Orbán elfelejtette, hogy már nem miniszterelnök

HírKlikk 2026. szeptember 23. 08:00 2026. szept. 23. 08:00

Orbán Viktor ellenzékből is a korábbi politikai logikát követi, miközben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal munkáját támadja – erről beszélt a KlikkTV Egyenleg című műsorában Holoda Attila és Szakonyi Péter. A beszélgetésben szóba került a volt miniszterelnök rendőröket, ügyészeket és hivatalnokokat érintő fenyegető retorikája, a bicskei gyermekotthon egykori igazgatójának kitüntetési előterjesztése, valamint az is, miért lehet kevéssé hatásos a kommunistázás és az AVH-zás a fiatalabb generációknál.

Holoda: Orbán elfelejtette, hogy már nem miniszterelnök

Holoda Attila szerint különösen figyelemre méltó, hogy Orbán Viktor ismét olyan kijelentéseket tesz, amelyek a korábbi hatalmi helyzetét idézik. A műsorban felidézték a tavalyi kötcsei találkozón elhangzott mondatát, amely szerint „semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve, minden el lesz rendezve”. Holoda úgy látja, ez most azért is különös, mert a volt miniszterelnök azokat az embereket támadja, akik az újonnan létrehozott vagyonvisszaszerzési hivatalban dolgoznak.

Szakonyi Péter szerint Orbán Viktor „úgy lépte meg azt a szintet, hogy észre se vette, hogy már nem ő a miniszterelnök”. A beszélgetésben elhangzott, hogy a korábbi kormányzati rendszer működésének feltárásakor nem feltétlenül az lesz a döntő kérdés, hogy egy-egy dokumentumon szerepel-e Orbán Viktor aláírása. Holoda szerint a döntési mechanizmusokból, a korábbi rendszer működéséből is rekonstruálható lehet, hogy egyes ügyekben honnan származtak a döntések.

A műsorban szóba került az Antenna Hungária ügye és az NKA támogatásainak vizsgálata is. Holoda szerint ezeknél is az lehet fontos, hogy a döntések mögötti működési mechanizmust tárják fel, ne csupán azt keressék, ki írt alá egy-egy papírt.

A bicskei ügyben az aláírás sem kerülhette el a figyelmet

A beszélgetés egyik központi témája az volt, hogy Magyar Péter a parlamentben bemutatott egy olyan előterjesztést, amelyen Orbán Viktor aláírása szerepel, és amelyben a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóját, Vásárhelyi Jánost kormánykitüntetésre javasolták. A műsorban ezt azért tartották különösen súlyosnak, mert a kitüntetési előterjesztés idején – a beszélgetők szerint – már ismert volt, mi történt az intézményben.

Szakonyi arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor Orbán Viktort az aláírásról kérdezték, ismét arra hivatkozott, hogy azt kell megkérdezni, ki terjesztette fel az érintettet. Holoda szerint azonban ebben az esetben az aláírás miatt már nehezebb a felelősséget másra hárítani. Mint fogalmazott, „az aláírás egyben bizonyíték” lehet arra, hogy ki vállalt formálisan felelősséget egy döntésért, feltéve, hogy annak körülményei és az előterjesztés is bizonyíthatóan ismert volt.

A műsorban közben az is elhangzott, hogy Fekete-Győr András feljelentést tett Orbán Viktor rendőröket, ügyészeket és más hatósági dolgozókat érintő kijelentései miatt. Holoda szerint nem lehet büntetlenül embereket ilyen módon fenyegetni, különösen akkor, amikor az ellenzékbe került Fidesz a jogállam helyreállítását emlegeti.

„Rossz brosúrát vettek elő”

Szakonyi Péter szerint Orbán Viktor és a Fidesz kommunikációjában egyre gyakrabban jelennek meg olyan kifejezések, mint az „ÁVH”, a „kommunista”, az „önkény” vagy a Tanácsköztársaság 133 napjára történő utalás. Szerinte ezek a jelszavak a fiatalabb generáció számára már kevéssé értelmezhetők. „Rossz brosúrát vettek elő” – fogalmazott.

Holoda szerint különösen problematikus az ÁVH megnevezésének használata, mert az Államvédelmi Hatóság politikai rendőrségként működött, míg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal gazdasági bűncselekményekkel és a közpénzekkel kapcsolatos visszaélések feltárásával foglalkozik. A két intézmény szerinte alapvetően más funkciót töltött be.

A beszélgetők szerint a fiatalok megszólítására sem alkalmasak azok a történelmi utalások, amelyekhez nincs személyes vagy oktatási élményük. Holoda úgy vélte, a fiatalokat nem különféle rövidítésekkel és kampányszlogenekkel kellene megközelíteni, hanem felnőttként kezelni. A történelem oktatásáról szólva arról is beszélt, hogy szükség lenne a XX. századi magyar történelem tárgyilagosabb bemutatására, beleértve az ötvenes éveket és a Kádár-korszakot is.