Orbán ezért fújta meg ismét a harci riadót

Orbán Viktor pénteken, a budapesti nemzetközi migrációs konferencián azt fejtegette, hogy „...én túl tudom élni azokat a mondatokat, azt a megközelítést, amit használok. (...) Itt, Közép-Európában túlélem, de Nyugaton nem...”. Hozzátette: dacára annak, hogy a magyar kormánynak igaza van, olyan rossz nyugat-európai reputációja országnak és miniszterelnöknek, mint Magyarországnak és neki, talán még sohasem volt. „Végesek az energiáink, nekünk kell egy nagy ország, amely végre Nyugat-Európából ugyanazt mondja, amit mi”, hangoztatta, hozzátéve: ezért kulcskérdés, hogy legyen végre egy nagy európai ország, amely azt mondja, amit a magyarok. Várakozása szerint ez Olaszország lehet.

Van-e esélye Orbánnak maga mellé állítani Olaszországot? – kérdeztük tehát Szent-Iványi Istvánt, aki először is helyre tette a nem igazán precíz orbáni kijelentést, mondván: nem lehet országról beszélni. Olaszországot koalíciós kormány irányítja, s annak Matteo Salvini Ligája a kisebb – bár a legújabb közvéleménykutatások szerint feljövőben lévő – ereje (a nagyobbik a miniszterelnököt is adó) Ötcsillagos mozgalom. Egész Olaszországot tehát nehéz lenne maga mellé állítania Orbánnak, arról nem is szólva, hogy maga Salvini is sok kérdésben más álláspontot képvisel, mint a magyar kormányfő. Ilyen a migráció: Salvini ugyan szintén azt mondja, hogy senki ne jöjjön be, de a már beérkezettekkel kapcsolatban éles ellentétben áll Orbánétól az álláspontja, hiszen ő kiáll a kötelező kvóta szerinti elosztás mellett.

Egy populista csoportosulás létrejöttére a külpolitikai szakértő szerint ugyan van esély, bár Salvini – aki Ligák Ligájaként meghirdette ezt – arra aspirál, hogy ő lesz majd a vezetője, „persze Orbán be tud csatlakozni, ha akar”. Nagy kérdés azonban, hogy mit lépnek Kaczynskiék – fejtegette, emlékeztetve arra, hogy a közelmúltban, amikor Salvini Varsóban járt, akkor a Jog és Igazságosság pártját irányító Jarosław Kaczynski nagyon óvatos volt, kiváltképpen, amikor Salvini egy „Róma-Varsó tengelyről” beszélt (már maga a megfogalmazás, tengely is nagyon rossz emlékeket, a Róma Berlin tengelyt idézi fel a lengyelekben), de ezen túl is komoly ellentétek jöttek elő, például Oroszország megítélésében, meg persze kvótaügyben is. 

Szent-Iványi szerint tehát nem lesz könnyű dolog, de vélhetően „valamit össze fognak hozni ezek a pártok”. A csoportosulás ugyan megerősödik, de még így is a politika perifériájára lesz szorítva, befolyása nem lesz számottevő Európában.

„Nem véletlen, hogy Orbán bent akar(t) maradni az Európai Néppártban, s tőle nagyon távol álló lépéseket is megtett ezért szerdán és azt közvetlenül megelőzően is, mint amilyen a bocsánatkérés, a CEU-val kapcsolatos álláspontjának a lazítása és a plakátok leszedése” – fejtette ki a szakértő, aki szerint egyértelműen látszott a bent maradás szándéka, mivel tudja, hogy kikerülni veszélyes lenne a számára, kiváltképpen, ha ellenséges viszonyok közepette távozik. Olyan fontos döntések várnak ugyanis az EU-ra, mint a hétéves költségvetés, a pénzek elosztása – mond példát Szent-Iványi, felhívva a figyelmet arra is, hogy Magyarország ellen mindeközben folyik a hetes cikkely szerinti eljárás, s mindebben pedig nagyon nagy szükségünk lenne a Néppárt védernyőjére.

Ugyanakkor vasárnap már ismét megfújta a harci riadót Orbán – vetettük fel. A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában a többi között olyanokat mondott, mint hogy meg kell mutatni Brüsszelieknek, hogy Magyarországon az történik, amit a magyar emberek akarnak, és nem Brüsszelben fogják mindenfajta, éppen balra húzó és tolódó pártok meg Soros György-féle „ilyen civil szervezetek” irodáiban eldönteni, mi történik Magyarországon és Európában. Szent-Iványi szerint a nagy tét miatt Orbán szemmel áthatón még ugyan hezitál, de a fenti kijelentése mintha azt jelezné, hogy leszámolt volna a Néppártban maradással. A vasárnapi támadás Brüsszel ellen nagyon kemény volt, ezzel pedig a Néppárt egyik feltételét szegte meg, hiszen a pártcsoportosulás szerdai közleménye úgy fogalmaz, hogy „le kell állni és tartózkodni kell minden hasonló kampánytól és kijelentéstől”. Szent-Iványi szerint persze az is lehet, hogy egyelőre ez is csak egyfajta tesztelés, megnézi, hogy meddig mehet a továbbiakban el.

„Orbán persze nagyon nehéz helyzetben van” – ismerte el a külpolitikai szakértő. Rövid távon a harc folytatása az érdeke, hogy eleget tegyen a bázisának, a Fidesz kemény magjának, végtére is kampány van. Ugyanakkor az elmúlt időszakban történtek gyökeresen ellentétesek azzal, amit eddig a táborának kommunikált. „Amellett, hogy meg kell magyarázni a táborának a lépéseit, fel kell őket készíteni egy vereségre is” – mondja az elemző, aki ebből a szempontból kifejezetten érdekesnek találta Orbán március 15-i beszédét, amelyben olyanokat mondott, mint hogy nekünk a vereségeink a győzelmeink, illetve, hogy már az is nagy dolog, hogy megpróbáltuk.

Felvetettük, hogy az elmúlt napokban nem csak szokatlan dolgokat tett, de eddig elképzelhetetlen megfogalmazásokkal is élt Orbán. Nem csupán amikor a bukás esélyéről beszélt, hanem amikor amiatt sajnáltatta magát saját maga és az ország népszerűtlensége miatt. Vajon ez egyfajta új – egyelőre nem tudni, hova kifutó, milyen célú – kampány kezdete lehet? – kérdeztük. Valóban, eddig azt sulykolták a tábornak, hogy Orbán és az ország népszerűtlensége csak a sajtó kitalálmánya, az ellenfelek hazugsága – mondja Szent-Iványi, aki szerint Orbán most szeretné nehéz helyzetét tudatosítani a híveiben.

Azoknál kell ezt elérnie, akik pont azt szerették benne, hogy mindenkit leszkanderezik – most pedig az ellenkezőjét kell elfogadtatni velük. „Orbánnak most fel kell készíteni azt a tábort, amelyet korábban felheccelt azzal, hogy az idei év a lázadás éve lesz, ám menet közben kénytelen volt realizálni, hogy ebből semmi nem lesz” – szögezte le.