Orbán és Fico sutba dobta egymás elleni nacionalizmusát
Az őszi szlovákiai és lengyelországi választások nyomán jelentősen megváltoztak az erőviszonyok a V4-en belül – írta Robert Fico szlovák miniszterelnök budapesti látogatása kapcsán a Der Standard. Lengyelországban addig az Orbán-kormányhoz ideológiai tekintetben nagyon közelálló PIS volt kormányon nyolc éven át, és az EU-val való folyamatos viszályban mindig egymás mellett állt a két ország. A liberális Donald Tusk hatalomra jutásával azonban Orbán elvesztette az Európa-politikában legfontosabb partnerét.
A bécsi liberális lap rámutatott, hogy Szlovákiában ennek az ellenkezője következett be: a hatalomra került Robert Fico ugyan baloldali, ám Orbánban és Ficóban közös a migrációval kapcsolatos határozottan elutasító magatartás, a „nemzeti” érdekek hangsúlyozása, valamint az elhatárolódás a Moszkva által megtámadott Ukrajnának nyújtandó további segítségtől.
Orbánnak a PiS választási veresége után nyilvánvalóan szüksége van új partnerre. Szlovákia ugyan a maga 5,5 milliós lakosságával messze nem olyan súlyú, mint a 38 milliós Lengyelország, de ennek nem mindig van jelentősége. A 7. cikkely szerinti eljárásban a szavazati jog megvonását ugyanis egyetlen vétó is megakadályozhatja.
Fico keddi budapesti látogatásán jó hírt hozott Orbánnak: Szlovákia nem fogja tűrni, hogy az EU-ban korlátozzák Magyarország jogait. Orbán is igyekezett minél nagyobb harmóniát mutatni: a két ország érdekei 99 százalékban egybeesnek, mindkettő számára központi kérdés a szuverenitás, és a kapcsolatok még soha nem voltak olyan jók, mint ma – mondta.
A két ország már máskor is követett közös célokat, például együtt léptek fel a migránsok kvóta alapján történő elosztása ellen, de a kapcsolatok történelmileg terheltek. A vasfüggöny leomlása után viták voltak például a szlovákiai magyar kisebbség körül, amelyet a magyar fél a befolyása alá vont, ez pedig a Magyarországgal szembeni sértődöttséget váltott ki Szlovákiában, ezért 2009-ben megtagadták az akkori magyar államfő, Sólyom László beutazását – aki egy Szent István szobor avatásán akart részt venni. A szlovák miniszterelnök akkor Fico volt.
Ma már nincs szó az egymás elleni nacionalizmusról. Orbán még támogatást is nyújtott Fico pártjának a választási harcban. Az EU-ban most mindenekelőtt az okoz fejtörést, hogy vajon Pozsony és Budapest együtt lép-e majd fel a jövőben az Ukrajnával, illetve Oroszországgal kapcsolatos politikában. Voltak erre utaló jelek, hiszen Fico a kampányban azt mondta, nem szállít többet fegyvereket Ukrajnának és ezzel is közelebb került Orbánhoz, akit az EU-ban Putyin legjobb barátjának tekintenek.
Orbán a decemberi csúcson ugyan a teremből kivonulva lehetővé tette, hogy a tanács döntsön Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, de az 50 milliárdos támogatást megvétózta, és most az EU egy február elejére összehívott rendkívüli csúcson szándékozik felmutatni, hogyan tudja mégis megsegíteni Ukrajnát.
Ilyen körülmények között nagy érdeklődéssel várják, milyen álláspontra helyezkedik Szlovákia. Az egyelőre kudarcot vallott szavazáson nem állt Magyarország mellett, és ez reményt ad arra, hogy Fico az Orbánnal demonstratívan vállalt közelség ellenére, inkább pragmatikus álláspontra helyezkedik.
Fico a múltban nem osztotta Orbán szenvedélyes Brüsszel-ellenességét sem, sőt, a V4 tagállamai közül egyedül Szlovákia csatlakozott az euró-övezethez: 2009-ben vezették be az eurót, amikor szintén Fico volt a kormányfő.
