Orbán és Kövér jó rendőr-rossz rendőr munkamegosztása

Ha lehet fokozni, még magához képest is elképesztően durva kirohanásokat tett az elmúlt napokban, hetekben Kövér László. Ráadásul már nem csak a Parlament falain belül, hanem azokon kívül is. Csak két tanulságos példa erre: a Demokrata című hetilapnak adott interjújában ilyeneket mondott: „A magyarországi ellenzék a globalista, nemzetellenes hálózat része...nem a magyar nemzet része, hanem ennek a világelitnek a komprádor alakulata. Ilyen értelemben semmiben sem különböznek Rákosi Mátyástól vagy Gerő Ernőtől”.

Vagy egy másik idézet: „én szánalommal tekintek ezekre a képviselőkre, különösen azokra, akiknek a személyi száma 2-vel kezdődik” – mondta Bayer Zsoltnak április végén a Hír TV-ben.

Felmerül a kérdés: miért tolták ennyire előtérbe Kövért?

Minden a szavazótábor megtartásáról szól

„Munkamegosztásról lehet szó: ugyanis a válságos időben Orbán Viktornak konstruktív, problémamegoldó menedzsernek kell lennie, nem lehet ideológus, s a nemzet egészét képviselő válságmenedzserként nem uszíthat az ellenzék ellen” – szögezte le Kéri László, hozzátéve: a Fidesz  – egyébként reálisan – félhet attól, hogy a válság gyengíti a bizalmat a szavazói bázisában. Láthatóan nem akarják elveszíteni azokat, akik esetleg a válság teremtette lemorzsolódás során, elmennének a párttól. „Kövér politikai funkciója pedig az, hogy megtartsa az eltökélt, radikális jobboldali bázist, amiről azt hiszik, hogy a szavazótáboruk legfontosabb része”.

Mert a Fidesz egyik szeme mindig a következő választáson van, legyen az egy hónap, egy év, vagy akár öt év múlva.  Ez amúgy nem feltétlenül rossz számítás a részükről.

Kéri úgy látja, hogy válság idején kormányzati pozícióból Orbánnak kevés esélye van szapulni az ellenzéket. Az ő feladata ebben a funkciójában termelési értekezletek tartása. És valóban, Orbán az elmúlt két hónapban ezt tette. Ugyanis helyesen érzékeli – ő vagy a garnitúrája –, hogy ezekben az időkben válságmenedzsernek kell feltüntetnie magát, s ebbe nem férnek bele a szélsőséges megnyilvánulások, a hazai ellenfelek szapulása. Neki az egész nemzethez kell szólnia, ám tart attól, hogy emiatt a Fidesz bázisa belemosódik az össznemzetbe. Kénytelen nemzeti összefogásról beszélni, de – gondolhatja – akkor mi lesz a saját választóival?

Csak Kövér alkalmas erre

„Az persze már más kérdés, hogy alkalmas-e a szavazóbázis jobboldali keménymagjának megtartására a házelnök vagy sem” – fejtegette a politológus. Arról nem is szólva, hogy egy politikai számítás után, magát a kivitelezést egy olyan emberre bízták, aki nem tud mást adni, mint a lénye  – mutatott rá.

S hogy nem találhattak volna más alkalmas embert ennek a szerepkörnek a betöltésére?  „Áder teljes egészében alkalmatlan erre, a többiek pedig  súlytalanok” – válaszolta Kéri, aki költői kérdésekkel folytatta: „Kósát ki veszi komolyan? Vagy az első áldozó szégyenlősséggel megjelenő Gulyás Gergelyt? A párt kemény ökle szerepére ki más lenne alkalmas?”.

Kontraproduktív lenne a kövéri viselkedés?

Kéri  László – Orbánnal és Kövérrel ellentétben – nem becsüli olyan méretűre ezt a fajta jobboldali bázist. Emellett válságidőben még a jobboldali választóknak sincs akkora igényük a szélsőjobboldali uszításra, hergelésre.

