra, a reflektálatlan Európa-ellenességre, hangulatot szítva valami ellen, amit Brüsszelnek neveznek” – fejtegette Szentpéteri.  A miértre pedig a válasz egyszerű: Brüsszel a kormányzattal szembemenve igyekszik védeni a magyar népet, a magyar kormány pedig álságosan a magyar népre hivatkozva kelt hangulatot az EU-val szemben, mégpedig egyetlen céllal, hogy Orbán maradjon a miniszterelnök 2026 után is. „A Fidesz-féle szuverenitás tehát nem más, mint az, hogy én titeket, magyarokat Brüsszel ellen mozgósítalak, csak azt nem mondom el nektek, hogy ezt azért teszem, mert az Európai Unió meg akar védeni benneteket ettől a számotokra rossz dologtól – ez tehát a szuverenitásért folytatott állítólagos orbáni harc, aminek az egyetlen célja, hatalomban maradni.” 

Szentpéteri ezek után még egyre felhívta a figyelmet. Mi akartunk csatlakozni az Európai Unóhoz, el is fogadtuk annak alapító okiratát, amiben – és amúgy a magyar alaptörvényben is – az van lefektetve, hogy bizonyos hatásköröket az EU illetve a tagállamok együttesen gyakorolnak. Ezért Brüsszel törvényesen csinálja azt, amit csinál. Arról már nem is szólva, hogy a magyarok többsége nem csak hogy uniópárti, hanem ha egyenesen megkérdeznék, akkor kinyilvánítaná, hogy nem akar diktatúrában élni.

Mi a szuverenitás? 

A szuverenitás (főhatalom), az állam fogalmi elemeinek egyike a népességen és az államterületen túl. Az állami főhatalom teljességét egyetlen szerv sem birtokolhatja, a különböző hatalmi ágak és közhatalmi szervek megosztva gyakorolják a szuverenitást. Az államok szuverenitásának korlátját jelenti más államok szuverenitása. Az államoknak a nemzetközi jog alanyaiként lehetőségük van szuverenitásuk nemzetközi szerződésen keresztül történő kölcsönös korlátozására is. Az állam szuverenitásának kifejezőinek az állami, illetve nemzeti jelképeket tekinthetjük. (Forrás: Közszolgálati Online Lexikon)