Orbán esete a matekkal és az igazmondással
Mindösszesen 1 perc 13 másodpercig tartott Orbán Viktor csütörtök délelőtti videó-bejelentkezése a Facebookon, ám ez alatt a röpke idő alatt is sikerült több vaskos csúsztatást, sőt, hazugságot is a magyarok, a magyar nyugdíjas társadalom képébe tolni. A propagandavideó abból az alkalomból készült, hogy a kormány döntött, majd Orbán – persze még a kormányinfó előtt – közölte az „örömhírt”: novemberi hatállyal jön a nyugdíjkorrekció. Mértéket viszont ő még nem mondott, csak egy elnagyolt (s a valóságnak nem megfelelő) utalást tett rá. A kormánynak nincs mire büszkének lenni, az infláció ismételt alultervezésének és a rossz gazdaságpolitikának az eredménye, hogy szükségessé vált a kiigazítás.
„Még 2010-ben megállapodtunk, hogy a nemzeti kormány megőrzi a nyugdíjak értékét. Garanciát vállaltunk, nem fordulhat többé elő az, ami a Gyurcsány-korszakban történt, hogy elvettek egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól. Ezért a nyugdíjak értékét minden évben megőriztük, ha jó ment az ország szekere, még nyugdíjprémiumot is tudtunk fizetni. Olyan országot szeretnénk, ahol együtt sírunk, együtt nevetünk. Ezt a vállalásunkat a Covid-járvány és most az ukrán háború idején is teljesíteni tudjuk. Az idei évben az infláció magasabb volt a vártnál, ezért csak úgy tudjuk megőrizni a nyugdíjak értékét, ha nyugdíjkiegészítést fizetünk. Ezért novemberben, átlagosan közel fél havi nyugdíjjal többet visz majd a postás. Pontos elszámolás, hosszú barátság, a nyugdíjasok számíthatnak ránk” – ezzel a szöveggel tudatta a Orbán Viktor, hogy a kormány végre beismerte, nem sikerült tartani a 15 százalékosra kihozott idei éves inflációs tervet, s ezért kiigazítja a nyugdíjakat. A kormányfő Facebook-bejegyzéséből konkrétumot – minő véletlen! – nem tudhattunk meg, ő csak utalgatott a nagyságára.
Gulyás Gergely a kormányinfón közölte végül a számot: a kormány azzal kalkulál, hogy az idén végül 18,5 százalékos lesz a nyugdíjas infláció, s ezért 3,5 százalékos emelést hajtanak majd végre, ami a kormány számításai szerint 3,1 százalékos emelést jelent a matematikai szabályai szerint.
Ez egyébként nagyjából megegyezik azzal, amit a Hírklikk prognosztizált: az augusztusi inflációs adat megjelenése után közvetlenül megírtuk, hogy három és négy százalék közötti korrekció válik mindenképpen szükségessé novemberben.
Kicsit később visszatérünk még arra, hogy ez a most bejelentett emelés konkrétan mit jelent. Előbb azonban érdemes megvizsgálni Orbán üzenetének igazságtartalmát.
„Még 2010-ben megállapodtunk, hogy a nemzeti kormány megőrzi a nyugdíjak értékét” – mondta a kormányfő. – Ezzel szemben ez a mindenkori kormány törvényi kötelezettsége! Ugyanis sarkalatos törvény (a 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról) mondja ki (41. paragrafus), hogy „A nyugdíjak reálértékét biztosítani kell.” Igaz, az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 62. paragrafusa nem intézkedik jogi következményről arra az esetre, ha ez nem valósul meg.
„Garanciát vállaltunk, nem fordulhat többé elő az, ami a Gyurcsány-korszakban történt, hogy elvettek egy havi nyugdíjat a nyugdíjasoktól.” – Ez olyan, mint a jereváni rádió adása: nem vettek el egy havi nyugdíjat, hanem a 13. havi intézményét szüntették meg (egyéb kitételekkel, előbb lásd. lejjebb), s nem Gyurcsány, hanem Bajnai kormányzása idején.
„...ha jól ment az ország szekere, még nyugdíjprémiumot is tudtunk fizetni” – hát igen, de nem önszántukból. Ugyanis a Bajnai-Gordon-vezette válságkezelő kormány idején, 2009. július 1-jétől a megszüntetett 13. havi nyugdíj helyett bevezették a nyugdíjprémium intézményét.
„Ezért novemberben, átlagosan közel fél havi nyugdíjjal többet visz majd a postás.” Már persze, ha Orbán matematikai világában a 34, illetve 37 százalék közel 50. Merthogy vezessük csak le konkrét számokkal a 210 700 forintos átlagnyugdíjra kivetítve (ami novemberben 6 532 forinttal 217 232 forintra emelkedik).
11 hónapra járó korrekció (jan.-nov.) + 13. havi nyugdíj korrekciója: 78 384, ami alig valamivel több, mint a kiigazítás előtti nyugdíj harmada (pontosan 37 százaléka). Ám ha már az emelt nyugdíjat nézzük, akkor annak már csak a 36 százaléka.)
Hát, így esett Orbán esete a matekkal és az igazmondással.
U.I. gyanánt: akkor 3,5 vagy 3,1 százalékos az emelés?
Nemcsak Orbán üzenete, az emelés mértéke is homályosnak tűnik az átlagpolgárnak. A Gulyás Gergely által bemondott – fent is idézett – forintösszegek 3,5 százalékos emelést takarnak. De akkor mi az a 3,1 százalékos matematikai emelés, amiről beszélt?
Erre Katona Tamás adott magyarázatot. A KSH korábbi elnöke, korábbi pénzügyi államtitkár portálunknak elmondta: a 3,1 százalék úgy jön ki, hogy a kormány – kétségtelenül optimista – inflációs prognózisa 18,5 százalék a nyugdíjas fogyasztói kosárral számolva. Levezetve: mivel azt a tavaly decemberi nyugdíjra kell ráemelni, ezért figyelembe kell venni a januárban adott 15 százalékot: 1,15x1,031=1,185.