Mit tud egy, az élete hatvanegy évének a felét a Parlamentben töltött ember? – merül fel egy érdekes szempont. Ő annak a nyolc képviselőnek az egyike, akik 1990-től a parlamentben politizálnak – emlékeztetett a politológus. Kövér a felnőtt életének nagyobb részét az Országgyűlésben töltötte. „Mit tudhat ő a magyar társadalomról?” – tette fel a kérdést Kéri, aki szerint azt olyannak képzeli, amilyennek a saját bázisát szeretné megálmodni. S fennáll annak a lehetősége, hogy ha a magyar társadalom politika iránt érdeklődő meghatározó részét ilyennek gondolod, akkor előbb-utóbb ilyenné is akarod majd nevelni” ­.

„Kívülről nézve, kontraproduktívnak mondanám ezt a viselkedést, a magyar társadalom ugyanis soha nem lesz olyan, amilyen Kövér személye – szélsőséges, kirekesztő, agresszív, gyűlölködő” ­– húzta alá Kéri, aki azt is Kövér szemére veti, hogy naponta feláldozza kampánycélokra a parlamenti elnöki posztját, azt, hogy ebbéli minőségében a magyar Országgyűlés egyszemélyi megtestesítője. Mint ilyen, a legmagasabb választott testületet lenne hivatott képviselni – tette hozzá a politológus.

A zsugorodás trendjétől félnek

Valóban fennáll a veszélye annak, hogy morzsolódik a szavazótábor? A mérések nem igazán ezt mutatják ­– vetettük fel.

De voltak olyan mérések is, amelyek egyes döntések fogadtatását nézték – hangsúlyozta Kéri László. Ezek azt jelzik, hogy még a Fidesz-választók jelentős része is elutasította a kórházak kiürítését, s azt is, hogy  összevissza beszélnek a maszk viseléséről. A többségük nem ért egyet az önkormányzatok megbüntetésével sem – sorolta Kéri, aki szerint a válság nem általában rengeti meg a bizalmat, ugyanakkor az elmúlt két hónapban volt több olyan kormányzati döntés, amelynek fogadtatásából lehet következtetni arra, hogy azokat a saját bázisa sem nyeli le.

Tudjuk persze, hogy a Fidesz általános előnye akár tíz százalékos báziscsökkentést is elviselne úgy, hogy még mindig simán megnyerné a párt a választást. Ám Orbánék tisztában vannak azzal, hogy mi következhet abból, ha egy lemorzsolódási trend elindul, ha mondjuk a most 2,5 milliós szavazótábor két hónap alatt kétmillióra, majd újabb két hónap múlva másfél millióra apadhat. És azt se felejtsük el – hívta fel a figyelmet Kéri –, hogy akár három hónap is eltelik, mire a pártpreferencia-vizsgálatokban ezek a mozgások lecsapódnak.

Ehhez nagyon értenek

Persze, ezt ne úgy képzeljük el, hogy a Fideszből kiábrándult szavazó azonnal Gyurcsány táborát erősíti majd – oszlatott el egy hiú ábrándot Kéri. Először egyfajta zsilipelés indul el, a bizonytalanok száma nő meg, azoké, akik olyanokat válaszolnak a közvélemény-kutatóknak, mint hogy „nem  tudom, nem megyek el szavazni, nincs pártpreferenciám”, stb.. Utána következhet egy ellenzéki erő választása, de csak akkor, ha az ellenzék elég vonzó kínálatot tud felmutatni. De ez hosszú folyamat.

Orbánék ezzel tisztában vannak, ehhez az egyhez nagyon értenek. „Az elmúlt tíz évben profibb módon senki nem tanulta meg azt, hogyan kell megtartani a saját választói bázist” – szögezte le Kéri. Erre egy példát is mondott: 2018-ban úgy tűnt, hogy az ellenzéki szavazótábor jóval szélesebb, mint a Fideszt támogató tábor. Ám az utolsó három hétben behoztak négyszázezer kistelepülési falusi szavazót, megváltoztatva azt a – Magyarországon korábban jellemző – választási trendet, hogy minél kisebb a település, annál alacsonyabb a részvétel. Ez a trend akkor megfordult. A Fidesz pedig nyert.