Orbán dörgölődzése már nem elég Trumpnak, aki nagyban játszik

„Marco Rubio külügyminiszter tegnap találkozott Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel. Marco Rubio hangsúlyozta az ukrajnai háború befejezésének, valamint a térségben a tartós béke és stabilitás biztosításának sürgősségét. A külügyminiszterek az energetikai és a védelmi szektorban folytatott stratégiai együttműködésről tárgyaltak” – Ezt a közleményt tette közzé Szijjártó Péter és Marci Rubio keddi washingtoni tárgyalásáról az amerikai külügyminisztérium.

Ennél sokkal bőbeszédűbb volt Szijjártó Péter, aki megszámlálhatatlan posztban foglalkozott a tárgyalással, beleértve a találkozó után egy tíz perces élő bejelentkezést is. Érdekes módon, ebben az ukrán háború és az azzal kapcsolatos fejlemények kaptak nagyon nagy hangsúlyt, a kétoldalú témákkal alig három percben foglalkozott, azon belül is egy fél mondatnyit hallhattunk Rogán Antal ügyéről, miközben a kormánysajtó leginkább azt emelte ki, hogy a miniszter hamarosan lekerülhet az amerikai szankciós listáról. S hogy mit is mondott Szijjártó a magyar kormány céljairól? „Sorra vettük azokat az intézkedéseket, amelyeket a Biden-adminisztráció a lelépése előtti néhány napban vagy hétben hozott, egyértelműen a bosszú szándékával, hogy ártsanak Magyarországnak és majd a jövőbeli magyar-amerikai kapcsolatoknak. Ugyanakkor abszolút, száz százalékos nyitottság van a mostani adminisztrációban arra, hogy ezeket a Biden-adminisztráció alatt meghozott bosszú-intézkedéseket felülvizsgálják, megszüntessék. Itt vannak szankciós intézkedések, amelyek a magyar energiabiztonságot illetik, akár a földgáz vásárlás, akár a nukleáris energia terén, de itt van Rogán miniszter úr szankcionálása is. Mindhárom ügyben megindítottuk a jogi folyamatokat, és mindhárom ügyben és a mai napon abszolút nyitottságáról biztosított minket a külügyminiszter úr abban a tekintetben, hogy ezeket a bosszúintézkedéseket minél előbb majd magunk mögött hagyhassuk”. Ezután szóba hozta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménynek amerikai részről történt megszüntetését, hangsúlyozva, hogy a nálunk megtelepedett amerikai befektetők is panaszkodnak miatta. Szijjártó szerint Rubio „a mai napon regisztrálta annak fontosságát, hogy ezt a kettős adóztatást elkerülő egyezményt újra megkössük és életbe léptessük”. 

Mi olvasható ki egy tapasztalt diplomata számára mindebből? Mi az üzenete annak, hogy éppen a csütörtöki európai csúcsértekezlet előtt hívták Washingtonba Szijjártót? Netán kiadhatták neki az ukázt, hogy milyen álláspontot képviseljen majd Orbán Brüsszelben? Balázs Pétert kérdeztük. A volt külügyminiszter és uniós biztos emlékeztetett arra, hogy a külpolitikai tárgyalások mindig az aktuális témákkal kezdődnek. Ez esetben is megkerülhetetlen, hogy az elmúlt napok, hetek és a következő napok, hetek témáiról beszéljenek. Ezekben a napokban a legélesebb konfliktus természetesen a Trump-Zelenszkij nyilvános összeszólalkozás volt – a magyar kormány pedig sietett beállni Trump mellé, miközben az EU és a NATO nagyon nagy súllyal Zelenszkijt próbálja ebből győztesnek kihozni. Egyrészt azt tanácsolták neki, hogy kérjen bocsánatot, vegye figyelembe, hogy Trump egy végtelenül hiú ember, s ebben az esetben jobb taktika az okos enged szamár szenved. Zelenszkij meg is fogadta a tanácsot, hogy ne élezze tovább a helyzetet. Trump pedig már idézett is Zelinszkij eme üzenetéből. „A magyar politikából bármiféle olyan lépés teljesen hiányzik, ami ebben a konfliktusban megpróbálná megtalálni a bölcs középutat, hiszen az USA kell a NATO-nak, ugyanakkor Ukrajna kezét nem lehet elengedni – ám Orbánék frontálisan szembemennek ez utóbbival” – húzta alá.

