Orbán előkészíti a budapesti olimpiát

Nem vagyunk bennfentesek a nemzetközi sportszövetségesek világában, de azt azért a kiszivárgó hírekből is tudni lehet, hogy vannak sportágak, ahol sok-sok pénz csúszik a zsebekbe – különböző formákban, persze -; így lehet, szokták megvásárolni a döntéshozókat. (Michel Platini talán tudna erről bővebben mesélni.) A sportágak közül a futball külön kasztot képvisel; annak elnyeréséhez még Orbán akarata és a szélesre nyitott állami büdzsé is kevés.

Az olimpia az más, ott lehet némi esélye Budapestnek is. A magyar főváros végsősoron sok szempontból lehetne alkalmas választás: a Közép-Kelet európai helyszín, a város fekvése, a kormány hozzáállása, elkötelezettsége mind-mind jelenthet pluszpontot a végső döntés meghozatalánál.

Hogy a FIFA emberei mennyire veszik figyelembe az ilyen szempontokat, nem tudjuk, de azt sem feltételezzük, hogy valamennyien korruptak. Legfeljebb szeretik a pénzt, vagy nem ugranak el egy-egy, a családjuk szempontjából kedvező ajánlat elől. De mi most az olimpiáról beszélünk, amelyre, mint említettük, régóta fáj a foga a magyar miniszterelnöknek.

Egyszer, ugye emlékszünk még rá, neki is ugrott Budapest a feladatnak, annak, hogy az álom beteljesüljön, aztán elbukott a dolog. Hiába jutott tovább a pályázati első fordulón Budapest kandidálása a 2024-es olimpia megrendezéséért folytatott versenyben, kénytelen volt visszavonni a jelentkezést. Kénytelen, mert az akkor a Nolimpia akcióval először népszerűséget szerző Momentum népszavazás kiírásáért kezdett aláírásgyűjtésbe, és elég hamar kiderült, hogy a budapestiek álma nem teljesen egyezik Orbán Viktoréval.

A megkérdezettek közül minden harmadik ember utasította el a gondolatot, minek következtében 2017 februárjában Orbán, Tarlós és a MOB akkori elnöke, Borkai Zsolt együttesen határoztak úgy, hogy ellépnek a szándéktól.

Fürjes Balázs, aki azóta is a kiemelt budapesti beruházások egyik gazdája, akkoriban úgy nyilatkozott: a fővárosiak ellenében nem szabad olimpiát rendezni. Az érvek nem úgy hangzottak, hogy egy ilyen esemény túl nagy terhet róna a magyar emberekre; inkább a politikai veszteség volt domináns. Az tudniillik, hogy a népszavazás megtartása súlyos vereséget hozott volna a kormányoldalnak, és ezt Orbán nem akarta kockáztatni.

Arra a következtetésre jutottak, hogy erősebben kell megdolgozni a fővárosi embereket, ezért érdemes feladni 2024-et, de nem szabad feladni egy távolabbi időpontot. Túl erősen hatottak azok a számok, amelyeket különböző kutatók, szakemberek révén tártak a nyilvánosság elé, és amelyek azt mutatták, hogy súlyos veszteséget okozna mindannyiunk életében az olimpiára elköltött pénzek. Ezek közül, íme egy, amely megmutatja, hogy mire vállalkozott volna – hivatalosan Budapest -, de valójában a kormány:

- 2700 Mrd Ft tízszerese a budapesti költségvetés éves bevételének

- Hússzorosa az M3-as metró felújítására szánt összegnek

- Ennyi a központi költségvetés negyedéves teljes bevétele.

- Építhető belőle 100 000 bérlakás (ezzel közel megduplázódna a bérlakásállomány).

- Ötszöröse annak az összegnek, amit kórház rekonstrukcióra költöttek, az elmúlt 5 évben összesen.

- 2700 Mrd Ft költség azt jelenti, hogy Magyarország minden lakosának (babától a papáig) 270 ezer Ft-ba kerülne az olimpia megszervezése.

És az itt közölt számok (reflektor.blog) nem számolnak a korrupcióval, amely a magyar közélet szerves része, kiváltképp egy olyan beruházás esetén, ahol szinte ellenőrizhetetlen, hogy miként folynak el a pénzek.

A budapesti olimpia ötletére így is rengeteg pénzt költöttek el akkoriban; nem emlékszem, hogy pontos és hiteles elszámolás készült volna. Mint ahogy a Budapestre hozott egyéb nagy világversenyek esetében sem. Mert ugyan az olimpiát levették a napirendről, és hosszú ideig nem is beszéltek róla, mármint egy későbbi jelentkezés esélyéről, viszont azt látjuk, hogy a különböző sportágak sorozatban futnak versenyt a világ-, vagy Európa-bajnokság budapesti megrendezésért, a vizes vb-t már másodszor hoznánk Budapestre, de már megszereztük a sportok királynőjének, az atlétikai világbajnokságnak is a rendezési jogát. Eszerint 2023-ban Csepelen – egy újonnan épülő stadionban – lesz a sportág legnagyobb versenye.

Nem kellett nagy harcot vívni érte: minden rivális visszalépett, Budapest egyedül kandidált érte. Többeknek egybehangzó véleménye, hogy erre a vb-re sincs semmi szüksége Budapestnek, az új atlétikai stadion ott áll majd a világbajnokság után kihasználatlanul, de itt már nincs visszalépés. Haladunk az orbáni álom felé, vagyis afelé, hogy reális legyen a budapesti olimpia újabb pályázata.

A kormányzat, a fővárosi vezetéssel karöltve azt hirdeti: Budapest, a sport fővárosa, és ha arra gondolunk, hány világversenynek adunk otthont, nem is túlzás a szlogen. Az asztalitenisztől a vívásig számos sportág mezőnye ad randevút egymásnak Budapesten, és erre már a lopakodó olimpia kifejezés is enyhe lenne. Úszás, atlétika, futball EB, hogy csak a három legnépszerűbb sportág magyarországi világversenyének felbukkanását említsük, mind-mind arra utalnak: zajlik az ötkarikás játékok előkészítése. Másként: folyik a közvélemény meggyúrása, hisz Budapest a sport fővárosa. Mindannyiunk álma – fogják majd mondani. És senki nem beszél majd arról, hogy mindez valójában Orbán Viktor álma.