Orbán haveri kapitalizmusa egyre nagyobb gondot jelent
Közép- és Kelet-Európában a jelentős állami szerepvállalás nem eredményez gyorsabb növekedést és nem is segíti elő a felzárkózást a Nyugathoz. Sőt, a jelek szerint inkább gátolja utóbbi célt, de ezen belül Magyarországon a haveri kapitalizmus lassan kezd nagyobb gond lenni, mint az állami cégek rossz hatékonysága - írja a Financial Times cikkét szemléző Népszava.
Az írás szerint ezt állapította meg nemrégiben az IMF és az EBRD egyik tanulmánya, hozzátéve, hogy a régióban a köztulajdonban lévő vállalkozások jóval kevésbé jövedelmezőek és termelékenyek, mint a magánpiaci konkurencia. Mert a lényeg a versengő, jól szabályozott piac. A régióban azonban úgy tűnik, nincs független felügyelet és igazgatóság ezeknél a cégeknél, nem határoztak meg számukra átlátható célokat, hiányzik továbbá a szigorú pénzügyi elszámoltatás és könyvvizsgálat.
A lap annak kapcsán idézi mindezt, hogy a térségben újra divatba jöttek az állami vállalatok, ami kedvező lehet politikai megfontolásokból, csak éppen ezek a cégeknél és bankoknál a termelékenység és a haszon gyakran a hatalom döntéseitől függ.
Pedig a rendszerváltás után nem győzték privatizálni a gazdaságot, de azután megfordult az irányzat, főleg olyan államokban, ahol a nacionalista, illetve tekintélyelvű vezetés szorgalmazza a gazdaság ellenőrzését, illetve a külföldi tőke visszaszorítását, lásd Magyarországot és Lengyelországot. Az ilyen nagy társaságok népszerűek, mert a többi közt segítenek megvédeni a nemzeti érdekeket, kiszűrik a külső versenyt, de arra is jók, hogy segítségükkel a kormánypárt pénzhez, kegyúri jogokhoz és befolyáshoz jusson.
Példa erre, hogy mennyire megugrott mostanában a lengyel állami cégek hirdetése a konzervatív sajtóban, miközben a liberális kiadványokban már alig-alig reklámoznak.
