Orbán „fajkeveredési” fejtegetése nem alaptörvény-ellenes, de ha az is volna, az ab nem mondaná róla ki

Nem kis felháborodást keltett Orbán Viktor tusványosi beszéde, azon belül is tán leginkább (bár nem kizárólag) a „fajkeveredés” kérdéskörében elővezetett gondolatmenete. A miniszterelnök egyebek között a következőt mondta: „Az internacionalista baloldalnak van egy csele, egy ideológiai cselvetése: az az állítás, az az állításuk, hogy Európában eleve kevert fajú népek élnek. Ez egy történelmi és szemantikai szemfényvesztés, mert összekever különböző dolgokat. Ugyanis van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívül érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással: mozognak, munkát vállalnak, meg átköltöznek. Ezért például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke. És amikor szerencsés a csillagállás, és jó a széljárás, akkor ezek a népek ráadásul egy ilyen hungaro-pannon mártásban össze is olvadnak, egy saját, új európai kultúrát hozva létre. Ezért harcoltunk mindig. Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni.”

Sokak szerint a fenti fejtegetés célja elsősorban gumicsont odavetése, elterelendő a figyelmet az egyre csak tornyosuló hazai (megélhetési és egyéb) problémákról, s arról, hogy nem áll jól a kormány szénája az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon az uniós támogatások leállításának feloldásáról. Még ha ez így is van, nem véletlenül került azonnal éles bírálatok kereszttüzébe – idehaza és külföldön egyaránt – a fajelméleti fejtegetés, amit nagyon sokan – nemes egyszerűséggel – csak náci beszédnek neveznek. 

Ha ez így van, akkor vajon nem ütközik-e ez az Alkotmányba, pontosabban az Alaptörvénybe? Szentpéteri Nagy Richardot kérdeztük.

„Nem, nem alkotmányellenes” – szögezte le az alkotmányjogász, politológus, aki különben sem hiszi, hogy deklaráltan alaptörvény-ellenes lenne bármi is, amiről az Alkotmánybíróságnak kellene kimondania, hogy az. Az Ab ebben a jelenlegi összetételben biztosan nem mondaná ki erről a fejtegetésről, hogy alkotmányellenes lenne. De ez csak az egyik része a dolognak. Szentpéteri szerint ugyanis az ügy nem is tud(na) a testület elé kerülni, merthogy nem normáról van szó, s kifejezéseket, szólamokat pedig az Ab nem tárgyal. De még ha lenne is valamilyen lenyomata, például törvény vagy kormányhatározat formájában, azaz, ha lenne valamilyen norma, ami alapján legalább elvben a testület elé kerülhetne a kérdés, akkor sem lenne senki, aki odavinné – mutatott rá. És ha mégis lenne valaki, aki ezt megtenné – folytatta a gondolatmenetet –, az Ab akkor sem mondana semmit, legfeljebb az ellenkezőjét, azt, hogy nem alaptörvény-ellenesek Orbán mondatai.

S hogy miért gondolja így? „Mert van erről papír.” Mármint arról van papír – fejtette ki részletesebben –, hogy ebben a kérdésben a testület kiszolgálja a kormányt. Aki emlékszik még az európai migrációs válság kapcsán tartott 2016-os kvótanépszavazásra, az arra is emlékezhet, hogy az érvénytelenül zárult, miután a részvétel nem érte el az érvényességi küszöbként törvényben rögzített 50 százalékot. Ezután azonban – ennek ellenére, sőt, ezzel ellentétben – alaptörvény-módosítást nyújtott be a kormány, pontosabban annak a feje, maga Orbán Viktor (aki amúgy rendre egyéni képviselői indítvánnyal szokta az ilyen ügyeket elintéztetni). Ebben pedig a többi között az is szerepelt, hogy Magyarország alkotmányos hatásköreinek a többi EU-tagállammal közös gyakorlása „nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát”, valamint hogy „Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be”. Ezt – emlékeztetett Szentpéteri – azonban nem sikerült átverni a parlamenten, merthogy akkor éppen nem volt meg a Fidesznek a kétharmados többsége az Országgyűlésben. Utána azonban („a rendszer természetéből fakadóan”) az ombudsman alkotmányértelmezést kért az Alkotmánybíróságtól, amire meg is született a 22/2016-os (XII.5.) AB-határozat az „alkotmányos identitásról”. 

„A testület tehát elvégezte azt, amit a kormány elvárt tőle, s így – még ha az alaptörvénybe nem is sikerült bevésni – az Ab elmondta a véleményét az alkotmányos identitásunkkal kapcsolatban.” Amely vélemény egyezik a kormány véleményével. 

Mindezt azért hozta fel Szentpéteri, hogy demonstrálja, a mai Alkotmánybíróságtól semmit nem lehet ezen a téren elvárni. Ugyanis a testület a kormányt szolgálja. Így tehát azt sem lehet kimondatni Orbán tusványosi beszédéről, hogy az alkotmányellenes lenne.