Egyértelmű persze, hogy a dráma több színpadon játszódik. Egyik a küszöbön álló csütörtöki európai csúcs, ahol a magyar kormány már előzetesen élesen szembehelyezkedett a tagállamok túlnyomó többségével, s bár valamennyire mellette van Robert Fico szlovák kormányfő, majd meglátjuk, mi lesz a vége. De látható az is, hogy az európai partnerek valamilyen megoldással meg akarják kerülni Orbánt, valami szellemessel, hiszen nem lehet mindig kiküldeni kávézni a szavazás idejére. S a NATO már megtalálta a megoldást: összejönnek Párizsban és Londonban azok, akik együtt akarnak működni, egy szűkebb védelmi szövetség van kialakulóban.

Nyilvánvalóan az is komolyan szóba kerül, hogy mi jön ezután. Szijjártó kérdés nélkül is elmondhatta, hogy mit fognak képviselni – és persze várja érte az elismerést. Nyilván Rubio elmondhatta az amerikai álláspontot. A kettejük találkozójának egyik érdekes szempontja – jegyezte meg a tapasztalt diplomata –, hogy Rubio még csak most csöppent bele a külpolitikába, keveset tud róla, miközben Szijjártónak már tíz éves előnye van, s akkor is nagyon tájékozottnak tűnik az amerikai partneréhez képest, ha csak a személyes emlékeit eleveníti fel.

Mindenesetre az látszik, hogy Orbánék próbálják még valahogy értékesíteni mindazt a hízelgést, amit az amerikai választási kampányban bedobtak, szeretnék learatni a gyümölcseit – fejtegette Balázs Péter, hozzátéve: Trump azonban most már az Ovális Irodából és nem a kampányszínpadokról szemléli a világot. Neki a nagy partnerek – Franciaország, Anglia, Olaszország, Lengyelország – a fontosak, s Magyarországnak számára már nincs súlya. Itt már a hízelkedés, a dörgölődzés nem elég. Az EU-ban belengetett magyar vétó pedig mindenképpen Moszkvának és Washingtonnak muzsikál. 

Idehaza nagy hangsúlyt kap – főleg a kormányhű sajtóban –, hogy Rubio száz százalékban egyetértett a Bidenék által hozott, Szijártó által bosszúintézkedéseknek nevezett lépések visszacsinálásával, ezen belül említette a magyar külügyminiszter Rogán szankcionálásának kérdését, holott Szijjártó tíz perces bejelentkezésében is csak egy fél mondat erejéig tért erre ki, akkor is meglehetősen furcsán. Ezt hogyan lehet értelmezni?  Balázs emlékeztetett arra, hogy az USA-ban ezek a dolgok két elemből tevődnek össze: a politikai szándék és a konkrét eljárás. Magyarországon persze ez a kettő egybeesik, elég, ha a politika mond valamit, s akkor a törvényt hozzáigazítják, az Egyesült Államokban azonban még nem így működik a rendszer. Rogán esetében annyit lehet kiolvasni a hírekből, nyilatkozatokból, hogy ők jelezték: foglalkoznak a témával, persze nem azonnal, majd megnézik, megvizsgálják, s meglátják. Ám egy dolgot ne feledjünk! Ugyanazon az eljáráson kell visszafelé végigmenni, mint aminek a végén a propaganda-miniszter felkerült a szankciós listára. S a döntésbe nem csak a Trump-lakájok szólnak bele, hanem jogászok, szakértők is megkérdezik: mi változott azóta, hogy felkerült a listára. Az pedig világos, hogy nem indulatból döntött az előző adminisztráció úgy, ahogy.

Mit jelent az, milyen üzenete van annak, hogy az amerikai adminisztráció egy professzionális diplomatát küldött ügyvivőként a budapesti nagykövetség élére addig, amíg nem nevezik ki a nagykövetet? A volt külügyminiszter szerint ez jelzi, hogy figyelnek Magyarországra, nem hagyják üresen a posztot addig sem, amíg megtalálják a megfelelő személyt. De ezekben az időkben különösen kell egy profi diplomata, már csak azért is, mert a nagykövetség naponta jelent a helyszínről, elemzéseket készít és juttat el Washingtonba, ahol tudni akarják, hogy mi történik Magyarországon. Emellett onnan is hozhatnak üzenetet a magyar kormánynak, vagy valami biztatást Orbánéknak, mert nyilván látják, hogy az a külpolitikai fátyoltánc, amit Orbán ellejt a két oldal között, törékennyé teszi – magyarázta Balázs Péter, hozzátéve: azt is látják, hogy Orbánnak már van idehaza kihívója, a feljövőben lévő Tisza Párt, s oda kell figyelni a belpolitikára is.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. szeptember 12-i adása itt nézhető meg: